beiskolázás;Oktatás;iskolaérettség;

2020-01-07 18:12:12

Iskolaérettség: még kisebb mozgástér

Már nem kérhetnek vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatnál az óvodapedagógusok, szülők, intézményvezetők arról, alkalmas-e a gyerek az első osztályra.

Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók. Az erre lehetőséget biztosító bekezdéseket ugyanis törölték a vonatkozó kormányrendeletből.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vonatkozó rendeletének két bekezdése írt arról, hogy a szülő, az óvoda vagy az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő, tehát tankötelessé váló gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ez másként nem dönthető el egyértelműen, vagy a kérdésben nincs egyetértés a szülő és az óvoda között. A rendelet 2020. január elsejétől hatályos verziójában azonban ezek a bekezdések már nincsenek benne. Csak annyi maradt:„A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.”

A változtatás oka, hogy a köznevelési törvény tavalyi módosítása szerint már minden, hatodik életévét adott év augusztus 31-ig betöltő kisgyermeknek kötelezően iskolába kell mennie. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke további egy nevelési évig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kell kérelmet benyújtania. Idén januártól ugyanis csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben, s ha szükséges, az OH küldi el a gyereket vizsgálatra a területileg illetékes szakértői bizottsághoz.

A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de az idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig az időpontig van lehetőségük kihasználni azt a „kiskaput” is, hogy ha sikerül január végéig gyermekük iskolahalasztását javasló szakvéleményt szerezniük a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz is kérelmet benyújtaniuk. A fenti rendeletmódosítás miatt azonban csak 2019. december 31-éig volt lehetőségük arra, hogy a szakszolgálatnál kérjék az iskolaérettségi vizsgálatot. Ugyanakkor – mint arról lapunk is beszámolt – decemberben már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.

Mindezt alátámasztja Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válasza is. Rétvári azt írta, a 2019. december 31. napjáig a szakszolgálatokhoz beérkezett, további egy év óvodai nevelésre irányuló kérelmeknél meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálati folyamatot be lehet-e fejezni idén január 31-ig. Ha felmerül annak „reális kockázata”, hogy ez nem sikerül, a szakszolgálatok az OH-hoz irányítják a szülőket. Válaszában tehát megerősítette, hogy a szakszolgálatokhoz csak december végéig benyújtott vizsgálati kérelmeket veszik figyelembe.

Vagyis a szülőknek mostantól nincs lehetőségük arra, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek. Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azonban felhívta a figyelmet egy további „kiskapura”, amit néhány szülő még kihasználhat. A köznevelési törvény továbbra is kimondja: „Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.” Erre akkor van lehetőség, ha a szülő nem iskolaérettségi (mivel ezt már nem teheti meg), hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményez a szakszolgálatnál, és a szakértői bizottság ebben a vizsgálatban tesz javaslatot az iskolahalasztásra is.