Előfizetés

Nem csak a templomban jár VIP-hely Hoppál fideszes padtársának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.07. 07:41
Őri László, Pécs volt fideszes alpolgármestere ( közvetlenül a VIP-felirat mellett) és Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár a csányosztrói istentiszteleten
Fotó: Facebook/ Őri László
Őri László lehet a pécsi választókerület új fideszes elnöke - ő volt az a politikus, akit Isten házában is a VIP-szektorba ültettek.
A Fidesz decemberben lényegében leváltotta a Baranya megyei 1. számú, azaz a pécsi választókerület fideszes elnöki tisztéről Csizi Pétert, a párt 2018-as parlamenti képviselőjelöltjét, korábbi országgyűlési képviselőt - írja a 24.hu. A hírportál megjegyzi, az utóbbi két évben Csizi Péter volt a Fidesz egyik legnagyobb politikai vesztese. Egyike volt annak a három vidéki kormánypárti jelöltnek, akik elvesztették az egyéni körzetükben a parlamenti választást az ellenzéki indulóval szemben: a független Mellár Tamás lett a befutó helyette. Csizi a vereség ellenére azóta többször is bekerülhetett volna a parlamentbe, de a megüresedett listás helyek kiosztásánál is kihagyták a sorból. A bukott képviselőjelöltet anyagilag mégis kompenzálták: 2018 őszén egyszerre három, állami tulajdonban lévő cégben nevezték ki ügyvezető igazgatónak, amivel összesen bruttó 4 millió forintos havi fizetésre tett szert. A lap forrásai szerint az álláshalmozó választókerületi elnök ideje nagy részét nem is Pécsen, hanem Budapesten tölti, így nem csoda, hogy a fennhatósága alá tartozó körzetben az októberi önkormányzati választáson is nagyot bukott a kormánypárt. A Fidesz nemcsak a polgármesteri széket veszítette el, hanem a képviselő-testületben is kisebbségbe szorult úgy, hogy a 18 egyéni körzetből csak kettőt nyert meg.
A váltás hivatalosan ugyan még nem történt meg, de 24.hu úgy tudja, hogy Csizi feladatait az utóbbi hetekben Őri László vette át a választókerületben. Őri 2010-ben került be a pécsi önkormányzat Fidesz-frakciójába, 2014-ben alpolgármester lett. A tavaly októberben elvesztett pécsi választás után a Baranya megyei közgyűlés elnöki posztjára került. Eddig egyszer terelődött rá az országos sajtó figyelme - mint a Népszava megírta, Őri templomi VIP-padsort kapott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral, a Fidesz pécsi elnökével az uniós pénzből felújított csányoszrói templom istentiszteletén. A VIP-es helyfoglalásról egyébként Őri maga tudósított, közösségi oldalára töltötte fel a helyszínen készített fotót.

Egerben is csere várható

Nem csak Pécsen történik átrendeződés – Egerben is ledőlt egy fideszes bástya. Lapunk számolt be róla először, hogy az Orbán Viktor tréfája szerint „mosógépnél is nehezebben eladható” Nyitrai Zsoltot várhatóan leváltják a egri választókerület éléről az önkormányzati választási vereség miatt.

„Jógázni inkább a Vérmezőn szoktak” - Milliókért állapította meg a fideszes politikus cége, hogy pihenni járnak a parkokba az emberek

