Nem emel falakat Zágráb

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:08
Andrej Plenkovic
Fotó: RICCARDO DE LUCA / Anadolu Agency
Horvátország két okból sem emelt kerítést a határaira, eltérően néhány szomszédos országtól — jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő Zágrábban brüsszeli tudósítóknak.
Egyrészt azért, mert hosszú szakaszokon természetes határai vannak: hegyes, erdős vidékek, illetve a Duna és a Száva folyók. Másrészt nem akart “negatív üzenetet” küldeni a szomszédainak, amelyekkel baráti kapcsolatokat ápol. Ráadásul a boszniai határ túloldalán sok horvát él, és bármilyen fizikai akadály elvágná egymástól a közösség tagjait. Plenkovic azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a január elsején kezdődött horvát EU-elnökség egyik prioritása az unió biztonságának megerősítése, ezen belül a külső határok fokozott védelme és az illegális bevándorlás megfékezése. A horvát kormányfő kifejtette: jó esély van rá, hogy még ebben félévben megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. “Látok lehetőséget arra, hogy a francia álláspont megváltozzon” - utalt az Emmanuel Macron államfővel előző nap tartott találkozójára. A francia elnök októberben megvétózta a tárgyalások megkezdését a két tagjelölttel.

Trump azt mondja, amíg ő az elnök, addig Iránnak nem lesz atomfegyvere

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:00

Fotó: JIM WATSON / AFP
Szerinte a világ így is "sokáig tűrte Irán viselkedését".
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban szerdán tartott beszédet , amiben kifejtette az amerikai álláspontot az iráni-amerikai viszályban kialakult helyzetről. Elmondta: a kedd éjjeli iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök az amerikai katonákat ismét a világ legjobban felkészült hadserege tagjainak nevezte. Dicsérte a "nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést", és hozzáfűzte: "ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt használnunk is kell". "Nem akarjuk használni (a katonai erőt). Az amerikai katonai és gazdasági erő a legjobb elrettentés" - fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán "kezd visszalépni". Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. "Ennek az időszaknak vége" - szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia "az egész civilizált világot fenyegető", nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is. A potenciális terroristáknak küldött "erős üzenetnek" minősítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége vezetője megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen. "Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere" - ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból. Szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar. Ahogyan fogalmazott: "mindannyiunknak együtt kell munkálkodnunk egy Iránnal kötendő megállapodásáért, hogy a világ biztonságosabb és békésebb hely lehessen". Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségein fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció. Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra. Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten és a térség békefolyamatának elősegítésében.
Szerző
Témák
Trump Irán atom

Magyar a világ legdrágább bora

Publikálás dátuma
2020.01.08. 17:58
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A jó bor igazán megéri a pénzét, bár azt azért alighanem még a legtehetősebbek is többször meggondolják, hogy 40 ezer dollárt kifizessenek-e érte.
Nem is akármilyen nedű ér ennyit: a Royal Tokaji Borászati Zrt. 2008-as eszenciája. Mindössze húsz ilyen másfél literes csoda létezik a világon, ebből kettőt múlt évben bocsátottak a vastag pénztárcával büszkélkedő fogyasztók rendelkezésére. Bár nem könnyű meghatározni, melyiket nevezhetjük a világ legdrágább borának, tavaly valóban ezért az üvegért kellett a legtöbbet fizetni a piacon elérhető borok közül. Maga az üveg is igen különleges, a brit művész, James Carcass munkája. Gyönyörű fekete dobozban érhető el. Ha azt gondoljuk, az érdeklődés meglehetősen csekély e valóságos műremek iránt, nagyon tévedünk. Tavaly ugyanis tizenegyet adott el belőle a Royal Tokaji. Sietni semmiképpen sem kell a fogyasztásával, megfelelő tárolás esetén ugyanis minőségét 2300-ig őrzi meg – írta a CNN. A Fortune magazin egyébként már tavaly februárban rácsodálkozott arra, hogy magyar tétel a világ legdrágább bora, akkor azonban értékét még „csak” 35 ezer dollárra becsülték. A 2008-as igen jó évjárat volt. A Tokaji bor jellegzetes illattal és zamattal rendelkezik. A forgalomba hozatal előtt Tokaj-hegyaljai pincében három évig, az aszúeszenciát öt évig kell érlelni. Kiemelkedő minőségű aszúborról van szó, amely legalább 180g/l természetes cukrot tartalmaz.
Szerző
Témák
bor tokaji