Előfizetés

Megvan az év madara és hüllője

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:00
Erdei fülesbagoly
Fotó: Mario Cea Sanchez / AFP/Biosphoto
A lakosság az erdei fülesbaglyot és a keresztes viperát választotta az internetes szavazáson.
Az év madara címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok és azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: az erdei fülesbagoly mellett a füleskuvikra és az uráli bagolyra – közölte az MME hétfőn az MTI-vel. A szavazáson győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6,5-12 ezer pár közé becsülhető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak. Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására. Az MME közleménye szerint az év hüllője a keresztes vipera lett. Mint írják, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, „Nem minden mérges, ami fekete!” címmel hirdette meg 2020 év hüllőjének a keresztes viperát. „A felhívó szlogen célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a hazai, nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok” – olvasható az MME közleményében.
A győztes keresztes vipera nem nő nagyra, egy 60-80 centiméteres példány már hosszúnak számít. A hímek alapszíne szürke vagy hamvasszürke, fekete cikk-cakk mintázattal, de előfordulnak sárgás vagy éppen vöröses árnyalatú példányok is. A nőstények barnásak és a hátszalagjuk is barna. Itthon azonban előfordulnak koromfekete példányai is, a sík és dombvidéki vizes élőhelyek közelében, Somogyban, Zalában és a Beregben. Van, hogy az egész kígyó éjfekete vörös szemekkel, sokuknál az ajakpikkelyek azért fehérek. Pupillájuk nappali fényben függőlegesen hasított, ez Magyarországon egyértelműen megkülönbözteti őket a siklóktól. Ugyan hazánkban csak szigetszerűen fordul elő, az egyik, ha nem a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok. A keresztes vipera ragadozó. Zsákmányát elsősorban kisemlősök képezik, de fogyaszt békákat, gyíkokat és madarakat is. Általában lesben várja meg áldozatát és villámgyorsan lecsap rá. Maráskor a nyugalmi állapotban a szájpadlásra felfekvő méregfogak a bicska pengéjéhez hasonlóan kinyílnak, és az áldozat testébe mélyednek. A keresztes viperát itthon és Európa más részein is elsősorban az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti. Emellett a klímaváltozás is veszélyt jelent a fajra, amely Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A hiedelmekkel ellentétben a keresztes vipera ritkán támad emberre. Leggyakrabban sokkal azelőtt elmenekül, hogy az ember észrevenné. Menekülési út hiányában hangos sziszegéssel, fújtatással próbálja elijeszteni a támadóját, majd villámgyorsan mar. A marások többsége riasztó jellegű, amikor az állat nem fecskendez mérget a támadójába. Tényleges mérgezés legtöbbször az állat kézbevétele esetén következik be. A keresztes vipera mérge alapvetően a keringést gátló és véralvasztó hatású vérméreg, vérömlenyt okozó és izomműködést gátló aktivitással. A méregben a véralvadásra ható anyagok dominálnak, a vér alakos elemeit és vérerek belső falát roncsolja, melynek következtében véralvadási zavarok, súlyos esetekben keringési sokk áll be. Hazánkban a viperamarás nagyon ritka, egy-két alkalommal fordul elő évente, mindkét mérgeskígyófaj, azaz a keresztes és a rákosi vipera marását együttesen értve. Az elmúlt 60 évben mindössze két halálos keresztes vipera marás történt hazánkban.

Az ausztrál kormány 1,4 milliárd dollárt szán a tüzek okozta károk helyreállítására

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.06. 09:17

Fotó: AFP
Ha ez nem lesz elég, további összegeket különítenek el.
Az ausztrál kormány 1,4 milliárd dollárt szán a bozóttüzek okozta károk helyreállítására – jelentette be Scott Morrison hétfőn Sydneyben. Az MTI összefoglalója szerint a kormányfő aláhúzta: a kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy segítse a közösségeket az elpusztult környezet helyreállításában. Felhívta a figyelmet arra, hogy
a bozóttüzeket még valószínűleg hónapokig nem sikerült eloltani. Ezért első körben 1,4 milliárd dollárt szánnak a károk helyreállítására, de ha ez nem lesz elég, további összegeket különítenek el.

A bejelentéssel egy időben a hatóságok arról számoltak be, hogy Új-Dél-Wales államban további két ember eltűnt. Az előrejelzések szerint eső és hűvösebb időjárás várható, ami segíti majd a tűzoltók munkáját, azonban még a héten ismét hőség várható.
Scott Morrison
Fotó: JAMES ROSS
A bozóttüzekben eddig 24 ember halt meg, és 2000 lakóépület semmisült meg. Szerte a délkeleti államokban több mint 135 tűzfészket tartanak számon. A tűzoltóság arra figyelmeztetett, hogy a várható esők nem lesznek képesek eloltani a legnagyobb kiterjedésű és a leghevesebb tüzeket, a héten tovább romlik majd a helyzet. Az ausztrál fővárosban, Canberrában hétfőn a levegő minősége rendkívül rossz volt, rosszabb, mint bármelyik nagyvárosban a világon. A helyi katasztrófavédelmi hivatal emiatt felszólította azokat a munkatársait, akik nem vesznek részt az oltásban, hogy maradjanak otthonukban. Mint megírtuk, a szélsőséges időjárási körülmények is súlyosbították a bozóttüzeket: szombaton Sydney egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius-fokot, és a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 80 kilométert is. Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás.