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.01.07. 07:00

Fotó: Jani Martin / Népszava
A parkokba pihenni járnak az emberek – állapította meg közpénzmilliókért egy fideszes politikus a lapunk birtokába került tanulmány kivonata szerint.
„A parklátogatások céljaként a kimagasló többség (84 százalék) a sétálást, pihenést jelölte meg, a következő leggyakrabban említett látogatási cél a másokkal való találkozás és a rendezvényre járás (23-23 százalék). A Parklátogatók 12 százaléka sportolni jár a parkokba. Futnak (64 százalék), kerékpároznak (39 százalék), labdajátékokat játszanak (13 százalék) és tornáznak (12 százalék). A leginkább futásra használt park (7 százalék) a Feneketlen-tó, míg kerékpározásra a Szent István park (51 százalék) és a Hajógyári-sziget (50 százalék). Érdekes, hogy jógázni leginkább a Vérmezőn (28 százalék) és a Városmajorban szoktak.” Egyebek mellett ez olvasható annak a tanulmánynak a vezetői összefoglalójában, amelyért legalább három millió forintot fizetett ki Budapest előző, fideszes vezetése idején az önkormányzati tulajdonú Főkert Zrt. egy kormánypárti politikus cégének.
A tanulmány összegzése az követően jutott lapunk birtokába, hogy Tüttő Kata, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes még vasárnap közzétett a Facebookon egy fotót egy számla másolatáról. Azt írta: a Főkert évi nettó 6 millió forintról fogadott be számlát, amit a budapestiek parkhasználati szokásainak vizsgálatai alapján állított ki a Fidesz akkori budaörsi elnökének cége. A közzétett – nettó három millió forintról szóló – számlát a budaörsi Fidesz volt elnöke, Nagy Sándor András jelenleg végelszámolás alatt álló cége, az Axilior Kft. állította ki 2016-ban. A Főkert összesen, áfa nélkül több mint hatmillió forintot fizetett ki a felmérésekért. Az erősen kérdéses, megértek-e ennyi pénzt az írások, amelyek jobbára evidenciákat rögzítenek. Azt például: a parkba járókat leginkább az zavarja, hogy nincsenek nyilvános vécék, sokan berzenkednek a kutyák, a gördeszkások és a hajléktalanok miatt. Az otthontalanok esetében a felmérés szinte egy az egyben alkalmazta a kormánypropaganda fordulatait: „a közterületeken életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok egész Budapesten komoly problémát jelentenek” és ők „nem valók a parkokba”. Rögzítették azt is: a fővárosiak 56 százalékának nincs tudomása arról, hogy a Főkert látja el a parkok rendben tartását. Aki viszont tudja, hogy ki gondozza a zöldterületeket, állítólag elégedett: „A fővárosiak véleménye szerint a Főkert megfelelően látja el a feladatait” – írták a Főkert megrendelésére készült anyagban. 
Az Axilior Kft. egyébként a szerződés szerint 1200 fős, telefonos lekérdezéssel térképezte fel, hogy a fővárosiak mire használják parkjaikat. Lapunk kereste a felmérésekért számlázó volt budaörsi Fidesz-elnököt, Nagy Sándor Andrást, de üzeneteinkre nem reagált. Tüttő Kata a Népszavának azt mondta: a felmérésről készült szerződések, számlák is a Főkert felügyelő-bizottsága elé kerülnek. A főpolgármester-helyettes emlékeztetett: nem a Főkert az egyetlen önkormányzati cég, ahol kétes ügyek kerültek elő a választás után, a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-nél (FKF) is belső vizsgálat indult. Az FKF már menesztett vezérigazgató idején ugyanis úgy kötöttek szerződést a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó egyik társasággal veszélyes hulladéknak minősülő 20.000 tonna pernye elszállítására, hogy erre nem is volt engedélye a cégnek. De vizsgálják azt is, hogy ki és milyen körülmények között kötött szerződést 11 millió forinttért a köztisztasági vállalat „indonéziai terjeszkedéséről” szóló, soha el nem készült tanulmányra.

