Előfizetés

Orbán: Soros jobb lenne barátnak, mint ellenségnek, de az élet így alakult

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 10:56
Orbán Viktor 2020 első kormányinfóján
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A miniszterelnök adómentességet ígért a háromgyerekes családoknak, és azt mondta: „mindent, amit Tarlósnak megígértünk, azt vállalni fogjuk”.
Csütörtökön tartotta Orbán Viktor miniszterelnök több mint két és fél órás évindító sajtótájékoztatóját a Karmelita kolostorban. Előtte a miniszterelnök a Facebook-oldalára azt írta:
„Vessetek a mókusok elé. Ma 11 órakor. Kérdezz, felelek LIVE!”

Nem kérdezhettünk

A Népszava tudósítója – csakúgy, mint az AP, a BBC, a HVG, a 444 és az Inforádió – nem kapott lehetőséget a sajtótájékoztatón, hogy feltegye kérdéseit a miniszterelnöknek.   Három magyar internetes lap, a 24.hu, a Direkt36 és az Átlátszó újságírói pedig azt közölték, hogy nem jutottak be az eseményre.

11 óra után pár perccel vetették végül a mókusok elé Orbán Viktort, elkezdődött a sajtótájékoztató. A miniszterelnök a szerdai kormányülés témáival kezdte. Az amerikai-iráni konfliktusról szólva azt mondta, hogy az iraki magyar kontingens katonái annyira vannak biztonságban, amennyire egy katona biztonságban lehet. A kontingens addig marad, amíg Irak erre igényt tart. A migrációról is tárgyaltak, Törökország helyzetét nézték át, adataik szerint egy év alatt 70 százalékkal nőtt az országba érkező menekültek száma. A kormány szerint a magyar határon naponta több mint száz illegális határátlépőt kell intézkedés alá vonni, ezért emelik a rendőri és katonai létszámot a szerb-magyar határon. Orbán adatai szerint a legalacsonyabb keresetűek bére nőtt a leginkább. Eszerint a bruttó átlagkeresetek növekedése 2010 óta 80 százalékos. „Magyarországnak nemzeti és kereszténydemokrata kormánya van, ebből következik, hogy a bérnövekedés a legalacsonyabb jövedelműek körében volt a legnagyobb. Minimálbér 120, a szakmunkásbér 135 százalékkal nőtt” – mondta Orbán, aki szerint a szegénység felszámolása a kormány célkitűzése. Majd arról számolt be, hogy 1700 milliárd forintnyi nagyberuházás érkezett 2019-ben Magyarországra. Ez szerinte történelmi rekord, és igazolni látja a keleti nyitás politikáját, mert az új munkahelyek számának 38 százaléka ázsiai országokból érkezett tőkéből jött létre. Úgy fogalmazott: 30 éve nem érte el Magyarország azt a foglalkoztatási szintet, amit 2019-ben igen: 4,5 millió fő a foglalkoztatottak száma. Az egészségügyről is tárgyalt a kormány, a szakdolgozók, az ápolók és a nővérek problémájával kezdte az erről szóló részt a miniszterelnök. Németország szerinte ezen a téren Magyarország versenytársa, de itthon akarják tartani ezeket a kórházi munkavállalókat. 
„Most az ápolók és a nővérek vannak a lépések sorrendjében az első helyen a kórházi kórtermek és várótermek felújításával együtt. Minden három évnél régebben felújított ilyen helyiséget érint a kérdés, ezt a munkát idén elkezdjük”

– mondta Orbán.

Majd ígéretet tett a kórházi tartozások kiegyenlítésre. A kormány jóváhagyta Palkovics éghajlatváltozással kapcsolatos tervét, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet – közölte a kormányfő. A kormány adatai szerint a világ 21 országa tudta csak csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását – 1990 óta 32 százalékkal – úgy, hogy közben nőtt a GDP-je. „A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk. Megelőzzük Németországot, Hollandiát és az osztrákokat is a klímavédelmi politika tekintetében. A magyar energiatermelés 90 százaléka karbonsemleges lesz 2030-ra. Ez a paksi atomerőműre és a napenergiára fog épülni” – ígérte a miniszterelnök. Szerinte az EU is elismeri, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemleges gazdaságot építeni, és februárra időzítette egy klímavédelmi akcióterv bejelentését, amiben ilyen szándékokat fogalmaznak meg:
  • 2022-től minden városban csak elektronikus buszokat lehet forgalomba állítani,
  • minden illegális szemétlerakót meg kell szüntetni,
  • még idén mentesíteni kell a folyókat a pet-palackoktól,
  • és a műanyagcsomagolás visszaszorítása is tervben van.
Itt lezárta a kormányülésről szóló beszámolóját Orbán, és áttértek a helyszínen tartózkodó újságírók kérdéseire. A fontosabb mondatokat idézzük.

Soros Györgyről

„Soros György magyar, tehát tehetséges, jobb lenne barátnak, mint ellenségnek, de az élet így alakult” – Orbán nem akarja, hogy úgy tűnjön, mintha Soros-fixációja volna, de szerinte minden európai intézményben ott vannak az üzletember által befolyásolt politikusok. Nem feltétlenül többségben, de ott vannak.

