Előfizetés

Vége a két számjegyű béremelkedésnek

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.01.06. 18:48

Fotó: Shutterstock
Idén már mérséklődik a béremelkedés üteme, ráadásul az elszabaduló infláció is egyre többet farag le annak reálértékéből.
Tavaly októberben tovább emelkedtek a bérek: a KSH friss adatai szerint a a bruttó bérek 11,6 százalékkal nőttek, így az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 374 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberben, ez a költségvetési szektorban - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt. A 378 ezer forintos bruttó bér nettó 250 ezer forintnak felel meg – igaz a KSH továbbra sem közli az öt főnél kisebb cégek béradatait, pedig az rendelkezésére áll. A Policy Agenda korábbi elemzése szerint az átlagbér meglehetősen csalóka, ugyanis azt a foglalkoztatottak felső tíz százalékának bérei húzzák fel ilyen magasra. Ezért lenne célszerű az átlagbér mellett a mediánjövedelmet is közzétenni, ám ezekkel az adatokkal évek óta adós a KSH.  Az októberi 11,6 százalékos béremelkedési ütem némileg felülmúlta a várakozásokat - értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül, alkalmazottként munkában állók száma 0,4 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0,8 százalékos volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésében immár egyértelműen látható a lassulás, és valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd. Az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést. Ez várhatóan a tavalyi év utolsó két hónapjában is kitartott, de 2020-ban már egyszámjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kis mértékű mérséklődése miatt. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben újabb bérrendezéseket jelentenek be a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy összességében idén is 10 százalék felett emelkednek a bérek. Horváth András szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, míg a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. A kormány szerint idén mind a bruttó, mind a nettó bérek 9,3 százalékkal emelkedhetnek – mindez alig 2,8 százalékos infláció mellett. A drágulás azonban ennél erőteljesebb lesz, a jegybank 3,5 százalékos inflációval számol a bruttó kerestek 8,9 százalékos emelkedése mellett. Vagyis a gyorsuló infláció és a lassuló béremelkedések miatt idén a lakosság reáljövedeleme 4-5 százalékkal emelkedhet, ami még mindig magas, bár fele-kétharmada az elmúlt időszak már-már megszokott hiperdinamikus 7-8 százalékos reálbér növekedésének. A MNB azzal számol, hogy a lakossági reáljövedelem 2020-ban 4,1 százalékkal emelkedhet, szemben a kormány 6,3 százalékos előrejelzésével. A kormány prognózisa ugyan az alacsonyabb inflációból kiindulva tervezi a 6,3 százalékos reálnövekedést – ám ahogy a Takarékbank elemzője is felhívja a figyelmet, kormányzati intézkedésekkel (béremelések a közszférában, adócsökkentések) akár még el is érhető a gyorsabb bérkiáramlás. A kutatóintézetek ugyanakkor megosztottak: a Századvég gazdaságkutató szerint az idén a bruttó bérek akár 9,9 százalékkal is nőhetnek, míg a Kopint-Tárki szerint 8,5 százalékkal nőhetnek – ami a nettó reálkeresetek 5 százalékos bővülését jelentené.  

Még csak most indulnak a bértárgyalások

A kormány csak az év utolsó napjaiban hirdette ki a minimálbér, illetve a bérminimum emeléséről szóló rendeletét, emiatt viszont az ágazati bértárgyalások sem kezdődtek meg. Decemberben a szakszervezeti oldal megpróbálkozott a minimálbér emelés újratárgyalásával – hivatkozva a vártnál gyorsabb növekedésre, és a megállapodás egy passzusára, de ez elől a munkáltatók elzárkóztak. Így a következő napokban/hetekben indulhatnak, illetve születhetnek meg az ágazati béralkuk. A Világgazdaság értesülése szerint a kereskedelemben január 20-ig létrejöhet az egyezség, az ágazatban akár 10-15 százalékkal is nőhetnek a bérek – így a bruttó átlag 300 ezer forintra emelkedhet – amely még így is messze lesz a 365 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól.     