Molnár Zsolt: Lesz közös lista

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2020.01.07. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A társelnöki rendszer terve nem független a Párbeszéd és a szocialisták esetleges fúziójától – derül ki Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója szavaiból.
Pártigazgatóként ön felel a 2022-es választást megelőző együttműködések koordinálásáért. Meglepte, hogy Gyurcsány Ferenc hirtelenjében teljes összefogást követel 2022-ben? Nem ért váratlanul a DK-elnök véleménye. És örül vagy aggódik? Egyetértek Gyurcsány Ferenccel, pontosabban ő ért egyet az MSZP-vel – mi ugyanis hosszú évek óta mondjuk: nincs más kormányváltó megoldás, csak a közös lista és egyetlen, változásért küzdő miniszterelnök-jelölt. Így hadd kérdezzek vissza: miért aggódnék? A 2018-as választásokon az MSZP és a Demokratikus Koalíció közös egyéni képviselőjelölteket indított, és a feleakkora DK elvitte a választókerületek felét. Nem tart attól, miképp érvényesíti érdekét most, a legerősebb ellenzéki pártként? Nem tartok. Az önkormányzati választáson korrekt egyezséget kötöttünk a DK-val, illetve az egyéni képviselőjelöltekről reményeim szerint sok esetben nem az ellenzéki pártvezetők döntenek majd, hanem az emberek – előválasztáson. Azt nem vitatom, hogy a legutóbbi trendek a DK-nak és a Momentumnak kedveznek, de a Népszavában nemrég megjelent kutatás is azt üzeni: a négy, ellenzéki párt támogatottsága nagyságrendileg hasonló, és együtt van esélyük legyőzni a mai hatalmat. Azt mondja „sok esetben előválasztás”. Minden választókerületben szeretne ellenzéki meccset? Nem az a kérdés, hogy én mit szeretnék, hanem az, mi a realitás. Az előválasztás nem csodafegyver, de két ok miatt hasznos: sikeresen mozgósít és generál médiafigyelmet, valamint hatékonyan kezeli a kialakult konfliktusokat. Ahol az érdekeltek értelemszerű megállapodásra jutnak, ott nincs szükség előválasztásra. Ahol viszont több az ambíció, mint a lehetőség, azaz több valós támogatottsággal bíró jelölt verseng, ott ez a legjobb megoldás. Természetesen ez nem csak a képviselőjelöltekre vonatkozik, igaz lehet akár a miniszterelnök-jelölt kiválasztására is. Mit tippel, lesz közös lista? Igen. Ha az MSZP-n, a Párbeszéden vagy a DK-n múlik, mindenképp. Várjuk az LMP és a Jobbik véleményét, ők korábban a „különutasságot” preferálták, de az önkormányzati választásokon végül részt vettek az együttműködésben. A Momentumnak is döntenie kell, mi a prioritása: a kormányváltás, vagy a párt saját identitása. Ezek persze nem egymást kizáró, de versengő szempontok. Bárhogy dönt a Momentum, tiszteletben tartjuk. Éles helyzetben, ősszel, beállt a többi formáció mellé a Momentum. Most miért kételkedik? Nem kételkedem, ám a sajtóban ellentmondásos véleményeket fogalmazott meg a Momentum. Fontos kiemelni, fenntartásaim nem abból adódnak, hogy a XIII. kerületi önkormányzati időközi választáson önálló emberrel készül a Momentum, bár logikusabbnak tűnt, hogy a kerületet 25 éve mintaértékűen vezető Tóth József és csapata állíthasson jelöltet. Egyrészt a Momentum szerint eredetileg, az őszi választás idején az övé volt az érintett körzet, másrészt minden pártnak szíve joga, hogy kiderítse, mit ér. Eszem ágában sincs a versengés jogát elvitatni, és kezeljük is helyén a kérdést. Az XIII. kerületben a Fidesznek nincs esélye a győzelemre: októberben 75 százalékkal nyert a közös jelölt. 