Etnikai konfliktusokról maszk nélkül

Publikálás dátuma
2020.01.09. 10:00

Fotó: ANDRA SALAORU
Az elmúlt év kiemelkedő színházi projektjének bizonyult a 99,6 % című kolozsvári független előadás, amelyet a Reactor elnevezésű formáció jegyez. A téma a román magyar együttélés, ahogy a mai fiatalok látják.
Szűk tér, földön ülő fiatalok különböző testhelyzetekben. Románok és magyarok. Mindenki saját magáról mesél először, aztán egyre mélyebbre megyünk. Egymásba érő történetek, monológok, dialógusok követik egymást. Előítéletek, megbélyegzések, barátságok, szerelmek. Hogyan él együtt két nemzet, egyáltalán lehet-e együtt élni. Ezekre a kérdésekre kereste többek közt a választ a kolozsvári Reactor 99,6 % című előadása, amely a Trianon évfordulóra született. A Reactor elnevezésű színházi formáció, egy néhány éve Kolozsváron létrejött független csoport. Fiatal alkotókkal dolgoznak, új darabokat hoznak létre, illetve fejlesztenek. Az előadások szereplői konkrét projektekre jönnek össze, többségében román nyelven játszanak, de sokszor kapnak lehetőséget magyar színészek is. Ez így történt a 99,6 % című előadásban is, amely tavaly Budapesten is vendégszerepelt. a DunaPart Platformon, illetve még előtte, elsőként érdemelte ki a Halász Péter-díjat. - Sokfélék vagyunk, Erdélyből és más helyekről jöttünk, de most az a közös bennünk, hogy mindannyian Kolozsváron élünk - meséli Adorjáni Panna, az előadás egyik szereplője. - A projektnek felvállaltan nincs rendezője, azt gondoltuk, hogy az előadást demokratikusan, együtt hozzuk létre, amit egy kilenc fős kísérletnek tekintettünk. Olyan is előfordult, hogy egy jelentről szavaztunk, de inkább hosszú beszélgetések és viták előzték meg a végső döntést. Az előadás kulcsa a személyesség. Erről Bogdan Olarson így beszélt: a felkészülés fontos része volt egy közös tábor, ott ismerkedtünk meg igazán egymással. Előtte mindenki végzett saját családi kutatást, igyekeztük megtudni, ki honnan jött, sőt még DNS tesztek is készültek rólunk, végül ezek az eredmények az előadásba is bekerültek. Az én édesanyám magyar-román családból származik, az édesapám román. A nyelveket is párhuzamosan tanultam meg. Ebben az előadásban fontos szerepet kap az etnikai konfliktusok tematikája, ebből a szempontból abszolút kívülállónak éreztem magam. Talán ezért is beszélek az előadásban végig angolul. - Végig nagyon meztelennek, maszk nélkülinek érzem magam – mondja Ötvös Kinga. - Nem egyszerű idáig eljutni, A családban nem szoktunk Trianonról beszélni, inkább legendának, vagy még inkább tabunak számít. Nagyon sokáig bántott, hogy nem beszélek helyesen románul, ez az érzés az iskolában tovább hatványozódott. Aztán egyetemen már elengedtem ezt a szorongást, akkor tanultam meg igazán románul. - Azért nehéz, mert személyes ugyan a jelenlét, de nem csak önmagunkat képviseljük, hanem a csapatot is – fogalmaz Adorjáni Panna. - Minden szöveg, ami az előadásban elhangzik, a próbafolyamatban végzett gyakorlatokból született. Minden nap más hozott bemelegítő feladatokat, egyfajta rotációs rendszerben dolgoztunk. Magyar óvodába, általános és középiskolába jártam, aztán kerülten a románnak számító művészeti egyetemre Kolozsvárra – emlékezik Csala Hermina. Ott nagyon befogadóak voltak. Jó helyzetekből jövünk, ahhoz képest, hogy milyen történeteink lehetnének – teszi hozzá Adorjáni Panna. - Ez a nagyszüleink traumája volt, mi ennek a poszt traumatikus hatását érezzük igazából. Nem a trauma emlékétől szenvedünk, hanem a traumatizált családjainktól és attól, amit ők ránk hagytak. És attól a rendszertől, ami emiatt a trauma miatt született.
De azért megjelennek felkavaró gyerekkori emlékek az előadásban, például épp Adorjáni Panna mesél el egy iskolai konfliktust, amit ötödikesként élt át. - Persze a mi életünkre is hatással van a kisebbségi lét, de talán mégis van bennünk egy olyan jellegű nyitottság, vagy frissesség, amely az előző generációkban ezzel a kérdéssel kapcsolatban még nem lehetett meg – teszi hozzá. - Olyan nincs közöttünk, akinek nagyon halvány gyerekkori élményen túl más emléke lenne az 1989 előtti romániai eseményekről. Mi már tényleg egy másik generációhoz tartozunk. A produkciónak ezzel együtt felkavaró a hatása. Sokan odajönnek hozzánk az előadás végén és megölelnek – mondja Bogdan Olarson . Fontos szerepet kap a zene, az egyik csúcspont, amikor egy román és moldvai csángó népdal egymásba ér egy duett erejéig. Egyszerre fájdalmas, felemelő és költői. Az előbbi egy szerelmi dal két madár metaforájára, a másik pedig arról szól, hogy mi történik ha idegenek közé megy valaki. - A szüleim számára inkább az volt traumatikus, amikor a kilencvenes években Magyarországra jöttek munkát keresni és elutasítással találkoztak – meséli Csala Hermina. - Reméljük, hogy minél több helyen és többször tudjuk játszani, El szeretnénk vinni olyan helyekre, illetve megmutatni olyan embereknek, akiket mélyen érint ez a téma – fogalmaz Ötvös Kinga. A legfontosabb, hogy végre tudjunk komolyabb konfliktusokról is nyugodtan és megfontoltan beszélni – talán ebben segíthet igazán ez az előadás – jegyzi meg Bogdan Olarson.

