Dokumentumfilmet mutatott be az ARD német közszolgálati televíziós csatorna a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) visszaéléseiről. A televízió újságírói azt állították, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) érkezett 5,5 millió dolláros támogatással nem tud elszámolni a budapesti székhelyű IWF, amelynek elnöke Aján Tamás. A NOB az ARD-nek annyit reagált, hogy nem tudja nyomon követni a támogatási összeg sorsát és ez nem is tartozik a feladatai közé. Az ARD állítása szerint 2009-ben derült ki, hogy az IWF két számlával rendelkezik, ezek kezeléséhez csak Aján rendelkezik aláírási joggal. A műsor készítői szerint az IWF készpénzben is fogadott befizetéseket, ezeknek az összegeknek az útja azonban nem ellenőrizhető.
Aján nem válaszolt az ARD megkeresésére, lapunk is próbálta elérni, de ki volt kapcsolva a telefonja. Az IWF budapesti irodája közleményt adott ki, amelyben többek között ezt írja: "voltak és mind a mai napig vannak olyan, pénzbüntetésre ítélt nemzeti szövetségek, amelyek országából nem lehet valutát bankátutalással fizetni (pl. Üzbegisztán, Irán). Az ő esetükben kivételesen el kellett fogadni a készpénzfizetést. Ám kivétel nélkül mindegyik pénzösszeg az IWF bankszámlájára lett befizetve és lekönyvelve. Ezt bárki ellenőrizheti, amit egyébként az IWF által alkalmazott (amúgy világhírű) nemzetközi auditor cég, a KPMG is rendszeresen ellenőrzött és rendben talált.” Reagált az IWF az ARD-nek annak a megállapítására is, hogy a doppingminták levétele és adminisztrációja sem az előírások szerint zajlott, pozitív leletek nem kerültek nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatban az IWF leszögezte: az IWF mindenkor a WADA-kódexnek megfelelően működött és működik jelenleg is.
Nem ez az első eset, hogy a 79 éves magyar sportvezetővel szemben komoly vádakat fogalmaznak meg. Aján 1970-től volt az IWF alelnöke, 1976-tól 2000-ig főtitkárként dolgozott az IWF-ben, idén immár húsz éve elnökként vezeti a szervezetet. Már 2012-ben is meggyanúsították a szervezetet a NOB-támogatás nem jogszerű felhasználásával, de a svájci székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróság nem indított vizsgálatot, mert álláspontja szerint a támogatási összegek sorsa utáni nyomozás nem tartozik a hatáskörébe.
Grit Hartmann német újságíró 2013-ban többrészes cikksorozatban írt az IWF kétes ügyeiről. Állítása szerint az IWF elnöke köre-mailekben dicsérte saját munkáját a többi vezetőségi tag előtt és többször egyedül döntött fontos kérdésekben. Hat évvel ezelőtt ellenjelölt akadt az IWF elnöki tisztségére, ami megijesztette a magyar sportvezetőt, aki rögtön hét kitüntetést adományozott a vezetőségi tagoknak. Hárman azonban különböző okokból nem fogadták el a kitüntetést - egyikük azért, mert megsértődött, hogy erről nem testületi döntés született, a másik visszautasítás oka az volt, hogy a címzett már elég kitüntetést kapott, nem kér többet -, viszont elismerték a török Hasszán Akkus munkáját. Ezen titkos levelekben viccelődtek a vezetőségi tagok, mivel abban az időszakban tizenöt hónap alatt huszonkét török súlyemelő bukott le a doppingvizsgálatokon, ami a mai napig világcsúcs ebben a kétes kategóriában. Dick Pound, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) akkori vezetője éves beszámolójában azt írta, hogy az IWF elnöke közeli kapcsolatot alakított ki a sportágat jellemző doppingkultúrával.
Aján az IWF vezetőségi ülésein rendszeresen arról számolt be, hogy a NOB és a WADA is elismeri a munkáját, de ennek nem volt sehol írásos nyoma.
