Klímavédelempárti a magyar lakosság

Publikálás dátuma
2020.01.09. 10:30

Fotó: JENS BUTTNER / AFP
A magyarok túlnyomó többsége támogatja az olyan érdemi klímavédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése (amit a magyar kormány 2016-ban gyakorlatilag betiltott), a szennyező energiák és járművek kivezetése, vagy az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek áfacsökkentése - derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából.   A megkérdezettek 89 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek forgalmi adóját csökkentsék 5 százalékra. Mindössze a lakosság 8 százaléka tartja megfelelőnek a jelenlegi 27 százalékos adókulcsot. Az áfacsökkentéssel feltehetőleg nőne az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek fogyasztása, mely kedvezően hatna a lakosság egészségi állapotára, számos faj, többek között a beporzók további védelmet kapnának, és csökkenne a nagyüzemi vegyszer es termesztésből származó széndioxid-kibocsátásunk. Ugyancsak elsöprő többség támogatja az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását is: a javaslattal a megkérdezettek 83 százaléka ért egyet, és mindössze a magyarok 14 százaléka szerint felesleges kivonni a forgalomból a fosszilis energiahordozók felhasználásával gyártott táskákat. A szervezet nyílt levelet is írt a kormánynak, amihez már több mint 35 ezren csatlakoztak, azt követelve, hogy a kormány védje meg Magyarország lakosságát a klímaválság ellen.  A Greenpeace az adatok alapján azt várja a kormánytól: 2020-tól álljon megújult erővel a klímaválság elleni küzdelem élére, és kezdjen érdemi lépésekbe a biztonságos jövőnk megteremtése érdekében.

INFO

 A Greenpeace megbízásából a Závecz Research a magyar lakosságra reprezentatív 1000 fős mintán országos közvélemény-kutatást végzett személyes adatfelvétellel 2019. november 1-10. között.   

Szerző

Magyarországnyi terület égett hamuvá, már 26 halottja van az ausztrál óriástűznek

Publikálás dátuma
2020.01.09. 08:23

Fotó: SAEED KHAN / AFP
És a helyzet fokozatosan romlik tovább.
Meghosszabbították a szükséghelyzetet a délkelet-ausztráliai Victoria államban csütörtökön, mert a következő napokban visszatérő hőhullám miatt jelentősen megnőhet a bozóttüzek száma - írja az MTI. A kontinensnyi ország második legnépesebb államában először fordul elő ilyen eset. A szükséghelyzetben a helyi hatóságok jogköreinek egy része átszáll a regionális tűzoltó-parancsnokság vezetőjére, aki saját hatáskörében mozgósíthat újabb forrásokat és elrendelheti az emberek és a vagyontárgyak azonnali kimenekítését, utakat zárhat le az állam területén, és kiiktathatja a távközlési hálózatokat, szüneteltetheti az áram-, a gáz- és vízszolgáltatást. Az államban a múlt csütörtökön hirdettek szükséghelyzetet a rendkívüli tűzveszély miatt. A bozóttüzek miatt leginkább veszélyeztetett övezetekben a hatóságok most is felszólították a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyekre. Daniel Andrews az állam kormányfője azt mondta, hogy az elkövetkező 48 órában jelentősen megnövekszik a bozóttüzek keletkezésének esélye. Az előrejelzések szerint visszatér a nagy hőség és ezzel a rendkívüli bozóttüzek veszélye. Victoriában csütörtökön 23 tűzfészket tartottak nyilván, eddig leégett több mint 13 ezer négyzetkilométernyi terület, 244 otthon megsemmisült a lángokban. Az egész országban Magyarországnál nagyobb, százezer négyzetkilométernyi terület és több ezer otthon vált a lángok martalékává tavaly szeptember óta, a tűzvészben 26 ember meghalt.
Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 09:36

Az elmúlt majd 120 év legmelegebbje volt a tavalyi Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.01.08. 13:52

Fotó: Népszava
A tavalyi középhőmérséklet több mint 14 százalékkal múlta felül az 1981 és 2010 közötti időszak átlagát.
A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon - állapította meg elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az első 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami a globális melegedés mértékét is meghaladja némileg. Kifejtették: 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,87 fokkal múlja felül. (Az egész világon meleg volt: bár a végső összesítés még nem készült el, a tavalyi év globálisan is a három legmelegebb között volt.)        A tavalyi év a szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt. Februárban 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, többször napi melegrekordok dőltek. Márciusban is szokatlanul meleg volt, az 5. legmelegebb 1901 óta, emellett rendkívül száraz is, az 1981-2010-es normál érték harmadát sem érte el a havi csapadékösszeg országos átlagban. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájait sújtotta aszály. Csak májusban volt hűvösebb a sokéves átlagnál 2019-ben, mintegy 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd az ország fölé húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején hidegrekordok dőltek. 2019 májusában a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több mint duplája hullott, így a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május volt 1901 óta. A nyár rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül a június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, majd a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt. Tavaly kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június közepén harmadfokú hőségriadót, ami 4 napig volt érvényben, majd augusztus 10. és 12. között másodfokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot mértek. Gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb zivataros esemény június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus elején alakult ki. Több helyen jegyeztek 100 millimétert meghaladó felhőszakadást, amely során a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 2019-ben 7 olyan nap fordult elő, amikor az ország valamely pontján 100 millimétert meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaik. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 milliméter volt 2019-ben. A tavalyi ősz rekord meleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott. A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, elsején országszerte 30 fok feletti hőmérsékletekkel. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk. Október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor többször megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérsékleti rekordok. A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos mennyiség másfélszerese enyhített. 2019 decembere is több mint 3 fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól ismét országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé 50 milliméter fölötti napi mennyiségekkel. Azt írták, 2019 magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt fontos az éghajlati állapot folyamatos nyomon követése. A valószínűsíthető változások ismeretében csökkenthető az a fenyegetettség, amit az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen - emelték ki.