Előfizetés

Rárepültek a szállodások az állami milliárdokra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.01.10. 06:00

Fotó: FRANCK FIFE / FRANCK FIFE
Egyenként több milliárdot igényelve egy hét alatt alaposan túljegyezték a szállodafejlesztési pályázati keretet. A tűztől távolabb állók lemaradtak.
Alig nyolc munkanap után felfüggesztette Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. égisze alatt működő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. azt a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, amit nagy szállodák felújítására és fejlesztésére írtak ki. A cég közleménye szerint a 20 milliárd forintos keretet többszörösen túljegyezték – vagyis legalább 40, de akár 50-60 milliárd forintos igény is érkezett a közpénzre. A pályázatot december 20-án nyitotta meg a MTÜ projektcége – vagyis a ünnepek miatt mindössze nyolc munkanap alatt bombázták meg a magyar szállodás cégek beadványaikkal az állami pályázatkezelőt. A hatalmas érdeklődés nem véletlen, ugyanis a kiírás szerint akár 70 százalékos támogatási intenzitás elérhető – vagyis egy komplett szálloda felépíthető majdnem csak állami pénzből, főleg ha sikerült kicsit túlárazni a projekteket. A programról a várható kiírásról korábban is lehetett tudni, ugyanakkor meglepő annak nyolc munkanapon belüli felfüggesztése, hiszen a kiíró eredetileg azzal számolt, hogy március 31-ig fogadja a pályázatokat. A kírásban az is szerepel, hogy azon pályázónak, akinek kérdése van a kiírással kapcsolatban 15, esetleg harminc naptári napon belül válaszolnak. Vagyis nem kellően tájékozott (nem bennfentes) pályázónak esélye sem lett volna kérdéseket feltenni a pályázattal kapcsolatban, mert azt a túljelentkezés miatt le is zárták gyakorlatilag 15 (naptári) napos határidő lejárta után azonnal. Korábban a Napi.hu írta meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségbe tartozó Hunguest Hotels épp a pályázatból akarja felújítani szállodáit. „A Hunguest Hotels változatlanul tervez a Kisfaludy-pályázattal. Minden szállodánk tekintetében figyelembe vesszük a pályázatokon történő részvételi és az azok által megnyíló fejlesztési lehetőségeket" – közölték épp a pályázat felfüggesztésének napján. A Népszava megkérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy hány pályázó és mennyivel jegyezte túl néhány munkanap alatt a húszmilliárdos keretet, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. A pályázni csak konkrét üzleti pénzügyi tervekkel lehetett, vagyis ezt kellett elvileg nyolc munkanap alatt összedobni a pályázóknak.  A Kisfaludy pályázatok keretében korábban is tetten érhetők voltak a bennfentes-gyanús döntések: korábbi cikkünkben a MTÜ 2017-2018-as döntéseivel már foglalkoztunk: akkor összesen 42 milliárd forintnyi közpénzt osztottak szét a magyar szállodások között, az eredmények ismeretében azonban egyértelművé vált, hogy milliárdos támogatást csak a a NER-hez kötődő vállalkozások kaphattak. A mostani 20 milliárdos pályázat elvileg a legalább száz szobás szállodák építésére és felújítására szolgál, a kiírás szerint a közpénzt azért kaphatják sokszor milliárdos éves nyereséggel működő szállodások, hogy a „XXI. századi turizmus kihívásainak és vendégek igényeinek megfelelő szállodai kapacitások létesüljenek." Előnyben részesültek a tematikus pályázatok például családbarát szolgáltatásokkal. A kiírás szerint a legkisebb elérhető támogatás háromszázmillió forint, a felső határt azonban nem számszerűsítették. Pályázhattak cégek, költségvetési intézmények, önkormányzatok, azok intézményei és egyházi jogi személyek is. A pályázatokat a beérkezést követően folyamatosan bírálják el - így nagyon fontos volt a beadási sorrend, s vélhetően ezért is függesztették fel a pályázatok befogadását. A támogatásra ötcsillagos besorolású szállodák nem pályázhattak.   

Egyre több a taxis

M. I.
Publikálás dátuma
2020.01.09. 21:23

Fotó: Üveges Zsolt
A taxis egyéni vállalakozók száma az Uber 2016-os magyarországi betiltása óta bővül Magyarországon.
Egy év alatt 8 százalékkal 7,5 ezerre nőtt a egyéni taxisvállalkozók száma - közli az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A 2016 óta tartó bővülést Pertics Richárd, a cég elemzője a viszonylag alacsony belépési küszöbben látja. A hosszú távú nyereséget ugyanakkor komoly kihívásnak nevezi. Bár a hagyományos taxitársaságok száma 2013 óta csökken, alkalmazotti létszámuk alig változik. Összesített árbevételük egy jelentősebb zuhanás után 2018-ban 7 százalékkal bővült. A nettó 9 milliárd kétharmadát a 10 legnagyobb vállalkozás adta. Pertics Richárd a piac további bővülésére számít.