Infó

99,6 % Reactor – Kolozsvár  Szereplők: Adorjáni Panna, Raul Coldea, Csala Hermina, Radu Dogaru, Petro Ionescu, Bogdan Olarson, Ötvös Kinga, Oana Mardare, Adi Tudoran  

Szerző

Rétvári Bence és egy brazil bíró is beleállt a Netflixbe a meleg Jézus-film miatt

Publikálás dátuma
2020.01.09. 07:56
Jelenet a Krisztus első megkísértése című brazil filmből
Fotó: IMDb
Előbbi kérte, utóbbi ítéletben kötelezte a forgalmazót az alkotás eltávolítására.
Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a párt honlapján szerdán adott ki közleményt, amiben hosszan kéri a Netflixet, hogy azonnal törölje a Krisztus első megkísértése című brazil filmet a kínálatából, mert az vallásgyalázó. De adjuk át a szót Rétvárinak: „2019 decembere óta elérhető a Netflix hazai felületén is az a film, amely Jézust vallásgyalázó módon homoszexuálisnak állítja be. A Krisztus első megkísértése című brazil produkció keresztények millióit sérti meg ezzel Magyarországon, és milliárdjait világszerte. Felháborító, hogy egy ilyen alkotás műsorra kerülhet,
sőt a Netflix hirdeti és reklámozza is a filmet, mintegy komédiaként tálalva azt a felhasználók számára.

A kereszténységből – csakúgy, ahogy bármely más vallásból – nem űzhető gúny, hiszen az más emberek vallásszabadságát, emberi méltóságát sérti. A keresztényeket is megilleti a tisztelet, mint minden embert, és ez alól egy olyan platform sem kivétel, mint a Netflix. A cég által forgalmazott film direkt provokáció, a keresztényeket és a kereszténységet gyalázó alkotás. Már közel másfél millió ember írta alá személyesen azt a petíciót, mely így fogalmaz: mélyen megsért, hogy közzétették és hirdetik a vallásgyalázó Krisztus első kísértése című filmet, ráadásul karácsonyi kiadásként az adventi várakozás idején. A film vallásgyalázó elemekkel van tele, Jézust homoszexuálisként ábrázolja, Szűz Máriát házasságtörő nőként, az apostolokat pedig alkoholistaként. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Kérem, hogy azonnal töröljék katalógusukból a megbotránkoztató filmet, és kérjenek bocsánatot a megsértett keresztényektől!
„Ha a Netflixnek értelmezhető fogalom a tolerancia, ha számít emberek milliói vallási meggyőződésének durva megsértése, akkor azonnal törölje a magyar műsorkínálatából a keresztényeket sértő botrányfilmet!”

- zárul Rétvári felszólítása.

Eddig tartott tehát a KDNP alelnökének közleménye, ugorjunk hát Brazíliába, ahonnan ma, csütörtökön reggel érkezett a hír az MTI tálalásában, miszerint egy brazil bíró utasította a Netflix internetes médiaaszolgáltatót, hogy törölje műsorkínálatából a filmet, amelyet egyesek istenkáromlónak tartanak, amiért Jézust meleg férfiként ábrázolja.
Végzésével Benedicto Abicair Rio de Janeiró-i bíró egy brazil katolikus szervezet petíciójára válaszolt - erre Rétvári is utalt -, amely szerint „katolikusok millióinak a becsületét” sértette meg a film műsorra vétele. A produkciót készítő riói Porta dos Fundos filmcég központját már karácsony előtt gyújtópalackos támadás érte a vígjáték miatt. A Netflix az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, nem kommentálja a bírói döntést. Az alkotók reagálásukban védelmükbe vették a filmvígjátékot mint a kifejezés szabadságának megnyilvánulását. 
A brazil bírói döntés nem jogerős, felsőbb bíróság fogja kimondani a végleges ítéletet, amelynek természetesen csak Brazíliában kell majd érvényt szerezni, tehát ez nem segít Rétvári Bencén és a KDNP-n.

