Iskolaérettség: még kisebb mozgástér

Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:12

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Már nem kérhetnek vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatnál az óvodapedagógusok, szülők, intézményvezetők arról, alkalmas-e a gyerek az első osztályra.
Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók. Az erre lehetőséget biztosító bekezdéseket ugyanis törölték a vonatkozó kormányrendeletből. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vonatkozó rendeletének két bekezdése írt arról, hogy a szülő, az óvoda vagy az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő, tehát tankötelessé váló gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ez másként nem dönthető el egyértelműen, vagy a kérdésben nincs egyetértés a szülő és az óvoda között. A rendelet 2020. január elsejétől hatályos verziójában azonban ezek a bekezdések már nincsenek benne. Csak annyi maradt:„A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.” A változtatás oka, hogy a köznevelési törvény tavalyi módosítása szerint már minden, hatodik életévét adott év augusztus 31-ig betöltő kisgyermeknek kötelezően iskolába kell mennie. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke további egy nevelési évig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kell kérelmet benyújtania. Idén januártól ugyanis csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben, s ha szükséges, az OH küldi el a gyereket vizsgálatra a területileg illetékes szakértői bizottsághoz. A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de az idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig az időpontig van lehetőségük kihasználni azt a „kiskaput” is, hogy ha sikerül január végéig gyermekük iskolahalasztását javasló szakvéleményt szerezniük a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz is kérelmet benyújtaniuk. A fenti rendeletmódosítás miatt azonban csak 2019. december 31-éig volt lehetőségük arra, hogy a szakszolgálatnál kérjék az iskolaérettségi vizsgálatot. Ugyanakkor – mint arról lapunk is beszámolt – decemberben már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig. Mindezt alátámasztja Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válasza is. Rétvári azt írta, a 2019. december 31. napjáig a szakszolgálatokhoz beérkezett, további egy év óvodai nevelésre irányuló kérelmeknél meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálati folyamatot be lehet-e fejezni idén január 31-ig. Ha felmerül annak „reális kockázata”, hogy ez nem sikerül, a szakszolgálatok az OH-hoz irányítják a szülőket. Válaszában tehát megerősítette, hogy a szakszolgálatokhoz csak december végéig benyújtott vizsgálati kérelmeket veszik figyelembe. Vagyis a szülőknek mostantól nincs lehetőségük arra, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek. Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azonban felhívta a figyelmet egy további „kiskapura”, amit néhány szülő még kihasználhat. A köznevelési törvény továbbra is kimondja: „Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.” Erre akkor van lehetőség, ha a szülő nem iskolaérettségi (mivel ezt már nem teheti meg), hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményez a szakszolgálatnál, és a szakértői bizottság ebben a vizsgálatban tesz javaslatot az iskolahalasztásra is.

Nem lehet változtatni a hivatal döntésén

Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: „a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg”. Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről.

Szerző

Így rövidül egy magyar élete (szavazás)

Publikálás dátuma
2020.01.07. 17:51

Fotó: Németh András Péter / Vasárnapi Hírek
Mindent az egészségügyről az Új Egyenlőség poadcastjában.
A lerobbant egészségügy szerepel a hazai és a Magyarországot érintő nemzetközi „problémarangsorok” első helyén, miközben a kormányok „mintha be lennének oltva” az ellen, hogy végre rendbe tegyék ezt az ágazatot. Holott erre égető szükség lenne, hiszen többek között a gyenge minőségű egészségügyi ellátás az oka, hogy a magyarok 5 évvel kevesebbet élnek az „EU-átlagnál”.
A kérdésre a választ az Új Egyenlőség poadcastjából tudhatja meg, ahol Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász rajzolja meg az egészségügy kórképét.
Szerző

119 nevelőszülőt sikerült összetoborozni

Publikálás dátuma
2020.01.07. 17:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jelentkezők száma a kormány Befogadlak kampányának hatására sem emelkedett számottevően.
A tavalyi év első felében összesen 388 fő vett részt 60 órás nevelőszülői tanfolyamon, közülük 255 fő szerzett tanúsítványt, a tanúsítvánnyal rendelkezők közül pedig 119 fővel kötöttek keretmegállapodást a nevelőszülői hálózatok 2019. június végéig – derült ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére küldött válaszából. A politikus arra volt kíváncsi, hányan jelentkeztek nevelőszülőnek a kormány által indított „Befogadlak” program hatására, mennyi tanfolyamot indítottak és azt mennyien végezték el eddig. Rétvári megjegyezte, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmények, szervezetek nem kötelesek nyilvántartást vezetni a nevelőszülői tevékenység iránt érdeklődőkről. Válaszát szerencsére nem zárta le ennyivel, a fenti adatok mellett a következőket írta: a 2019-es év első felében a nevelőszülői hivatás iránt érdeklődők 62 százaléka jelentkezett valamelyik nevelőszülői hálózatnál nevelőszülőnek, s a jelentkezők 39 százaléka felelt meg a jogszabály szerinti komplex (környezeti, egészségi, pszichológiai) alkalmassági vizsgálaton. Az államtitkár által közölt adatok és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak összevetésével elmondható, hogy a nevelőszülői hivatás népszerűsítését célzó, 2018 októberében indult és tavaly májusig tartó „Befogadlak” kampány hatása eddig nem túl átütő. A KSH szerint a nevelőszülők száma a következőképpen alakult az elmúlt években: 2014-ben 5531-en, 2015-ben 5460-an, 2016-ban 5389-en, 2017-ben 5611-en, 2018-ban 5773-an voltak. Tehát összességében enyhe növekedés tapasztalható, ami minden valószínűség szerint (legalábbis a fentebb ismertetett mértékben) 2019-ben a kormányzati kampány nélkül is folytatódott volna. A nevelőszülők tehát még mindig nagyon kevesen vannak, miközben a szakellátásban élő gyerekek száma folyamatosan nő, a KSH szerint 2018-ban 23,5 ezren voltak. Aggasztóan alacsony azoknak a nevelőszökőknek a száma, akik különleges és speciális szükségletű gyerekeket vehetnek gondozásba: 2018-ban országosan 1224 különleges nevelőszülő és mindössze 14 speciális nevelőszülő látta el a speciális és fogyatékossággal élő gyerekek gondozását. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 17:56