Kell nekünk egyáltalán az euró?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.01.09. 19:31

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az euró bevezetése fegyelmezett költségvetési politikát kényszerít ki, a nemzeti valuta kínálta nagyobb mozgástérrel pedig könnyű visszaélni vélik - az Eötvös József Csoport közgazdászai.
A tőkepiacok nem honorálták, hogy Orbán Viktor kormányfő csütörtökön, egy év múltán ismét kiállt Magyarországon az újságírók elé. Az amúgy is gyengélkedő forint a sajtótájékoztatót követően tovább vesztett az értékéből, egy euró 333 forintot ért. (Emlékeztetőül: 2019. január 9-én 312 forintos volt az árfolyam.) Ilyenkor mindig felerősödnek azok a vélemények, hogy ideje lenne már alaposan megfontolni Magyarország mikor csatlakozzon az euróövezethez, hogy végre stabil, nem manipulálható devizához jussunk. A jeles konzervatív közgazdászok a 2015 óta létező Eötvös József Csoportjának vitaestjén Urbán László - kit egykor a Fidesz főközgazdászának, a pénzügyminiszteri szék várományosának tekintettek - azzal érvelt az európai közös pénz bevezetésének kényszerűsége mellett, hogy egyrészt az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor erre kötelezettséget vállaltunk, másrészt egy olyan országokban, ahol nincs erős gazdaságpolitika, a nemzeti valutával járó extra szabadság inkább hátrány, mint előny, hiszen könnyebb visszaélni ezzel a mozgástérrel. Magyarországot egyértelműen ebbe a csoportba sorolta. Éppen ezért az ilyen "elhajlások" kivédése érdekében elengedhetetlen egy külső kontroll, amelyet az euróövezet tagállamai fölött az Európai Központi Bank gyakorol. Ha egy ország költségvetése túlköltekezik, és hazánk a gazdasági válságokat megelőző időszakokban hajlamos erre, akkor a túlzott adósság megszorításokhoz vezet, aminek eredménye, hogy a megtakarításokat elinflálják. Urbán László megemlítette, hogy az euró bevezetése ellen érvelő baloldali kritikusok azt szokták érvként felhozni, hogy a dél-európai országok, főleg Görögország és Olaszország hiába vezették be az eurót, ez a hiány elszaladása ellen nem nyújtott védelmet. Sőt Görögország esetében az Európai Központi Bank hosszú évekig elnézte a költségvetési fegyelmezetlenségeket, de még a csalást is. Az is tény, hogy az Európai Monetáris Unióhoz viszonylag kedvező számokkal csatlakozó Szlovéniában sem nyújtott védelmet a gazdasági visszaesés ellen. A jelenlegi magyar kormány azzal ágál az európai közös pénz ellen, hogy ez a nemzeti szuverenitásunkat veszélyeztetné. Azonban Urbán László szerint ez hamis állítás.  Nyomatékosan hangoztatta, hogy az eurózónában az Európai Központi Bank felügyeletet gyakorol a nemzeti bankok fölött, tehát a jegybankot nem lehet politikai célok, például sajátos alapítványok finanszírozására használni. Sőt az EKB azt is képes megnehezíteni, hogy a kereskedelmi bankok hiteleket zúdítsanak a politika által kijelölt gazdasági szereplőkhöz. Hamecz István szerint az euróövezeten kívül is megőrizhető a pénzügyi stabilitás. Csehország devizája az elmúlt években megerősödött az euróval szemben, ugyanakkor Magyarország jegybankja nem képes megvédeni a forintot a folyamatos leértékelődéstől, amivel sereghajtók vagyunk. A lengyel zlotyi árfolyama ugyan elég hektikus, de trendszerűen stabilnak mondható.  Ma nincs Magyarországon olyan friss tanulmány, amely a bevezetés várható gazdasági hatásairól szólna - mondta Hamecz István, aki az utolsó ilyen dokumentum elkészültekor, 2002-ben az MNB-ben dolgozott. Akkor úgy becsülték, hogy évente 0,6-0,9 százalékponttal emelheti a GDP-t az európai közös pénz használata. A közgazdász szerint azonban az euró bevezetése önmagában nem növeli meg a gazdaság teljesítményét. Sokkal fontosabb, hogy egy ország honnan indult el, és hogy mennyire folytat fegyelmezett következetes költségvetési politikát. "A gazdaságpolitikusok nem csinálnak mást, csak azt, amit elvár tőlük a lakosság, a fogyasztók; a hazai elvárás pedig ez: az emberek a rövidtávú gazdasági előnyöket szeretnék kihasználni, az nem érdekli őket, mi lesz hosszabb távon" - tette hozzá. Orbán Gábor, aki elemző, majd adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, most pedig a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, szkeptikus álláspontot foglalt el az euróövezet, mint intézménnyel kapcsolatban. Szerint az nagyon messze van az optimális valutaövezettől, mert nincs egységes piac. Az általa vezetett cég hiába engedélyeztet és törzskönyveztet egy új gyógyszert az Unió központi hatóságánál, utána minden egyes országban külön hatóságok külön engedélyt is be kell szereznie, külön árazni, külön támogatási rendszerbe illeszteni. Ennek elképesztő költsége van. Minden egyes hatóság nemzeti hatáskörben szinte azt csinál és azt ír elő, amit akar. Ezzel szemben, ha az Egyesült Államokban vezetnek be egy új gyógyszert, ott csak egyetlen engedélyező hatóság van, ha azon átmegy, árulhatják minden államban. Megkérdőjelezte az Európai Unió versenyképességét az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Dél-Koreával szemben. Ezzel kívánta bizonyítani, hogy az euró nem sokat tesz hozzá a tagállamok gazdaságához.