Molnár Zsolt: Lesz közös lista

Publikálás dátuma
2020.01.07. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A társelnöki rendszer terve nem független a Párbeszéd és a szocialisták esetleges fúziójától – derül ki Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója szavaiból.
Pártigazgatóként ön felel a 2022-es választást megelőző együttműködések koordinálásáért. Meglepte, hogy Gyurcsány Ferenc hirtelenjében teljes összefogást követel 2022-ben? Nem ért váratlanul a DK-elnök véleménye. És örül vagy aggódik? Egyetértek Gyurcsány Ferenccel, pontosabban ő ért egyet az MSZP-vel – mi ugyanis hosszú évek óta mondjuk: nincs más kormányváltó megoldás, csak a közös lista és egyetlen, változásért küzdő miniszterelnök-jelölt. Így hadd kérdezzek vissza: miért aggódnék? A 2018-as választásokon az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös egyéni képviselőjelölteket indított, és a feleakkora DK elvitte a választókerületek felét. Nem tart attól, miképp érvényesíti érdekét most, a legerősebb ellenzéki pártként? Nem tartok. Az önkormányzati választáson korrekt egyezséget kötöttünk a DK-val, illetve az egyéni képviselőjelöltekről reményeim szerint sok esetben nem az ellenzéki pártvezetők döntenek majd, hanem az emberek – előválasztáson. Azt nem vitatom, hogy a legutóbbi trendek a DK-nak és a Momentumnak kedveznek, de a Népszavában nemrég megjelent kutatás is azt üzeni: a négy, ellenzéki párt támogatottsága nagyságrendileg hasonló, és együtt van esélyük legyőzni a mai hatalmat. Azt mondja „sok esetben előválasztás”. Minden választókerületben szeretne ellenzéki meccset? Nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék, hanem az, mi a realitás. Az előválasztás nem csodafegyver, de két ok miatt hasznos: sikeresen mozgósít és generál médiafigyelmet, valamint hatékonyan kezeli a kialakult konfliktusokat. Ahol az érdekeltek értelemszerű megállapodásra jutnak, ott nincs szükség előválasztásra. Ahol viszont több az ambíció, mint a lehetőség, azaz több valós támogatottsággal bíró jelölt verseng, ott ez a legjobb megoldás. Természetesen ez nem csak a képviselőjelöltekre vonatkozik, igaz lehet akár a miniszterelnök-jelölt kiválasztására is. Mit tippel, lesz közös lista? Igen. Ha az MSZP-n, a Párbeszéden vagy a DK-n múlik, mindenképp. Várjuk az LMP és a Jobbik véleményét, ők korábban a „különutasságot” preferálták, de az önkormányzati választásokon végül részt vettek az együttműködésben. A Momentumnak is döntenie kell, mi a prioritása: a kormányváltás, vagy a párt saját identitása. Ezek persze nem egymást kizáró, de versengő szempontok. Bárhogy dönt a Momentum, tiszteletben tartjuk. Éles helyzetben, ősszel, beállt a többi formáció mellé a Momentum. Most miért kételkedik? Nem kételkedem, ám a sajtóban ellentmondásos véleményeket fogalmazott meg a Momentum. Fontos kiemelni, fenntartásaim nem abból adódnak, hogy a XIII. kerületi önkormányzati időközi választáson önálló emberrel készül a Momentum, bár logikusabbnak tűnt, hogy a kerületet 25 éve mintaértékűen vezető Tóth József és csapata állíthasson jelöltet. Egyrészt a Momentum szerint eredetileg, az őszi választás idején az övé volt az érintett körzet, másrészt minden pártnak szíve joga, hogy kiderítse, mit ér. Eszem ágában sincs a versengés jogát elvitatni, és kezeljük is helyén a kérdést. Az XIII. kerületben a Fidesznek nincs esélye a győzelemre: októberben 75 százalékkal nyert a közös jelölt. 