Az energiapolitikáról

Egy amerikai-iráni konfliktussal kapcsolatos kérdésre elmondta: „A szövetségi politikától eddig sikerült elválasztani az energiapolitikát, ezt szeretném továbbra is különtartani. Azt szeretném, ha a még nem világos európai álláspont az amerikai-izraeli állásponthoz közeledne Irán megítélését illetően.” Szerinte fontos lenne a román gázkitermelés növelése.

Az önkormányzati választásokról

„Az, hogy az ellenzék is nyerhet, nem egy természeti csapás, a demokrácia lényegéhez tartozik. Ahol az ellenzéknek jobb jelöltjei voltak, ott a választók nem a Fidesznek szavaztak bizalmat. A mi győzelmünk nem végleges, ahogyan az ellenzék veresége sem végzetes” – mondta Churchill nyomán. „Mindent, amit Tarlósnak megígértünk, azt vállalni fogjuk, minden kérdést meg tudunk beszélni, sok sikert kívánunk” – tette hozzá a főváros és a kormány viszonyáról.

Az Európai Néppártról

Nem beszélt egyértelműen sem kilépésről, sem bennmaradásról. De szerinte az Európai Néppárt folyamatosan veszít az erejéből, mert „rossz az irány, egyre inkább liberális, szocialista, centrista irányba tart”. Kérdés, van-e elég ereje a Fidesznek arra, hogy ezt a változást megállítsa. „Ha nincs, akkor egy új, kereszténydemokrata kezdeményezés kell. Ha az EPP-n belül erre nincs mód, akkor új európai kezdeményezéssel fogunk élni. Most a baloldal van feljövőben, mi pedig zsugorodunk.”

A miniszterelnöki székről

Orbán Viktor készen áll arra, hogy 2022-ben is elinduljon a kormányfői pozícióért.

Tiborcz Istvánról

A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal és az Elios-üggyel kapcsolatban azért döntött úgy a kormány, hogy nem az amúgy elérhető EU-s forrásból fizeti ki az Eliost, hanem a magyar költségvetésből, mert „az EU a folyamatos küzdelem világa, és érdekünk, hogy ne keveredjünk olyan vitába, amely csökkenti a pénzügyi lehetőségeinket, és az EU-s forrás egyébként nem támogatás, az a magyar emberek pénze is”.

Trianonról

A Székelyföld autonómiájára vonatkozó kérdésre nem válaszolt a miniszterelnök, inkább Trianon következményeiről beszélt. Orbán a békediktátum óta eltelt időszakot száz év magánynak nevezi, és szerinte az a legnagyobb eredmény, hogy „véget tudtunk vetni ennek a száz év magánynak, és a jövőre vonatkozó szoros együttműködést tudtunk létrehozni, itt a V4, a horvátokkal minden vita ellenére testvéri kapcsolatokat ápolunk, és Szerbiával is együttműködünk. Nem elszigetelnünk kell egymást, együttműködésre kell törekednünk, építenünk kell Közép-Európát.”
„Remélem, hogy a trianoni visszaemlékezések nem visszavetnek, hanem előrevisznek ezen az úton, okos mértéktartást szeretnék ebben mindenkitől kérni.”

A Mátrai Erőműről és Mészáros Lőrincről

Tízezer ember munkahelye és sorsa múlik az erőmű megvásárlásán, és Orbán szerint azért kell megvenni a céget – többek között Mészáros Lőrinc érdekeltségétől –, mert a cég nem tudta volna biztosítani az átalakításhoz szükséges egymilliárd dollárt. „Transzparens ügyletről van szó, amely jogilag még nem ért véget, nemzetközi cég fogja átvizsgálni, felértékelni az erőművet, ennek minden részlete nyilvános lesz” - mondta.

Ausztria és a zöldek

„Ha lesz kereszténydemokrata-zöld koalíció Magyarországon, azt nem én fogom vezetni” – Orbán szerint a hazai zöld mozgalmak „olyanok, mint a görögdinnye, kívül zöld, belül vörös.” Kurz kancellár azonban Ausztriában óriási bravúrokat hajtott végre: ma is legfiatalabb európai kormányfőként az FPÖ-vel koalíciót hozott össze, aztán az FPÖ összeomlása nem sodorta el, az előrehozott választást megnyerte és most a zöldekkel is képes volt koalíciót összehozni. A magyar miniszterelnök szerint ez működni fog.

Közeledik a vége

„Elfáradtam most már”

– mondta Kovács Zoltánnak, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának Orbán Viktor.

Búcsúzóul a családvédelemről és a vidékről

A Magyar Falu Program folytatódik, de emellett óriási urbanizáció zajlik, Orbán örülne, ha ez inkább kertvárosi minőségben zajlana.
„Nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyerekeket”

– mondta búcsúzóul a miniszterelnök.

