A BMW szerint a villanyautókban több a kockázat, mint a lehetőség

Publikálás dátuma
2020.01.10. 13:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Van még 20-30 év a négy- és hathengeres motorokban a fejlesztési igazgató szerint, sőt, Európa nem is nagyon hajlik az elektromos átállásra.
Több kockázatot mint lehetőséget lát a teljesen elektromos járműtechnológiában a BMW, ezért továbbra is nagy hangsúlyt helyez a dízel- és benzinmotorok fejlesztésére, valamint a tetszés szerinti hajtáslánc beépítéséhez rugalmasan alakítható járműplatformokra - mondta Klaus Fröhlich, a konszern fejlesztési igazgatója az Automotive News Europe portálnak adott interjúban.
A teljesen elektromos járművek a fejlesztési igazgató szerint még hosszú ideig túl drágák lesznek, elsősorban az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok magas ára miatt. Az alapanyagárak a kereslet növekedése miatt később sem fognak csökkenni. Az elektromos autózás elterjedésének a magas ár mellett az újratöltés technikai kihívásai jelentik a legnagyobb akadályt. A gyorstöltés ugyanis jelentősen lecsökkenti az akkumulátorok élettartamát. "Annak pedig egyetlen autós sem fog örülni, ha két-három évente cseréltetnie kell a rendkívül drága akkumulátort" - mondta. Gyorstöltést ideális esetben legfeljebb minden huszadik alkalommal lehetne alkalmazni.
A belsőégésű motorok jövőjéről szólva Fröhlich arról beszélt, hogy a nagy motorok, mint például a V12-es gyártásával a BMW is felhagy, hosszú ideig biztosítva látja viszont még a kisebb motorok jövőjét. "A négy- és hathengeres motorok előtt még legalább húsz, a benzinmotorok előtt pedig még legalább harminc év áll" - fogalmazott.
A részben és teljesen elektromos járművek piaci részesedése Fröhlich szerint 2030-ra 20 és 30 százalék között lesz az új autók értékesítésében globálisan, de nagy regionális eltérésekkel, még országokon belül is. Az Egyesült Államokban például a keleti és nyugati partvidék nagyvárosaiban terjed majd el az elektromos autózás, míg az ország többi részében uralkodó marad a benzinmotor. Hasonló eloszlást vár Kínában is, ott szerinte elsősorban a keleti partvidék nagyvárosaiban vesznek majd e-autókat, a fejlett infrastruktúrának köszönhetően. Európában Fröhlich meglátása szerint nem nagyon hajlanak az autósok az elektromos átállásra, itt a hibridek mennek jól szerinte. Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában pedig egyelőre nincs meg elektromos autók töltéséhez szükséges infrastruktúra.

Magasabb bírságot kapott a GVH-tól az időseket célzó biztosító

Publikálás dátuma
2020.01.10. 12:55
Illusztráció
Fotó: Népszava
Megismételt eljárásban összesen csaknem 50 millió forinttal emelték a büntetés összegét.
Egy korábbi versenyhatósági döntés felülvizsgálatát követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentősen megemelte az időskorúakat célzó megtévesztő reklámok miatt kiszabott bírságot, amelyet a biztosítás ügynökének, illetve a terméket nyújtó biztosítótársaságnak kell megfizetnie. A GVH közleményében felidézi: még 2015 decemberében döntöttek úgy, hogy a gibraltári székhelyű Red Sands Life Company (Europe) Limited által nyújtott, és a 4Life Direct Kft. által közvetített Időskori Biztonság életbiztosítás reklámkampányával a két vállalkozás megtévesztette a megcélzott időskorú fogyasztókat 2012 decembere és 2015 májusa között, mert félretájékoztatta őket a biztosítást nyújtó vállalkozás kilétét tekintve (azt a látszatot keltette, hogy a szolgáltatást a 4Life Direct Kft. nyújtja, és nem a Magyarországon képviselettel és fiókkal sem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited.), illetve arról is, hogy a biztosítás minden konstrukciója érdemi anyagi segítséget jelenthet-e a temetési és egyéb költségek fedezéséhez.  A reklámozó társaságok fellebbezése nyomán a Kúria megalapozottnak ítélte a döntést, ám arra kötelezte a GVH-t, hogy új eljárásban külön vizsgáljon minden egyes reklámeszközt és értékelje, hogy azok megtévesztők voltak-e.
A megismételt eljárásban a GVH újfent megállapította, hogy a legtöbb, jelentős költségekkel közzétett reklám megtévesztően sugallta, hogy a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségek fedezéséhez, miközben az alacsonyabb havi díjakkal elérhető 50 ezer, illetve 100 ezer forintos kifizetések nem voltak arányosak a hirdetésekben hivatkozott akár milliós nagyságrendű temetési és egyéb ráfordításokkal. A GVH új döntésében ugyanakkor nem találta jogsértőnek néhány rövidebb, kisebb költségű televíziós reklám, valamint SMS-ek, e-DM levelek, teletext szövegek, Google Adwords hirdetések, szórólapok üzeneteit, mert azok nem tartalmaztak ígéretet hasonló nagyságrendű érdemi segítségre minden biztosított után. A megismételt eljárásban a GVH mintegy 50 millió forinttal magasabb bírságot rótt ki: a függő ügynök 4Life Direct Kft.-vel szemben 61.500.000 forintot, a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítóval szemben pedig 88.500.000 forintot. A kirótt összegek növekedését a közlemény szerint az indokolta, hogy
  • a hatóságnak – figyelemmel a Kúria iránymutatására – magasabb reklámköltségeket kellett figyelembe vennie a bírságok számításánál,
  • a GVH bírságolási gyakorlatát rögzítő, jelenleg hatályos bírságközlemény a korábbinál pontosabban rögzíti az enyhítő és súlyosító körülmények körét, valamint azok figyelembe vehető mértékeit,
  • és az érintett termék sajátosságainak köszönhetően időközben nőttek a vállalkozások bevételei és azok aránya is változott, így kétszeresére nőtt a bírság maximálisan kiszabható összege a négy évvel korábbihoz képest.
Szerző
Témák
GVH bírság