2020 elején ez a verseny belefér – feltéve, hogy a két fél tiszteletben tartja egymást. A magunk részéről fokozottan figyelünk rá, hogy a XIII. kerületiek bizalmát ne negatív kampánnyal, hanem pozitív üzenetekkel, az emberek problémáira adott válaszokkal nyerjük meg. Azt mondja „most belefér”. De hisz a választásig még két és fél év van. Naptár szerint. De szerintem az igazán fontos kérdéseket 2021 őszére le kell zárni, különös tekintettel a közös miniszterelnök-jelöltre. Spoilerezne: van már név a fejében? Semmi meglepőt nem tudok mondani. Egy sikeres önkormányzati vezető, például Budapest főpolgármestere, egy széleskörű elismertséggel rendelkező európai parlamenti képviselő, a köztársasági pártok elnökei ebbe a halmazba tartoznak... … Karácsony Gergely, Dobrev Klára és … … Ne is folytassa, konkrét neveket nem mondok. Azt azonban hangsúlyozom, hogy nem csak a pártpolitika világából érkezhet miniszterelnök-jelölt, jöhet a civil szférából is, ha sikerrel tudja megszólítani a különböző pártok szavazóit. Amikor a közös indulás a kérdés, mindenki az őszi választással példálózik, miközben az országgyűlési sokkal szimbolikusabb: nem helyben ismert arcokra, ügyekre voksolnak az emberek. A Jobbikban például ódzkodnak egy Gyurcsány Ferenccel közös listától, a Momentum elnöke korábban arról beszélt, hogy a Párbeszéddel, az LMP-vel és a Jobbikkal szívesen közösködne, az MSZP-ből és a DK-ból nem kért. A listán szereplő neveknek sokkal kisebb a jelentőségük, mint ezt sokan gondolják. A választás akkor nyerhető, ha az ellenzék nem csak azt üzeni, hogy le kell váltani a NER-t, hanem azt is meg tudja mondani, mit tesz majd kormányon, miként fordíthatja jobbra sok millió ember sorsát. Egyetlen személy, így Gyurcsány Ferenc közös listás szereplése sem lehet akadálya a kormányváltásnak, azt pedig egyértelmű, hogy a DK nélkül nincs kormányváltás. Minden cikk a nevekkel fog kezdődni. …nem vitatom a médiaüzenetek fontosságát, de az emberek fejében a legfontosabb az együttműködés, és az azt megtestesítő miniszterelnök-jelölt és programja. Márpedig ezt a kettőt – illetve a kormányzóképességet – nehéz két listával vagy két jelölttel hitelesíteni. E mellett pedig lehet számos olyan helyben beágyazott közéleti szereplő, aki remek jelölt lehetne, de csak akkor vállalja az indulást, ha a köztársasági pártok közössége áll a neve mögött. A Párbeszéd támogatását automatikusnak tekinti? Az elmúlt egy év, az előválasztások és az önkormányzati választás során a korábbinál is erősebbé vált a szövetségünk. Akkor helytálló a pletyka, miszerint az MSZP a márciusi kongresszuson azért áll át társelnöki rendszerre, hogy előkészítse a Párbeszéddel való, új pártot építő fúzióját? Az MSZP-nek meg kell találnia a módját, hogy a megváltozott ellenzéki közösségben a leghatékonyabban képviselhesse céljait és választóit. A társelnöki rendszer esetleges bevezetése sok más megoldás mellett ezt a célt szolgálhatja. Erről a kongresszus dönt. Az sem kérdés véleményem szerint, hogy a Párbeszéddel közös az utunk. Azonban az, hogy a jövőre nézve ez mit jelent, még nem eldöntött. A legfontosabb, hogy az MSZP – bármely formában is működik együtt a Párbeszéddel – hogyan tud a legtöbbet hozzátenni a 2022-es kormányváltáshoz.

