Esélytelen az iskolaelhagyó és munkanélkülivé váló fiatalok helyzete

Publikálás dátuma
2020.01.08. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jelentősen megugrott a 15-24 éves állástalanok száma, pedig a későbbi pályafutásra is negatívan hat, ha egy fiatal munkanélküliként indít. A közmunkáslét pedig végképp megpecsételi sorsukat.
Tovább bővült a foglalkoztatottság tavaly szeptember és november között: ekkor már 4 millió 517 ezren dolgoztak, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 70,2 százalékra emelkedett. Ez 0,5 százalékos, 23 ezer fős bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a legfrissebb adatokat a KSH. Eközben a munkanélküliség 3,5 százalékon állt, ami összességében 163 ezer munkanélkülit takar. Ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jók, a 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az Európai Unióban az ötödik legalacsonyabb – emeli ki az adatok kapcsán rendszeresen a kormány. Legutóbb Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatás politikáért felelős államtitkára beszélt erről még decemberben; szerinte a több mint 1 évvel ezelőtt indított munkaerőpiaci reformprogram beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Azt ugyanakkor sem ő, sem az azóta a foglalkoztatás politikát is bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium nem említi a friss adatok kapcsán kiadott közleményében, hogy hiába az egyre bővülő munkaerőpiac, a fiatalok munkanélküliségét tekintve még mindig nem állunk valami fényesen. Sőt, arányuk jelentősen meg is ugrott a legutóbbi méréskor. Tavaly szeptember és november között a 15–24 éves munkanélküliek száma 8 300 fővel nőtt, vagyis már 43 ezren vannak, miközben egy évvel korábban még csak 35 ezren voltak. A növekedés a tavaszi, nyári időszakok kivételével az elmúlt években folyamatos volt, így már minden negyedik munkanélküli közülük kerül ki. A munkanélküliségi ráta ezen fiatalok körében már 13,2 százalék, ami 2,9 százalékos növekedést jelent. A korosztály foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,7 százalékponttal 28,2 százalékra csökkent, így a 15-24 évesek közül 21 ezerrel kevesebben, mindössze 284 ezren vállalnak munkát. Márpedig, ha egy fiatal munkanélküliként kezdi munkaerőpiaci pályafutását, az hosszú távon is meghatározó lehet. Részben azért, mert éppen abban az időszakban nem fejlődik, amikor kortársai a szakma alapjait a gyakorlatban is elsajátítják. Részben pedig azért, mert a munkáltatók szemében is negatív jelzésként hathat a korábbi munkanélküliség ténye – hívta fel a figyelmet a legújabb Munkaerőpiaci tükörben megjelent tanulmányában Csillag Márton. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa a 2011-2012-ben érettségizett, és ezután felsőfokú tanulmányokat nem folytató férfiak életpályáján vizsgálta meg: milyen munkaerőpiaci helyzetben lesz öt évvel az érettségi után társaihoz képest az a fiatal, aki az érettségi megszerzését követő két évben számottevő időt tölt el regisztrált álláskeresőként vagy közmunkásként. Már az is beszédes adat, hogy mindössze a fiataloknak mindössze 60 százaléka nem volt regisztrált álláskereső vagy közmunkás az érettségi utáni két évben, negyedük fél évig keresett munkát, a többiek még annál is hosszabban. A kutatásból az is kiderült ugyanakkor, hogy a hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja számottevően a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy 7-12 hónapos munkanélküliség viszont már negatívan befolyásolja a későbbi esélyeket. Ha pedig ezalatt a fiatal közfoglalkoztatott is volt, különösen nehéz helyzetbe kerül, márpedig  a fiatalok csaknem 6 százaléka ebbe a körbe tartozott. A közmunka egyértelműen előre jelzi a későbbi munkanélküliségbe vagy további közfoglalkoztatásba való „bennragadást” – fogalmaz a kutató. A közmunkaprogramba is bekerült állástalan fiatalok ugyanis 3 hónappal többet töltöttek hasonló státusban az érettségit követő ötödik évben is, és mintegy 1,3 hónappal kevesebb ideig dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint azok, akik nem voltak munkanélküliek. Ha viszont a fiatal csak munkanélküli volt, de nem volt közmunkás, az nem hatott ilyen kedvezőtlenül – állapította meg Csillag Márton. Az állástalanság negatív következményei a bérekben is megmutatkoztak: a munkanélküliséggel indító fiatalok később mintegy 10 százalékkal kevesebbet kerestek, és szintén mintegy 10 százalékkal nagyobb eséllyel végeztek olyan munkát, amihez túlképzettek voltak. E téren is különösen azok jártak rosszul, akik tartós munkanélküliek és közfoglalkoztatottak is voltak, mivel náluk a túlképzettség esélye mintegy másfélszer magasabb volt „simán” induló társaikhoz képest.   

