Pártigazgatóként ön felel a 2022-es választást megelőző együttműködések koordinálásáért. Meglepte, hogy Gyurcsány Ferenc hirtelenjében teljes összefogást követel 2022-ben?
Nem ért váratlanul a DK-elnök véleménye.
És örül vagy aggódik?
Egyetértek Gyurcsány Ferenccel, pontosabban ő ért egyet az MSZP-vel – mi ugyanis hosszú évek óta mondjuk: nincs más kormányváltó megoldás, csak a közös lista és egyetlen, változásért küzdő miniszterelnök-jelölt. Így hadd kérdezzek vissza: miért aggódnék?
A 2018-as választásokon az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös egyéni képviselőjelölteket indított, és a feleakkora DK elvitte a választókerületek felét. Nem tart attól, miképp érvényesíti érdekét most, a legerősebb ellenzéki pártként?
Nem tartok. Az önkormányzati választáson korrekt egyezséget kötöttünk a DK-val, illetve az egyéni képviselőjelöltekről reményeim szerint sok esetben nem az ellenzéki pártvezetők döntenek majd, hanem az emberek – előválasztáson. Azt nem vitatom, hogy a legutóbbi trendek a DK-nak és a Momentumnak kedveznek, de a Népszavában nemrég megjelent kutatás is azt üzeni: a négy, ellenzéki párt támogatottsága nagyságrendileg hasonló, és együtt van esélyük legyőzni a mai hatalmat.
Azt mondja „sok esetben előválasztás”. Minden választókerületben szeretne ellenzéki meccset?
Nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék, hanem az, mi a realitás. Az előválasztás nem csodafegyver, de két ok miatt hasznos: sikeresen mozgósít és generál médiafigyelmet, valamint hatékonyan kezeli a kialakult konfliktusokat. Ahol az érdekeltek értelemszerű megállapodásra jutnak, ott nincs szükség előválasztásra. Ahol viszont több az ambíció, mint a lehetőség, azaz több valós támogatottsággal bíró jelölt verseng, ott ez a legjobb megoldás. Természetesen ez nem csak a képviselőjelöltekre vonatkozik, igaz lehet akár a miniszterelnök-jelölt kiválasztására is.
Mit tippel, lesz közös lista?
Igen. Ha az MSZP-n, a Párbeszéden vagy a DK-n múlik, mindenképp. Várjuk az LMP és a Jobbik véleményét, ők korábban a „különutasságot” preferálták, de az önkormányzati választásokon végül részt vettek az együttműködésben. A Momentumnak is döntenie kell, mi a prioritása: a kormányváltás, vagy a párt saját identitása. Ezek persze nem egymást kizáró, de versengő szempontok. Bárhogy dönt a Momentum, tiszteletben tartjuk.
Éles helyzetben, ősszel, beállt a többi formáció mellé a Momentum. Most miért kételkedik?
Nem kételkedem, ám a sajtóban ellentmondásos véleményeket fogalmazott meg a Momentum. Fontos kiemelni, fenntartásaim nem abból adódnak, hogy a XIII. kerületi önkormányzati időközi választáson önálló emberrel készül a Momentum, bár logikusabbnak tűnt, hogy a kerületet 25 éve mintaértékűen vezető Tóth József és csapata állíthasson jelöltet.
Egyrészt a Momentum szerint eredetileg, az őszi választás idején az övé volt az érintett körzet, másrészt minden pártnak szíve joga, hogy kiderítse, mit ér.
Eszem ágában sincs a versengés jogát elvitatni, és kezeljük is helyén a kérdést. Az XIII. kerületben a Fidesznek nincs esélye a győzelemre: októberben 75 százalékkal nyert a közös jelölt. 2020 elején ez a verseny belefér – feltéve, hogy a két fél tiszteletben tartja egymást. A magunk részéről fokozottan figyelünk rá, hogy a XIII. kerületiek bizalmát ne negatív kampánnyal, hanem pozitív üzenetekkel, az emberek problémáira adott válaszokkal nyerjük meg.
Azt mondja „most belefér”. De hisz a választásig még két és fél év van.
Naptár szerint. De szerintem az igazán fontos kérdéseket 2021 őszére le kell zárni, különös tekintettel a közös miniszterelnök-jelöltre.
Spoilerezne: van már név a fejében?
Semmi meglepőt nem tudok mondani. Egy sikeres önkormányzati vezető, például Budapest főpolgármestere, egy széleskörű elismertséggel rendelkező európai parlamenti képviselő, a köztársasági pártok elnökei ebbe a halmazba tartoznak...
… Karácsony Gergely, Dobrev Klára és …
… Ne is folytassa, konkrét neveket nem mondok. Azt azonban hangsúlyozom, hogy nem csak a pártpolitika világából érkezhet miniszterelnök-jelölt, jöhet a civil szférából is, ha sikerrel tudja megszólítani a különböző pártok szavazóit.
Amikor a közös indulás a kérdés, mindenki az őszi választással példálózik, miközben az országgyűlési sokkal szimbolikusabb: nem helyben ismert arcokra, ügyekre voksolnak az emberek. A Jobbikban például ódzkodnak egy Gyurcsány Ferenccel közös listától, a Momentum elnöke korábban arról beszélt, hogy a Párbeszéddel, az LMP-vel és a Jobbikkal szívesen közösködne, az MSZP-ből és a DK-ból nem kért.
A listán szereplő neveknek sokkal kisebb a jelentőségük, mint ezt sokan gondolják. A választás akkor nyerhető, ha az ellenzék nem csak azt üzeni, hogy le kell váltani a NER-t, hanem azt is meg tudja mondani, mit tesz majd kormányon, miként fordíthatja jobbra sok millió ember sorsát. Egyetlen személy, így Gyurcsány Ferenc közös listás szereplése sem lehet akadálya a kormányváltásnak, azt pedig egyértelmű, hogy a DK nélkül nincs kormányváltás.
Minden cikk a nevekkel fog kezdődni.
…nem vitatom a médiaüzenetek fontosságát, de az emberek fejében a legfontosabb az együttműködés, és az azt megtestesítő miniszterelnök-jelölt és programja. Márpedig ezt a kettőt – illetve a kormányzóképességet – nehéz két listával vagy két jelölttel hitelesíteni. E mellett pedig lehet számos olyan helyben beágyazott közéleti szereplő, aki remek jelölt lehetne, de csak akkor vállalja az indulást, ha a köztársasági pártok közössége áll a neve mögött.
A Párbeszéd támogatását automatikusnak tekinti?
Az elmúlt egy év, az előválasztások és az önkormányzati választás során a korábbinál is erősebbé vált a szövetségünk.
Akkor helytálló a pletyka, miszerint az MSZP a márciusi kongresszuson azért áll át társelnöki rendszerre, hogy előkészítse a Párbeszéddel való, új pártot építő fúzióját?
Az MSZP-nek meg kell találnia a módját, hogy a megváltozott ellenzéki közösségben a leghatékonyabban képviselhesse céljait és választóit. A társelnöki rendszer esetleges bevezetése sok más megoldás mellett ezt a célt szolgálhatja. Erről a kongresszus dönt. Az sem kérdés véleményem szerint, hogy a Párbeszéddel közös az utunk. Azonban az, hogy a jövőre nézve ez mit jelent, még nem eldöntött. A legfontosabb, hogy az MSZP – bármely formában is működik együtt a Párbeszéddel – hogyan tud a legtöbbet hozzátenni a 2022-es kormányváltáshoz.
