Jogszerűtlenül tagadta meg a gyáli önkormányzat az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-vel kötött szerződés jelentős részének kiadását, írja az Index egy bírósági döntésre hivatkozva. A Transparency International (TI) Magyarország nyert ugyanis az önkormányzattal szemben indított adatigénylési perben, az ítélet pedig olyan megállapításokra jutott, amelyek az Elios-szal szerződő más önkormányzatok adatkiadási gyakorlatában is fejleményeket hozhatnak.
A Budakörnyéki Járásbíróság elsőfokú ítélete után Gyál ki is adta az évek óta titkolt adatokat, így kiderült, valójában mennyiért kínálta a LED-lámpatesteket az Elios.
Az összegért a cég több munkafolyamatot is teljesített:
a kiviteli terv elkészítése bruttó 4 millió 953 ezer forintba,
a korábbi 1956 lámpatest bontása 24 millió 841 ezer forintba,
6 különböző típusú, így összesen 1956 új lámpatest pedig összeadva bruttó 216 millió 103 ezer forintba került Gyálnak 2015-ös áron.
A hírportál felidézi, Gyál 2014-ben pályázott a közvilágításának korszerűsítésére, és erre a célra 260,4 millió forint állami támogatást kapott. A város 2015-ben kötött kivitelezési szerződést az Elios Zrt.-vel 193,6 millió forint értékben. A közbeszerzési eljárás részleteinek lehet jelentősége, éppen ezért fontos emlékeztetni arra: az akkoriban a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios úgy kapta meg a megbízást, hogy drágább ajánlatot adott, mint a közbeszerzésen elinduló másik ajánlattevő, utóbbi azonban egy apróság miatt elbukta a pályázatot: kizárták az eljárásból (ahogyan ugyanezt a céget egy rakás másik városban is kizárták az Elios-szal szembeni versenyből).
2017. októberében legalábbis az RTL Híradója arról számolt be egy riportban, hogy a közvilágítás korszerűsítése óta Gyál egyes részein sötét van, és a helyi civilek, az Eleven Gyál által megrendelt fénymérés is azt igazolta, hogy nem megfelelő a LED-es közvilágítás fénye.
Az OLAF szerint Gyál EU-s pályázata – több másikhoz hasonlóan – felülről irányított volt, és személyi összefonódásokra is bukkantak. Minderről azonban máig sem kaphatott teljes képet a hazai nyilvánosság, mert az önkormányzat 2017-ben az Eleven Gyál kérése ellenére, az Elios üzleti titkainak a védelmére hivatkozással megtagadta a legfontosabb, az Elios konkrét árajánlatára vonatkozó adatok kiadását. A közbeszerzési törvény ugyanis megengedi, hogy az ajánlatot tevő vállalat maga jelölje meg: az ajánlatában foglalt mely adatokat tekint üzleti titoknak. Az Elios alaposan ki is használta ezt a lehetőséget, amikor 2015 táján tucatnyi helyhatósággal szerződött megegyező, vagy hasonló megbízásokra.
A gyáli döntést aztán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megvédte. Más választása nem lévén a gyáli civileknek, a TI-Magyarországhoz fordultak, amely nem engedte el az Elios-ügyet, jogi munkája pedig egy év elteltével sikerhez vezetett.
Az elsőfokú bírósági ítélet érvelése azért is precedensértékű, mert kiemeli: "az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek, és ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték, az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra". Ráadásul a bírói indoklás szerint ezzel, közbeszerzési indulóként az Eliosnak előre számolnia is kellett - mutat rá a hírportál.