A magyar vitapont

A kormányváltás kiemelt tétje, miképp alakul a Kárpát-medencei magyarság sorsa. A rezsim megbuktatására elsősorban a határon belül élők érdeke, mert az utóbbi tíz évben úgy tűnik, hogy Orbán Viktor nem 15 millió magyar miniszterelnöke, sokkal inkább a határon túl, a szomszédos országokban élőké. Ezen úgy kell változtatni, hogy az Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban élő magyarok érdekei ne sérüljenek, és megmaradhassanak szülőföldjükön – igaz, a konkrét lépésekről eltér a köztársasági pártok véleménye. Az MSZP tiszteletben tartja a kettős állampolgárságot és az ezzel járó szavazati jogot, azt viszont javasolja, hogy a határon túli magyarok ne pártlistára szavazzanak, hanem maguk közül válasszanak képviselőket. Nem csökkentené a jelenlegi pályázati összegeket sem, de transzparensebbé tenné elosztásukat – például úgy, hogy a címzett pénzek helyett nyílt, a határon túli magyarokat is bevonva döntene a pályázatokról. (Molnár Zsolt az Országgyűlés tagjaként Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke)

Szerző

A bölcsis nénik átváltozása: a túlélésért trükköznek a magánbölcsődék

Publikálás dátuma
2020.01.07. 06:00

Fotó: Népszava
Erre egy erősen vitatható jogszabályváltozás miatt kényszerülnek.
A két és fél éves kislányt minden reggel nyolc óra körül viszik szülei a családi – vagy ahogyan a legtöbben nevezik: magán – bölcsődébe, és általában fél négykor mennek érte. Így látszólag hat-hét órát tölt a bölcsődében a gyerek. Papíron viszont a kislány januártól csak délig „bölcsis”, addig foglalkoznak vele a „bölcsis nénik”. Délutánra a gondozók „időszakos gyermekfelügyelővé” alakulnak át, a bölcsőde pedig „időszakos gyermekfelügyeleti hellyé” válik. Az eset abszurd, de nagyon is racionális okok állnak mögötte: a szabályozás kényszeríti trükközésre a bölcsőde fenntartóit. Három éve az addig családi napköziként nyilvántartott mintegy ezer intézményt a gyermekvédelmi törvény módosításával választás elé állították: 2017 január 1-től vagy családi bölcsődeként, vagy napközbeni gyermekfelügyeleti intézményként működnek tovább. Előbbibe 3, utóbbiba akár 14 éves korig is járhatnak a gyerekek, viszont a fenntartó az utóbbiba nem kérhet az ellátásért állami normatívát. A családi bölcsődék fenntartói – szigorú feltételek mellett – gyermekenként havonta legfeljebb 58333 forintra pályázhatnak az államnál, intézményenként maximum hét gyermek után. Ez a gyakorlatban az jelenti: a magánbölcsődékben azok a szülők, akiknek gyereke ellátását támogatja az állam, „csak” a normatíva és az intézmény által kért, általában 80-100 ezer forintos térítési díj közötti különbséget fizetik. Ezt a rendszert rúgta fel idén januártól egy módosítás, amely előírja a magánbölcsődéknek: csak akkor kapják meg az 58333 forintos állami támogatást, ha vállalják, hogy legfeljebb 71250 forintos térítési díjat kérnek. Vagyis több tízezer forinttal kurtították be a magánbölcsődék bevételeit, ami a fenntartók szerint ellehetetlenítheti működésüket. – Már most is pengeélen táncolunk. A térítési díjakból még a normatíva figyelembe vételével is alig jönnek ki a fix költségeink, a legalább két gondozó garantált minimálbére, a rezsi, a napi négyszeri étkezés, a kötelező évenkénti munkavédelmi képzés, a rovarirtás, az érintésvédelmi vizsgálatok díja – mondta a Népszavának egy budapesti intézmény vezetője. Szerinte sok intézmény arra kényszerülhet, hogy lemondjon a normatíva megpályázásáról, így viszont könnyen előfordulhat: a szülők tömegesen veszik ki a gyerekeket a bölcsődékből, mert a kieső állami támogatás összegét is tőlük várnák a fenntartók. Vagyis kénytelenek lennének olyan döntést hozni, amivel épp saját gyereküknek ártanak, hiszen a kicsik a hosszú beszoktatási folyamat után érzelmileg erősen kötődnek a gondozónőkhöz, egy hirtelen változás megrázkódtatást okozhat nekik. A jogalkotók „érzékenységére” utal azt is: a változásokat a bölcsődei tanév közben vezették be, hiszen ők nem ezzel, hanem az adóévvel számoltak. Az intézmények kiskapukat kerestek, és a jelek szerint találtak is azzal, hogy papíron csak délelőtt bölcsőde a bölcsőde. Ha a bölcsőde papíron csak négy órát működik, utána „gyermekfelügyeletté” válik, így a térítési díjat is két részre tudják bontani. A délelőtti bölcsődei ellátást fedezik a most 71250 forintban korlátozott térítési díjból, így jogosultak maradnak az állami normatívára. A délutáni „gyermekfelügyeletért” pedig – már tisztán piaci alapon – elkérhetik a szülőktől azt a különbözetet, amit a változások miatt most elvesztenének. – Nem akarok rosszhiszemű lenni, de mintha az lenne a cél, hogy ellehetetlenítsék a családi bölcsődék működését – mondta egy trükközésre kényszerített intézményvezető. Annyi biztos: miközben több ezer gyerek nem jut megfelelő bölcsődei ellátáshoz, a családi bölcsődék száma nemhogy bővülne, 2017-hez képest 938-ról 927-re csökkent a KSH szerint. A kormány által hangos propagandával beharangozott munkahelyi bölcsődék száma elenyésző, tavaly mindössze nyolc működött belőlük az egész országban.

