7-es cikkely;

2020-01-09 20:54:50

Jogállam: visszafogna a lendületből a horvát EU-elnök, de a parlament nagyobb aktivitást követel

A horvátok kevésbé lendületesen kívánják belevetni magukat a 7. cikkely szerinti eljárásba, mint finn elődeik a soros elnöki székben.

Januárban nem tárgyalnak a tagállamok illetékes miniszterei a magyar és a lengyel jogállamiság helyzetéről az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében – mondta újságíróknak, köztük lapunk tudósítójának Zágrábban Andreja Metelko-Zgombić, az Unió soros elnökségét január elseje óta betöltő Horvátország európai uniós ügyekkel foglalkozó államtitkára.

A politikus brüsszeli újságírók csoportjával találkozva elmondta, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett eljárás továbbra is a kormányközi döntéshozatali fórum, az EU Tanács napirendjén marad. Szavaiból azonban kitűnt, hogy a horvátok kevésbé lendületesen kívánják belevetni magukat a folyamatba, mint finn elődeik a soros elnöki székben. Zágráb a tagállamokkal folytatott egyeztetéseket követően dönt majd arról, hogyan és mikor javasoljon újabb vitát, esetleg meghallgatást a két ország jogállami teljesítményéről – közölte az államtitkár.

Ezzel szemben az Európai Parlament (EP) egyenesen felszólítja az EU Tanácsát, hogy legyen aktívabb, és a 7. cikkelyes folyamat keretében fogalmazzon meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat a magyar és a lengyel kormány számára. Többek között ez áll abban a lapunk birtokába jutott ötpárti – többek között a kereszténydemokrata Európai Néppárt által is támogatott – állásfoglalás-tervezetben, amelyet várhatóan a jövő héten fog elfogadni az EP plenáris ülése.

A képviselők az EU Tanácsában zajló jogállamisági eljárással kapcsolatban sajnálkozásuknak adnak hangot amiatt, hogy a folyamat nem hozott eredményt, jóllehet európai. valamint nemzetközi intézmények értékelése szerint mindkét tagállamban rosszabbodott a helyzet. Egyúttal felszólítják az EU-ügyi minisztereket, hogy az eljárás tavalyi elindítása óta eltelt időszak fejleményeiről is tárgyaljanak és foglalkozzanak a bíróságok függetlenségét, a sajtó- és szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyenlő elbánás elvét egyaránt sértő intézkedésekkel. Az állásfoglalás-tervezet szerzői egyben kifogásolják, hogy a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező EP mostanáig nem kapott lehetőséget rá, hogy hivatalosan ismertesse álláspontját az EU-ügyi miniszterek döntéshozó fórumán.

A dokumentum elfogadását megelőzően az EP plenáris ülése jövő kedden vitát is rendez a 7. cikkelyes eljárás keretében tartott meghallgatások tapasztalatairól.