Karácsony: nem fizet az állami kukaholding, a vezérigazgató szerint érvénytelen a főváros-kormány alku

Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az állami cég elvonja a budapestiek befizetésének jelentős részét, az FKF is veszélyben.
"Mondtam én, hogy mozgalmas év lesz az idei. És akkor még nem is volt a birtokomban az a levél, amelyben az állami Kukaholding vezérigazgatója felülírja magát a miniszterelnököt" - így kezdi Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a közösségi oldalán közzétett közleményét. Mint írja, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelési Zrt. vezetője
kijelentette, hogy "az Orbán Viktor által többször megerősített főváros-kormány megállapodás szerinte nem érvényes, ezért nem fizeti a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt-nek (FKF), vagyis Budapestnek, még pontosabban: a budapestieknek járó összeget".

Karácsony szerint ez azt jelentheti, hogy egy állami cég egyszerűen elvonja a budapestiek befizetésének jelentős részét. Amit egy budapesti azért fizet, hogy tiszta legyen a környezete, a városa, azt az állami vállalat elkölti másra. A főpolgármester szerint ezzel érdemben veszélyezteti az FKF működését, a hulladékszállítás biztonságát.
Első lépésként Karácsony szerdán a kormánytól kér választ arra, hogy mint fogalmaz, "a miniszterelnök adott szavát, vagy a Kukaholding vezérigazgatójának levelét tekintsük-e kiindulópontnak".
Szerző

Iskolaérettség: még kisebb mozgástér

Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:12

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Már nem kérhetnek vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatnál az óvodapedagógusok, szülők, intézményvezetők arról, alkalmas-e a gyerek az első osztályra.
Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók. Az erre lehetőséget biztosító bekezdéseket ugyanis törölték a vonatkozó kormányrendeletből. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vonatkozó rendeletének két bekezdése írt arról, hogy a szülő, az óvoda vagy az iskola igazgatója szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményezhet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő, tehát tankötelessé váló gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ez másként nem dönthető el egyértelműen, vagy a kérdésben nincs egyetértés a szülő és az óvoda között. A rendelet 2020. január elsejétől hatályos verziójában azonban ezek a bekezdések már nincsenek benne. Csak annyi maradt:„A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.” A változtatás oka, hogy a köznevelési törvény tavalyi módosítása szerint már minden, hatodik életévét adott év augusztus 31-ig betöltő kisgyermeknek kötelezően iskolába kell mennie. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke további egy nevelési évig óvodában maradhasson, az Oktatási Hivatalhoz (OH) kell kérelmet benyújtania. Idén januártól ugyanis csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben, s ha szükséges, az OH küldi el a gyereket vizsgálatra a területileg illetékes szakértői bizottsághoz. A kérelmeket alapszabályként január 15-ig kell megküldeni, de az idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig az időpontig van lehetőségük kihasználni azt a „kiskaput” is, hogy ha sikerül január végéig gyermekük iskolahalasztását javasló szakvéleményt szerezniük a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz is kérelmet benyújtaniuk. A fenti rendeletmódosítás miatt azonban csak 2019. december 31-éig volt lehetőségük arra, hogy a szakszolgálatnál kérjék az iskolaérettségi vizsgálatot. Ugyanakkor – mint arról lapunk is beszámolt – decemberben már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig. Mindezt alátámasztja Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válasza is. Rétvári azt írta, a 2019. december 31. napjáig a szakszolgálatokhoz beérkezett, további egy év óvodai nevelésre irányuló kérelmeknél meg kell vizsgálni, hogy a vizsgálati folyamatot be lehet-e fejezni idén január 31-ig. Ha felmerül annak „reális kockázata”, hogy ez nem sikerül, a szakszolgálatok az OH-hoz irányítják a szülőket. Válaszában tehát megerősítette, hogy a szakszolgálatokhoz csak december végéig benyújtott vizsgálati kérelmeket veszik figyelembe. Vagyis a szülőknek mostantól nincs lehetőségük arra, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek. Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azonban felhívta a figyelmet egy további „kiskapura”, amit néhány szülő még kihasználhat. A köznevelési törvény továbbra is kimondja: „Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.” Erre akkor van lehetőség, ha a szülő nem iskolaérettségi (mivel ezt már nem teheti meg), hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményez a szakszolgálatnál, és a szakértői bizottság ebben a vizsgálatban tesz javaslatot az iskolahalasztásra is.

Nem lehet változtatni a hivatal döntésén

Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: „a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg”. Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről.

Szerző

Így rövidül egy magyar élete (szavazás)

Publikálás dátuma
2020.01.07. 17:51

Fotó: Németh András Péter / Vasárnapi Hírek
Mindent az egészségügyről az Új Egyenlőség poadcastjában.
A lerobbant egészségügy szerepel a hazai és a Magyarországot érintő nemzetközi „problémarangsorok” első helyén, miközben a kormányok „mintha be lennének oltva” az ellen, hogy végre rendbe tegyék ezt az ágazatot. Holott erre égető szükség lenne, hiszen többek között a gyenge minőségű egészségügyi ellátás az oka, hogy a magyarok 5 évvel kevesebbet élnek az „EU-átlagnál”.
A kérdésre a választ az Új Egyenlőség poadcastjából tudhatja meg, ahol Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász rajzolja meg az egészségügy kórképét.
Szerző