Belső feszültségek a szakmában

A bölcsődefenntartók kedélyét az is borzolja, hogy az elvileg érdekeik védelmére alakult Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete (MACSKE) egyelőre teljesen passzív a változások ügyében. Ráadásul a MACSKE úgy birtokol hatósági felügyeleti jogkört a bölcsődék működése fölött, hogy a vezetésében többen maguk is családi bölcsődét működtetnek. Vagyis elvileg saját piaci konkurenseik működését ellenőrizhetik. A kialakult helyzet miatt most több intézmény vezetője a területileg illetékes önkormányzatoktól vár segítséget, és a MACSKE rendkívüli közgyűlését szeretné összehívni. Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a MACSKE illetékeseinek is. A tárca érdemben nem válaszolt arra, miért volt szükség a költséglimitre, és mi alapján állapították meg az összeget, csak annyit írtak: a kormány az elmúlt években 40 százalékkal emelte a magánbölcsődék normatíváját és remélik, hogy ezek száma folyamatosan emelkedni fog. A MACSKE nem válaszolt kérdéseinkre. K. A.

Kemény mínuszokkal indul a kedd

Publikálás dátuma
2020.01.06. 22:23

Fotó: Shutterstock
Hajnalban -4, -12, napközben +1, +5 fok várható.
Kedden marad a túlnyomóan napos, száraz idő, csak délután növekedhet meg nyugaton a felhőzet, de esni nem fog. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad. Hajnalban -4, -12, napközben +1, +5 fok várható - írja előrejelzésében az Időkép. Szerdán a Dunántúlon több lehet a felhő, máshol továbbra is napos időre van kilátás. Csapadék nem várható. Gyenge, mérsékelt lesz a déli-délnyugati szél. Hajnalban a felhősebb nyugati tájakon enyhébb lesz az idő, máshol -3, -10 fokig csökken a hőmérséklet. Délután 3-8 fokot mérhetünk. Csütörtökön már több felhő lehet felettünk, de napközben csapadék ekkor sem várható. Nem lesz jelentős a légmozgás. Enyhébb időre, délután 3-10 fokra van kilátás. Pénteken a Dunántúlon naposabb, keleten felhősebb időre számíthatunk. Csapadék, jelentős szél továbbra sem valószínű. A csúcshőmérséklet 4 és 10 fok között alakulhat. Hétvégén is marad a csendes, átlagosnál enyhébb idő több-kevesebb napsütéssel, szombaton a Dunántúl északnyugati felén élénk északias széllel. 
Szerző