Nem dolgoznak, nem tanulnak: egyre többen vannak

Magyarország élen jár a korai iskolaelhagyók arányát tekintve: 2018-ban a magyar 18–24 évesek 12,5 százaléka fejezte be iskolai pályafutását végzettség nélkül, míg az EU átlag csak 10,6 százalék. A legtöbb európai országban 2009-2018 között csökkent a ráta, de Magyarországon 2015 után növekedett, így hazánk még távolabb került az unió által 2020-ra kitűzött, és a magyar kormány által is elfogadott 10 százalékos cél elérésétől. E téren nem elhanyagolható lépés, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012-ben az addigi 18 évről 16 évre szállította le a kormány. Ezzel sikerült elérni, hogy a 17 évesek közül többen dolgozzanak: a korosztályban azóta a foglalkoztatottsági szint a nullát alig meghaladóról a piaci szférában 1,5-2 százalékra, a közmunkával együtt 2-2,5 százalékra nőtt. Ezzel egyidejűleg azonban a nem tanuló és nem is dolgozó 17 éves fiatalok aránya a tankötelezettségi kor leszállítása előtti 3 százalékos szintről 5–6 százaléka nőtt. Hiába kezdtek el ugyanis többen dolgozni, még többen hagyták ott az iskolát úgy, hogy nem álltak munkába. A teljesen passzív 17 évesek arányának emelkedése munkaerőpiaci szempontból aggasztó, mert esetükben a munkanélküliségi kockázat nagyon magas, és felnőtt korukra is az marad, hiszen jellemzően a későbbiekben sem tanulnak tovább – mutatnak rá tanulmányukban Köllő János és Sebők Anna közgazdászok. 

Szerző

331,42 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:17

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedden a bankközi devizapiacon.
Miközben az euró 0,44 százalékkal gyengült a dollárral szemben, jegyzése a kora reggeli 1,1187 dollárról 1,1138-ra csökkent, az euró a forinttal szemben 0,49 százalékkal erősödött, jegyzése a kora reggeli 329,81 forint után este hat órakor 331,42 forinton állt. A dollár jegyzése 0,90 százalékkal ment fel a kora reggeli 295,03 forintról 297,68 forintra este hat órára. A svájci frank a forinttal szemben 0,64 százalékkal erősödött kedden, jegyzése a kora reggeli 304,22 forintról 306,16 forintra emelkedett estére.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Stagnál a piac, de drágulnak az új autók

Publikálás dátuma
2020.01.07. 16:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavaly 158 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és ez a szám valószínűleg idén sem változik érdemben – ellentétben az árakkal.
A forint bő egy éve tartó gyengélkedése a mai napig tart, az euróhoz képest például 5-6 százalékkal ér kevesebbet. Ez egy átlagosan 3,5-4 millió forintos új autó esetében legalább 175-200 ezer forintos áremelkedést jelent. A piacon a dízelbotrány hatásai máig érzékelhetőek. A benzines autók eladási számai kis híján megkétszereződtek, de a szakemberek a tisztán elektromos meghajtású gépkocsik forgalmának akár 40 százalékos növekedését sem zárják ki. Igaz, ez Magyarországon még mindig csak 2400-2500 új autót jelent. Az elmúlt néhány év kedvező változása, hogy a folyamatosan emelkedő jövedelmek hatására és az alacsony forintalapú hitel, illetve tartós bérlet konstrukciók hatására visszatértek a magánvásárlók az újautók piacára. Míg a válságot követő időszakban arányuk 25-30 százalékra zuhant, mára ez visszakapaszkodott 50 százalékra. Ez azonban még mindig elmarad az optimális 70 százaléktól – mondta Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGA) ügyvezető elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Ám nem csak a 330 forintra feltornázott euró emeli az új autók árát. Az egyre szigorodó uniós biztonsági és környezetvédelmi előírások is magasabb sebességfokozatba kapcsolták a drágulást. Elég, ha csak azt említjük, hogy jövőre az üvegházhatásért, a globális felmelegedésért első számú felelősnek tartott szén-dioxid kibocsátás jövőre már nem haladhatja meg kilométerenként a 95 grammot. A gigantikus fejlesztési költségek tovább emelkedhetnek mert ezt a kibocsátási értéket 2025-re 75-80, 2030-ra nagyjából 62-75 grammra kell csökkenteni. Az autógyáraknak két választásuk marad, vagy teljesítik a sok szakértő szerint alig, vagy egyáltalán nem megoldható feladványt, vagy grammonként és legyártott gépkocsinként 95 eurós büntetést fizetnek. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora összeg egy félmilliós széria esetében és egy grammra vetítve! Ez a drágulás elsősorban a kis kategóriás autók forgalmát szorítja vissza, hiszen éppen a legkevésbé tehetős rétegeket sújtja a leginkább, és ennek a jelei máris tapasztalhatók – figyelmeztetett Erdélyi Péter. A folyamat miatt nem zárható ki, hogy tovább öregszik a hazai autópark. Ez 2008-ban még 9 év volt, de tavaly már meghaladta a 14 évet, miközben az uniós átlag 11 év. A magyar autópark 84 százaléka 9, ezen belül 54 százaléka 12 évesnél idősebb. Mindössze 11 százaléka 6 évnél fiatalabb. Az okok között említik az ágazat szereplői a használtautó importot is. A behozott gépkocsik jelentős része 10 évesnél öregebb. A kormányzat vélhetően szociális megfontolásokból jogszabályokkal is támogatja ezt a nem kívánatos trendet. Hiszem az adóterhek a legkorszerűbb, új gépkocsikat sújtják leginkább, miközben az öreg autók jóval kedvezőbb elbásában részesülnek. Bár kétségtelen, a fenntartásuk sokkal drágább, mint az új autóké. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 17:33