Viharos szél és 48 fokos hőség súlyosbítja a tüzeket Ausztráliában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.04. 14:11

Fotó: PETER PARKS / AFP
Szeptember óta már 23 ember halt meg a katasztrófában.
Szélsőséges időjárási körülmények súlyosbították a bozóttüzeket Ausztráliában: szombaton Sydney egyes részein a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius-fokot, és a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 80 kilométert is. A meteorológiai intézet megerősítette, hogy a Sydneytől nyugatra fekvő Penrith elővárosban 48,9 Celsius-fokot mértek, ez nemcsak sydneyi rekord, szombaton ez volt a világ legmelegebb pontja. Canberrában szintén új rekordot – 44 Celsius-fokot – mértek. Scott Morrison kormányfő bejelentette, hogy 3000 tartalékost mozgósítanak a lángok elleni küzdelemhez. A tartalékosok behívása először történik meg az ország történelmében – mutatott rá Linda Reynolds védelmi miniszter. Victoria és Új-Dél-Wales államok part menti vidékein a legsúlyosabban érintett részeken megszakadt a telefon-, az internet- és az áramszolgáltatás. A hatóságok figyelmeztettek, hogy a legnépesebb – 8 milliós lélekszámú – államban és legnagyobb városában, Sydneyben áramszünetek várhatók, miután a tűzben két transzformátorállomás is leégett. Twitter-üzenetében az állam energiaügyi minisztere felszólította a lakosságot, hogy csökkentse az áramfogyasztást. Gladys Berejiklian, Új-Dél-Wales miniszterelnöke újságírók előtt kijelentette, hogy a komoly veszélyek és sok, szükséghelyzetet kiváltó tűz miatt nem tanácsolja a lakosoknak, hogy bárhova elinduljanak. Az államban vasárnapra teljes tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.

Szeptember óta 23 ember vesztette életét

A lángok hetek óta tombolnak Ausztráliában. Victoriában az állam történelmében most először rendeltek el szükségállapotot, míg Új-Dél-Walesben november óta már a harmadik szükségállapotot rendelték el, ezúttal egy hétre. Új-Dél-Walesben 148 helyen ég a bozót, 11 tűzesetnél vészhelyzet alakult ki: a lángok olyan kiterjedtek, hogy már túl késő elmenekülni, a helyszínen kell menedéket keresni. Victoriában több mint 50 tűz ég, 14-nél van vészhelyzet. Szombaton újabb két ember vesztette életét a bozóttüzekben. Szeptember óta 23 ember halt meg a katasztrófában. Két ember a Dél-Ausztrália államhoz tartozó Kenguru-szigeten halt meg, ahol december 20. óta tombolnak a lángok, de péntek este nagyon súlyosra fordult a helyzet az állam miniszterelnöke, Steven Marshall szerint. A harmadik legnagyobb ausztráliai szigeten 150 ezer hektár áll lángokban, turistalátványosságok és egy látogatóközpont is ég. Délkelet-Ausztrália tengerparti városaiból emberek tízezreit menekítették ki, a rendkívüli hőhullám és az erős szelek miatt. A tűzoltóság szerint ez az ország történelmében békeidőben történt legnagyobb evakuálás.

Több mint 5,25 millió hektáron pusztítanak a lángok

Az ausztrál hadsereg szombaton folytatta a Victoria állambeli Mallacoota város tengerpartján rekedt mintegy 4000 ember kimentését. Victoriában hat embert tartanak eltűntként nyilván. Shane Fitzisimmons új-dél-wales-i tűzoltósági vezető elmondta: attól tart, hogy a Sydneytől 80 kilométerre délnyugatra fekvő Green Wattle Creek folyónál tomboló tűz, amely már több mint 264 ezer hektárnyi területet pusztított el, elérheti Sydney nyugati elővárosait. Ausztrália mind a hat államában pusztítanak a lángok, a bozóttüzek idén a szokásosnál korábban, szeptemberben kezdődtek. Az ország további közigazgatási egységei közül a Canberrát magában foglaló szárazföldi területet – az Ausztráliai Fővárosi Területet – megkímélték a lángok. Eddig több mint 1500 ház égett le, a lángok több mint 5,25 millió hektáron pusztítanak Ausztráliában. Augusztusban az Amazonas-vidéken 2,5 millió hektár lett a lángok martaléka, Kaliforniában pedig 2018-ban – az Egyesült Államok e tagállamának legsúlyosabb erdőtüzeiben – 800 ezer hektárnyi terület pusztult el.

Zajlik a mentőakció

Szombat reggel, húsz órás hajóutat követően Melbourne közelébe érkezett meg a délkelet-ausztráliai Mallacoota tengerparti üdülőhelyről kimenekítettek első csoportja. Szilveszterkor mintegy négyezer ember keresett menedéket a bozóttűz elől Mallacoota tengerparti strandján. A térségben tombolt az egyik leghevesebb a tűz, amely teljesen elzárta a menekülés lehetőségét a szárazföldön. A hatóságok szerint hetek telhetnek el, amíg a területről vezető utakat ismét használni lehet majd. Egy 16 éves lány, Emily Wellington, az egyik kimenekített, aki két hétre érkezett az üdülőhelyre ismerőseivel, azt mondta, a menekülés közben elszakadt szüleitől, és nagyon félelmetes volt a lángok látványa. A lány egyike volt annak a 58 asztmás embernek, akit elsőként evakuáltak. Azért esett rájuk a választás, hogy ne hatalmasodjon el rajtuk a tűz miatt kialakult asztmájuk. Egy másik lány, Darcy Brown arról beszélt, hogy a lángok nagyon hirtelen érték el településüket. Az ég teljesen vörösbe borult, majd nem sokkal később a táj elszenesedett. A lángok hihetetlen sebességgel terjedtek. A lányok egy, a Melbourne-től 65 kilométerre délkeletre fekvő, menedékközpontban beszéltek megpróbáltatásaikról azután, hogy az ausztrál haditengerészet Sycamore nevű hajójával mások társaságában megérkeztek. Egy nagyobb hajóval később mintegy ezer ember szállítanak el az üdülőhelyről.