Bajban az erdészetek: drágán nem kell a szegények tüzelőanyaga

Publikálás dátuma
2020.01.10. 10:00

Fotó: Shutterstock
Márpedig drága a tűzifa, 2019-ben rekordszintre nőtt az ára. De más baj is van az erdészeteknél.
Bajba kerültek a fakereskedők, mert alig tudják eladni a tűzifát. A várt fordulatot a fűtési szezon sem hozta meg. Az erdészeti termékek drágák, ezért jelentősen visszaesett a vásárlási igény. Nehéz évet zár a huszonkét állami erdőgazdaság is, mert mindegyiknél jelentős a felhalmozott árukészlet fából. A mennyisége egy-két helyen eléri a százezer köbmétert – mondta egy névtelenséget kérő bennfentes, aki szerint a feltételezhető veszteség több társaságnál is elérheti a 150-200 millió forintot, ám bíznak abban, hogy az állami segítség most sem marad el. - Lehetett már erre számítani – állítja egy sokat látott és tapasztalt erdész, aki jól emlékszik arra, hogy körülbelül húsz éve egy köbméter válogatott tűzifa 2400, a fakitermelési díj 1050 forint volt. Azóta azonban sokat változott a tüzelőanyag ára, 2016 és 2018 között köbmétere nettó 15 000 és 18 500 forint között mozgott, aztán lett magasabb is, a termelési díj pedig legfeljebb a 3700 forintot érte el. Tehát amíg az ár majdnem a nyolcszorosára, addig a díj csupán a három és félszeresére nőtt. Hasonló nehézségekkel az ezredforduló előtti évben küszködött az ágazat – jegyezte meg forrásunk. Akkor a drága fa miatt az életben maradásukért küzdöttek az erdőgazdaságok, mert elkövették azt a nagy hibát, hogy akkor is árat emeltek, amikor sok helyen megteremtették a gázfűtés lehetőségét, és aki tehette, áttért erre, hisz jobban megérte, meg kényelmesebb is volt. Aztán a bajba jutott cégeket megmentették azzal, hogy az erőművek a jelentős mennyiségű felesleget felvásárolták, és így tíz éven át olcsóbban jutottak hozzá a fűtőanyaghoz. Az erdőgazdaságok döntéshozói meg a fogukat szívták, mert amikor a fa ára a gázéval együtt elkezdett emelkedni, az előnytelen szerződésből alig bírtak kiszállni. Rendezett viszonyok csak 2008 után alakultak ki a piacon, és attól kezdve megint érdemes volt fával kereskedni. - Legalábbis addig, amíg egy köbméter tűzifa nem került többe tizenötezer forintnál, amit nem szabadott volna ennél tovább emelni – magyarázta a szakember. Ezen az áron rengeteget eladtak, a központi akarat azt mégse engedte meg, hogy tizenhétezer forintnál olcsóbb legyen. Az állami erdőgazdaságok azonban ezt is kevésnek tartották. Folyamatosan emelték az árat, egy év alatt háromszor is, ráadásul hatásvizsgálat nélkül. A szárnyaló ár 2019-ben rekordot döntött, elérte a nettó 21 500 forintot. A hazai piac meg szinte bedugult, mert a szegények tüzelőanyaga, a tűzifa drágán senkinek nem kellett. Ez a folyamat a jelek szerint jó néhány erdőgazdaságot zsákutcába vitt, és úgy tűnik, hogy onnan egyhamar aligha lehet kijutni. Romániából tízezer forintért hozzák be a tűzifát Bács-Kiskun megyébe, egészen Soltig. Az állami erdészetek közül némelyik valószínűleg emiatt kénytelen azzal riogatni a honlapján, hogy gyakran találkozhatunk olcsó fát ajánló hirdetésekkel, és