Hozzátette: a négygyermekes családok után, a családvédelmi akcióterv részeként, 2021-re adómentessé akarják tenni a háromgyermekes családok életét is.

Vége

A miniszterelnöki sajtótájékoztatók rendkívül ritkának számítanak; Orbán elvétve áll önként újságírók elé, Brüsszelben nagyobb eséllyel lehet szóra bírni, mint itthon. A mostani eseményt azonban jóval korábban beharangozták, decemberben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt a várható programról. 

A DK aktivistái performansszal egybekötött sajtótájékoztatót tartottak Orbán kormányinfója előtt
Fotó: Jani Martin / Népszava

Újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak Iványiék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 10:15

Fotó: Népszava
Jogászaik most készítik elő az iratokat.
Amíg a Fidesz, illetve Orbán Viktor kormányoz, addig biztosan nem szerzi vissza közössége az egyházi jogokat – mondta Iványi Gábor a 168 órának adott interjújában. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke úgy fogalmazott: „Bebetonozták a helyzetünket, ugyanis azok a volt egyházak, amelyek önként vállalták azt a megaláztatást, hogy egyesületté alakultak, elvileg visszaszerezhetnék eredeti státuszukat, csak ehhez bejárhatatlan utakat kellene megtenni. Például első lépcsőben fel kellene mutatni többezres támogatói kört. Már itt megbukik a dolog, hiszen tőlünk elvették az szja egyszázalékos felajánlásának jogát, ezzel már nem is tudjuk teljesíteni az előbbi feltételt. Ha mégis, akkor azt kellene vállalnunk, hogy sem más hazai, sem külföldi forrást nem veszünk igénybe. Ez teljesen abszurd, hiszen akkor nem léteznénk, akkor be kellene szüntetnünk a társadalmilag egyébként hasznos és éppen a kormány nem teljesített vállalásait pótló szociális, oktatási tevékenységünket. Vagyis meg kellene szüntetni a működésünket. Végső soron ha ezt az őrültséget is teljesítenénk, a parlament még ezután döntene a Fidesz kétharmadával, hogy hajlandó-e visszaadni az egyházi státuszt.” Iványi azt is elmondta, hogy 
újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, jogászaik most készítik elő az iratokat.

Akiket nem érintett hátrányosan a 2011-es egyházügyi törvény, és élvezik a kormány elismerését, támogatását, lapítanak. Egyébként pedig a szolidaritás nulla. Akik pedig – hozzánk hasonlóan – érintettek, inkább meghúzódnak, abban reménykednek, ha kegyesen tekint le rájuk a hatalom, jobbra fordul a sorsuk” – jelentette ki. Iványi hozzátette: szerinte a kormány számított arra, hogy a tiltakozások elhalványulnak, a demonstrálók kifáradnak, már az uniós intézmények sem veszik elő újra ezt az ügyet. 

12 millióval lépett le az államtitkár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.09. 10:09
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, mellette Takács Szabolcs Ferenc, mint európai uniós ügyekért felelős államtitkár
Fotó: Kovács Attila / MTI
Ez volt Takács Szabolcs Ferenc búcsúajándéka.
Több mint 12 millió forintos lelépési pénzzel távozott posztjáról Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség, majd az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, írja a Blikk. A kormányzati portálon nyilvánosságra hozott adatok szerint Takács Szabolcs Ferenc 7 777 800 forintos végkielégítést és 4 464 800 forintos szabadságmegváltást kapott, ami az ősszel távozó nagyvárosi és kerületi polgármesterek lelépési pénzét is meghaladja. Takácsnak két miniszteri biztosi pozíciója is volt. 2018 novemberében nevezték ki majdnem két évre a 2020-as dubaji világkiállítás magyar megjelenéséért felelős miniszteri biztossá. Tavaly nyári menesztésével párhuzamosan pedig újabb, ezúttal a Brexittel összefüggő miniszteri biztosi pozíciót kapott. Amikor az önkormányzati választások után több távozó fideszes polgármesterről kiderült, hogy 7 millió forintnál is több pénzt kaphatnak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón azt mondta: az államigazgatásban senki nem járhatna így. A kancelláriaminiszter szerint a kötelező szabadságot vagy kiadják, vagy ha azt nem veszi ki valaki, akkor az elvész, ezért senkinek egyetlen fillért se lehet szabadságmegváltásként kifizetni a központi kormányzati közigazgatási rendszerben. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a Blikk kérdésére azt válaszolta, hogy Takács Szabolcsnak a szabadságmegváltás 2019 elejei megszüntetése előtti időszakban felhalmozott szabadságait fizették ki. A Transparency International Magyarország szerint ez az érvelés sántít, ugyanis a kormány által hivatkozott jogszabályi rendelkezés már 2010 óta tiltja, hogy a miniszter és az államtitkár a tárgyévet követő év március 31-ig ki nem vett szabadságát pénzben megváltsák, írja a Blikk. A Transparency ezért megfontolja, hogy jogi lépéseket tegyen az ügy tisztázása érdekében – mondta Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.