2020 elején ez a verseny belefér – feltéve, hogy a két fél tiszteletben tartja egymást. A magunk részéről fokozottan figyelünk rá, hogy a XIII. kerületiek bizalmát ne negatív kampánnyal, hanem pozitív üzenetekkel, az emberek problémáira adott válaszokkal nyerjük meg. Azt mondja „most belefér”. De hisz a választásig még két és fél év van. Naptár szerint. De szerintem az igazán fontos kérdéseket 2021 őszére le kell zárni, különös tekintettel a közös miniszterelnök-jelöltre. Spoilerezne: van már név a fejében? Semmi meglepőt nem tudok mondani. Egy sikeres önkormányzati vezető, például Budapest főpolgármestere, egy széleskörű elismertséggel rendelkező európai parlamenti képviselő, a köztársasági pártok elnökei ebbe a halmazba tartoznak... … Karácsony Gergely, Dobrev Klára és … … Ne is folytassa, konkrét neveket nem mondok. Azt azonban hangsúlyozom, hogy nem csak a pártpolitika világából érkezhet miniszterelnök-jelölt, jöhet a civil szférából is, ha sikerrel tudja megszólítani a különböző pártok szavazóit. Amikor a közös indulás a kérdés, mindenki az őszi választással példálózik, miközben az országgyűlési sokkal szimbolikusabb: nem helyben ismert arcokra, ügyekre voksolnak az emberek. A Jobbikban például ódzkodnak egy Gyurcsány Ferenccel közös listától, a Momentum elnöke korábban arról beszélt, hogy a Párbeszéddel, az LMP-vel és a Jobbikkal szívesen közösködne, az MSZP-ből és a DK-ból nem kért. A listán szereplő neveknek sokkal kisebb a jelentőségük, mint ezt sokan gondolják. A választás akkor nyerhető, ha az ellenzék nem csak azt üzeni, hogy le kell váltani a NER-t, hanem azt is meg tudja mondani, mit tesz majd kormányon, miként fordíthatja jobbra sok millió ember sorsát. Egyetlen személy, így Gyurcsány Ferenc közös listás szereplése sem lehet akadálya a kormányváltásnak, azt pedig egyértelmű, hogy a DK nélkül nincs kormányváltás. Minden cikk a nevekkel fog kezdődni. …nem vitatom a médiaüzenetek fontosságát, de az emberek fejében a legfontosabb az együttműködés, és az azt megtestesítő miniszterelnök-jelölt és programja. Márpedig ezt a kettőt – illetve a kormányzóképességet – nehéz két listával vagy két jelölttel hitelesíteni. E mellett pedig lehet számos olyan helyben beágyazott közéleti szereplő, aki remek jelölt lehetne, de csak akkor vállalja az indulást, ha a köztársasági pártok közössége áll a neve mögött. A Párbeszéd támogatását automatikusnak tekinti? Az elmúlt egy év, az előválasztások és az önkormányzati választás során a korábbinál is erősebbé vált a szövetségünk. Akkor helytálló a pletyka, miszerint az MSZP a márciusi kongresszuson azért áll át társelnöki rendszerre, hogy előkészítse a Párbeszéddel való, új pártot építő fúzióját? Az MSZP-nek meg kell találnia a módját, hogy a megváltozott ellenzéki közösségben a leghatékonyabban képviselhesse céljait és választóit. A társelnöki rendszer esetleges bevezetése sok más megoldás mellett ezt a célt szolgálhatja. Erről a kongresszus dönt. Az sem kérdés véleményem szerint, hogy a Párbeszéddel közös az utunk. Azonban az, hogy a jövőre nézve ez mit jelent, még nem eldöntött. A legfontosabb, hogy az MSZP – bármely formában is működik együtt a Párbeszéddel – hogyan tud a legtöbbet hozzátenni a 2022-es kormányváltáshoz.

A magyar vitapont

A kormányváltás kiemelt tétje, miképp alakul a Kárpát-medencei magyarság sorsa. A rezsim megbuktatására elsősorban a határon belül élők érdeke, mert az utóbbi tíz évben úgy tűnik, hogy Orbán Viktor nem 15 millió magyar miniszterelnöke, sokkal inkább a határon túl, a szomszédos országokban élőké. Ezen úgy kell változtatni, hogy az Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban élő magyarok érdekei ne sérüljenek, és megmaradhassanak szülőföldjükön – igaz, a konkrét lépésekről eltér a köztársasági pártok véleménye. Az MSZP tiszteletben tartja a kettős állampolgárságot és az ezzel járó szavazati jogot, azt viszont javasolja, hogy a határon túli magyarok ne pártlistára szavazzanak, hanem maguk közül válasszanak képviselőket. Nem csökkentené a jelenlegi pályázati összegeket sem, de transzparensebbé tenné elosztásukat – például úgy, hogy a címzett pénzek helyett nyílt, a határon túli magyarokat is bevonva döntene a pályázatokról. (Molnár Zsolt az Országgyűlés tagjaként Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke)