Vessetek a mókusok elé! - vezette fel közösségi oldalán Orbán Viktor a csütörtöki évadnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóját. Akár humorosnak is tarthatnánk, de nem találtuk annak. Mert szeretnénk komolyan venni az ország kormányfőjét, s mert úgy gondoljuk, a végrehajtó hatalom első emberének kötelessége, hogy tetszik vagy sem, rendszeresen szóba álljon a sajtóval. Azokkal a „mókusokkal” is, akik kötelességüknek tartják a közösség nevében kérdéseikkel számon kérni a közhatalmat.
Az érdeklődés – két és félórásan is rövidnek bizonyult a kérdezz, felelek - igazolja: hiába mondja a kormányfő, hogy eleget tesz kötelességének. Félelme a mókusoktól amúgy felesleges: bizonyította, túl tud lépni a kongó évértékeléseken, s bár azt mondja, korát tekintve támadó középpályásból védekező középpályás lett, az a terület, amit be tud játszani, még mindig messze nagyobb, mint bármelyik párttársáé. Ez akkor is igaz, ha értjük, megjátszott könnyedsége a külföldi sajtónak szól.
Ezúttal még azt is megengedte magának, hogy elismerje pártelnöki felelősségét az októberi választásokért, s a demokrácia jeleként értékelje, hogy az ellenzék is győzhet, mert jelöltjei jobbak voltak. Mentsége: még megvan az az országos többség, amire támaszkodva kormányozni tud, és akar is 2022 után.
A kérdések nagyrészt az európai néppárti tagságra vonatkoztak, s bár nem akart előre futni, annyi egyértelmű: ha nem tudja politikai akaratát rákényszeríteni a Néppártra, s az továbbra is a liberális baloldal felé tolódik ahelyett, hogy visszatérne gyökereihez - bevándorlásellenesség, európai családvédelem, a nemzeti kultúra elsődlegessége -, akkor szándékában áll egy új európai formáció megalakítása. Szemben Macron francia elnökkel és a baloldallal.
Érdekes volt figyelni a klímaválsággal kapcsolatos véleményére is. Mert miközben az európai konzervatívok szemére vetette, hogy nem tudtak érvényes választ adni a kérdésre, s miközben a Fidesz is későn ismerte fel, hogy a rezsicsökkentés és a menekültek után elszalasztotta megragadni a következő tematizálható problémát, most kapkod utána. Ám még Orbán is csak a politikai veszteség minimalizálásánál tart: az új osztrák koalícióra utalva azt mondja, eljöhet egy hasonló ideje Magyarországon, de nem az ő részvételével. Mert a zöldek görögdinnyék, kívül zöldek, belül pirosak. Így aztán szalmaszálnak maradt a kormány energia- és környezetvédelmi stratégiája, az élhetetlen megapoliszok helyett a minőségi életet teremtő faluprogram folytatása.
A legnagyobb újdonság viszont az, hogy Orbán lezárta a kétéves kampányidőszakot, mondván, "a következő két évnek a kormányzásról kell szólnia". Az optimisták ezt érthetik úgy: végre konszolidáltan kormányozni kezd. Aki pedig kicsit is jártas a futballban, azt gondolhatja: láttunk mi már védekező középpályást nagy gólokat rúgni.
A többi a szokásos volt: Soros, országvesztő helyett országépítő korszak, a szegénység felszámolása, a bírói függetlenség megfenyegetése, újabb nemzeti konzultációk.
Főképp pedig: nix ugribugri.