nyugdíjak;

- Erre számíthatnak idén a nyugdíjasok

Emelkedő korhatár, 2,8 százalékos nyugdíjemelés, változatlan, 28 ezer forintos minimálnyugdíj.

2020 több változást hozott a magyar nyugdíj-ellátásban. Talán a legfontosabb, hogy újabb fél esztendővel nőtt az öregségi nyugdíj-korhatár, a tavalyi 64-ről 64 év és 183 napra. Vagyis azok, akik 1956 első felében születtek, azok 2020. július 1-jétől kérhetik öregségi nyugdíjukat. 

Mint az idei - csütörtökön kezdődő - első nyugdíjkifizetéskor a járadékosok tapasztalhatják, a járadékok összege 2,8 százalékkal növekszik, amelyet nem kell külön kérvényezni. A növekedés mértéke azért ekkora, mert a tavaly késő tavasszal, amikor a 2020. évi központi költségvetést elfogadták, az idei inflációt ilyen mértékűre becsülték. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy novemberben - akárcsak az utóbbi években mindig - egyösszegű korrekció lesz, éspedig a 2020. január-augusztusi tényleges - a KSH adatait figyelembe vevő - fogyasztói árindex növekedés függvényében. 

Most a januári 2,8 százalékos nyugdíjemelésnél már figyelembe vették a tavaly novemberi  0,7 százalékos korrekciót is, amit a kormány a tervezettnél magasabb infláció miatt hajtott végre. Akkor januárig visszamenőleg egy összegben 8,4 százalékkal növelték a nyugellátásokat. Decemberben még az októberivel azonos, tehát alacsonyabb összegű nyugdíjakat fizették ki, most januárban viszont a tavalyi emelés egy hónapra jutó részét mindenki megkapja, és ehhez hozzáadják a 2,8 százalékot, vagyis az egy évvel ezelőttihez képest mindenkinek 3,52 százalékkal magasabb lesz a járadéka.

Néhány, a nyugellátásban részesülőket érintő változás is történt, illetve történik idén. A nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, jövedelem minden jogviszonyban járulékmentessé válik 2020. július 1-től. Vagyis nemcsak a munkaviszonyban szerzett munkabér lesz járulékmentes - ez már 2019. január 1-je óta így van -, hanem bármely egyéb keresőtevékenységgel szerzett, bármilyen jogcímű munkajövedelem is. Ennek következtében, ugyancsak július 1-jétől, a nyugdíj mellett szerzett, a nyugdíjjárulék alapját képező éves kereset egytizenketted részének fél százalékával már nem növelik majd meg a nyugdíj összegét, mint történik ez még jelenleg is. Most még létezik egy olyan szabály is, hogy a nők kedvezményes nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet lehet nyugdíjat folyósítani. Július 1-jétől itt sem lesz összeghatár.

Emlékeztetőül: a nem nyugdíjasoknál január 1-jétől összevonják a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni, és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási és a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, társadalombiztosítási járulék néven. Ennek összege 18,5 százalékos, ami a  korábbi négy járulék összege. Ennek 54 százaléka, vagyis a jövedelem 9,9 százaléka illeti meg a nyugdíjkasszát, vagyis a rendszer finanszírozása egy hajszálnyit romlott. 

Az infláció követése elégtelenA nyugdíjasok száma valamivel meghaladja a kétmillió főt. Most az ország lakosságának egyötöde, 2030-ban már az összes magyar egynegyede lesz nyugdíjas, míg 2050 után pedig már az egyharmada. Farkas András szakértő legfrissebb elemzésében összefoglalta a magyarországi nyugdíjrendszer anomáliáit. Egyrészt a nyugdíjemelés csak az inflációtól függ, így a növekvő gazdaságban gyorsuló tempóban leszakadnak a nyugdíjak az átlagkeresetektől. Másrészt az emelésnek egységes százalékos mértéke van, így a kisnyugdíjasok száz forintokban, a nagy nyugdíjasok viszont tízezer forintokban mérhető nyugdíjnövelésben részesülnek. Harmadrészt pedig az infláció számítása is sok tekintetben kételyeket ébreszt a nyugdíjas társadalom tagjai körében, hiszen az általuk érzékelt szubjektív infláció mértéke egyre inkább a sokszorosa a hivatalos fogyasztói áremelkedés kimutatott mértékének. A Demokratikus Koalíció ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-infláció az elmúlt években mindig meghaladta az általános inflációt, több ezer forint hiányozhat januártól az idősek pénztárcájából. Ez abból adódik, hogy a Fidesz több, mint tíz éve eltörölte a nyugdíjak reálbérekhez kötését. Az ellenzéki párt azt javasolta, hogy vissza kell térni a Gyurcsány-kormány nyugdíjszámítási rendszeréhez: a nyugdíjakat nemcsak az inflációval kell korrigálni, hanem a gazdasági növekedéshez és a béremeléshez kell kötni, amíg Európa képes nem lesz arra, hogy bevezesse az európai minimálnyugdíjat. A német kormány éppen a múlt héten döntött arról, hogy 2021-től bevezetik a minimálnyugdíjat, amelynek összege 1250 euró (415 ezer forint lesz). A magyar minimálnyugdíj összege több mint 10 éve változatlan: 28 500 forint. 

Jelentősen megugrott a 15-24 éves állástalanok száma, pedig a későbbi pályafutásra is negatívan hat, ha egy fiatal munkanélküliként indít. A közmunkáslét pedig végképp megpecsételi sorsukat.