A film állítólag amúgy nem túl jó, vagyis mindezzel Rétvári Bence és a brazil bíró is inkább reklámot csinál neki ahelyett, hogy hagyná szépen és visszhangtalanul eltűnni a filmművészet süllyesztőjében.
Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 08:08

Cirkuszünnep

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:41

Fotó: Szalmás Péter
Négy kontinensről érkeztek az artisták a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra. A közönség hat magyar előadást láthat. A legjobbak a január 13-ai gálaesten lépnek fel.
A világ legjelentősebb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Cirkusz Fesztivál szerdán az artisták ünnepélyes bevonulásával kezdődik és idén is három-három alkalommal lesz lehetősége a közönségnek megnézni a versenyprogramokat, köztük hat magyar előadást. A legjobbak a fesztivál zárónapján, január 13-án, a gálaesten lépnek fel. A Newcomer show keretében pedig fiatal magyar művészek, artistaképzősök mutatkoznak be. Lesz este tízkor kezdődő éjszakai cirkusz show is, ami érintkezik a revü világával, így hangsúlyos szerepet kap benne az erotika. Egy kiállítás a 130 esztendős Fővárosi Nagycirkuszt mutatja be az érdeklődőknek. A Szépművészeti Múzeumban pedig UNESCO nemzetközi konferenciát tartanak a cirkuszművészet szellemi és anyagi kulturális örökségéről. A Mezőgazdasági Múzeumban szakmai disputa lesz az artistaképzésről és a cirkuszokkal utazó gyerekek oktatásáról-neveléséről. A nulladik napon, a Fővárosi Nagycirkusz Hipodrom nevű művésztelepén, ami alkalmas kamaraprodukciók előadására, már bemutatták a Szent boszorkány című előadást, ez jelzi az új cirkuszi törekvéseket, hiszen igyekszik összekapcsolni az artista teljesítményt a tánccal, a színházzal. A számok egy része színházi jellegű jelenetből fakad, táncban csúcsosodik ki. Például egy hölgy szépen, vonzóan tornázik a magasban, alatta egy úr nagy elánnal, érte vágyakozva ropja, aztán amikor a hölgy leereszkedik a magasból, már együtt, összefonódva, vad, szerelmetes iramban táncolnak a Pál Dániel Levente és Kalmár Ákos által kigondolt produkcióban. Fesztivál idején pezseg az élet, a sok nívós nemzetközi attrakción kívül neves cirkuszok vezetői, impresszáriói is érkeznek szép számmal. Rangja és ezért tétje lett a budapesti fesztiválnak, ha valaki itt jól szerepel, több évre előre hamar betelhet a naptára, a fiatalok pedig megalapozhatják a karrierjüket. A cirkusz csodavilág, nem véletlenül ihlette meg a legnagyobbakat, Picassót, Chagallt, Fellinit, Chaplint, Karinthyt. Akár a legdemokratikusabb művészetnek is nevezhető, mert ellentétben a többivel, élvezete nem igényel semmiféle előképzettséget, a hároméves gyerek ugyanúgy élvezni tudja, mint az alaposan barázdált agyú professzor. Ezért nevezte a jeles újságíró, Bálint György a cirkusz közönségét „emberiségfürdőnek” hiszen minden típusú, iskolázottságú, ízlésű ember megtalálható a nézőtéren. Ez az ősi műfaj igencsak forrongásban van. Valaha szinte az egyedüli népszórakoztatásnak számított, azóta a hatalmas vászonról is szinte lelógó, több dimenziós filmek, szuper látványosságok, végeérhetetlen szappanoperák korában keresi a helyét. Mindinkább összművészetté válik. Elemeket csen el a színháztól, ma már szinte közhely egy trapézon játszódó szerelmi jelenet, mi több, akár már egész darabok is a manézsba kerülnek. Például a Trafóba hozzánk szinte már haza járó parádés Circus Cirkör Rómeó és Júliája. Sőt, megtették ezt a mi artistaképzőseink is, és Uray Péter rendezésével igazán nem vallottak szégyent. Ez az úgynevezett új cirkusz vagy kortárs cirkusz, ami természetesen támaszkodik a hagyományos alapokra. Van egy lenyűgöző, már a világban is jelentős babérokat arató, társulatunk, a Müpában székelő Recirquel, Vági Bence vezetésével. Legutóbbi bemutatójuk, a My Land, az Edinburgh-i Fringe Fesztiválon, 4200 produkció közül bizonyult a legelsőnek. Ez olyan, mintha kulturális olimpiát nyertek volna. A cirkusz a legmagasabb rendű művészetek rangjára is felemelkedett. Alulról jött, de sok tekintetben emancipálódott. És ez megtapasztalható a budapesti fesztiválon.
Szerző