Privatizálják a Hollóházi Porcelángyárat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.06. 13:42

Fotó: Népszava archiv
Veszteséges a kft., tőkeerős vevőnek 175 millióért eladó a 100 százalékos üzletrész.
A eladásra hirdette meg a hungarikumok gyűjteményébe sorolt hollóházi porcelánt gyártó és forgalmazó céget, a Hollóházi Porcelángyár Kft.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - írja az Elektronikus aukciós rendszer nyomán a Napi.hu.
A meghirdetett 100 százalékos üzletrészre január 14 és 16 között lehet licitálni, a kikiáltási ár 175 millió forint.

A vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a hollóházi porcelángyártás hungarikumként történő megőrzésére, továbbá arra, hogy a társaság a jelenlegi főtevékenységét - a háztartási kerámia gyártását - fenntartja mindaddig, amíg az állam kizárólagossággal biztosítja részére a Hollóháza védjegy használatát - olvasható az árverési portálra feltöltött dokumentumban. A pályázónak vállalnia kell azt is, hogy a részesedését 15 éven belül kizárólag az eladó hozzájárulásával adja el, valamint, hogy 3 évig gondoskodik arról, hogy a társaság ellen felszámolási eljárás ne induljon.
A Hollóházi honlapján semmi nem árulkodik arról, hogy privatizáció előtt áll, az viszont kiderül, hogy az év végén készletkisöprést tartottak, a raktáron lévő készletekre akár 40 százalékos kedvezményt adtak.
A kft. utolsó elérhető, 2018-as mérlegében a befektetett eszközök 160 millió forint értéken voltak nyilvántartva, amiből a gépek, berendezések és járművek értéke 135 millió forint, az ingatlanoké mindössze 3,8 millió forint. A forgóeszközök értékét 448 millióra tették, amiből a készleteké 307 millió volt, bankbetétben 72 milliót tartottak. 2014 és 2017 kivételével veszteséggel zárta az üzleti éveket.
A nagyrészt belföldön értékesítő céget 2013-ban azzal a céllal alapította a kormány - 5 millió forint jegyzett tőkével és 70 milliós tőketartalékkal -, hogy nyereségessé tegyek a hollóházi porcelángyárat. Ez azután vált szükségesség, hogy az ágazatot érintő termelési és értékesítési gondok miatt megrendült, a gazdasági válság éveiben további tartozásokat felhalmozó korábbi gyártócéget, a többségi állami tulajdonú Hollóházi Porcelán Manufaktúra (HPM) Zrt.-t felszámolással megszüntették. A hollóházi porcelángyártás 240 éves múltra tekinthet vissza.

A közel-keleti helyzet miatt megugrott az olaj, az arany, az ezüst és a palládium ára

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:50

Fotó: Shutterstock
Az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt.
A közel-keleti feszültség éleződésére május vége óta legmagasabb szintre emelkedett az olajár, 7 éves csúcson volt az aranyár és történelmi rekordon a palládium jegyzése. Hétfő délelőtt 10 óra körül
az északi-tengeri Brent olajfajta márciusi jegyzése 1,51 dollár (2,20 százalék) emelkedéssel, 70,11 dolláron állt, ilyen drága utoljára tavaly május végén volt.

Piaci elemzők szerint a közel-keleti térség biztonságos olajexportját veszélyeztetheti, ha tovább nő a feszültség Washington és Teherán között, illetve ha Irán oldalán Irak is az Egyesült Államok ellen fordul. A kockázatkerülő befektetők vásárlásai hétfőn délelőtt felhajtották az arany árát, aminek az azonnali jegyzése 2013 április óta legmagasabb szinten, 1579,72 dolláron is állt a kereskedés korai szakaszában. 10 óra körül valamivel alacsonyabb szinten, 1578,75 dolláron jegyezték unciánként, ami így is 1,70 százalék (26,35 dollár) emelkedés a pénteki zárószintjéhez képest. Az ezüst ára hétfő délelőtt 1,7 százalékkal, 18,33 dollárra emelkedett. A palládium ára hétfőn kezdetben történelmi csúcsra, unciánként 2020,41 dollárra emelkedett, majd 10 óra körül 2018,62 dolláron jegyezték.