becsapott vásárlókkal. Az illegális, nehezen ellenőrizhető árusokra okvetlenül érdemes odafigyelni, de a társaságoknak is arra, hogy ne a valóságtól elrugaszkodott árakon kínálják a tűzifát egy olyan időszakban, amikor az igen jelentős a túlkínálat miatt annak nincs piaca. A cseh erdőket klímaváltozás miatt szúkár pusztítja, ezért ott az elkövetkezendő években erőteljesebb lesz a fakitermelés. A 2019-es terv 10 millió köbméter kivágása volt, idén ez még nőhet is, és azzal is számolni kell, hogy ebben a munkában az itthon egyre jobban hiányzó magyar szakemberekre is számítanak. Egyébként több szomszédunknál is hasonló a helyzet, Ausztriában, Horvátországban és Szlovákiában a földön lévő fa mennyisége több millió köbmétert tesz ki. - Itthon a huszonkét állami erdőgazdaság a kedvezőtlen külső körülmények miatt még nehezebb helyzetbe került – állapította meg vállalati belső körökből származó információk alapján forrásunk. Az elavult és pazarló szervezeti struktúrát már rég fel kellett volna számolni. A központok általában hatalmas vízfejek, ahol magasabb a dolgozók létszáma, mint az erdőben, ráadásul lényegesen több javadalmazásért. Az erdészeti igazgatóktól felfelé egy- és hárommillió forint között mozog a vezetők fizetése, ezenkívül jut pénz prémiumra, jutalomra, céges autók gyakori cseréjére, és olyan emberek foglalkoztatására, akiknek szakmai kérdést kár feltenni. Ellenben az erdész és hivatásos vadász kint a terepen nem ritkán a saját kocsiját használja, a fizetéséből tankol, holott nem keres többet 300 ezer forintnál. A nehéz erdei munkát végzők joggal panaszkodnak, mert valóban alacsony a jövedelmük, és ezért nem meglepő, hogy egyre nagyobb gond a munkaerőhiány. Az erdészeteknek régóta dolgozó hazai szakvállalkozók is elégedetlenek. Mostanában egynémelyiknek az a nagy-nagy fájdalma, hogy az állami társaságokra alapozva százmilliós hiteleket vettek fel korszerű gépek vásárlására, most meg nincs munkájuk. Azt mondják, hogy helyettük románokat feketén foglakoztató cégek kapnak megbízást, mert így egy hektáron a száznegyven helyett csak nyolcvanezer forint az erdőápolás. Joggal zúgolódik az egyik nagykereskedő is, aki elmesélte, hogy hosszú időn át évi ötezer köbméter tűzifát vásárolt egy erdőgazdaságtól 40-50 millió forintért, és kiderült, hogy nemcsak kedvezményt nem kapott, hanem ellenkezőleg, minden egyes köbmétert ezer forinttal drágábban adtak neki, mint annak, aki alkalmanként télre kandallónyi mennyiséget vett meg. Másvalaki azon ütközött meg, hogy valamelyik társaság már ott tart, hogy azt is jó néven veszi, ha egy-egy vállalkozó belemegy a jelentéktelennek számító százezer forintos munkadíja esedékes kifizetésének átütemezésébe.  

Titkolják a cégvezetők

- Semmi jót nem tudok mondani – válaszolta Górász László, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének /EFDSZ/ főtitkára, az egyik erdészet közgazdasági osztályvezetője, amikor arról kérdeztük, hogy milyen volt az idei esztendő az ágazat számára. Elismerte, hogy nehéz év áll mögöttük, mert nemcsak náluk, hanem máshol sem jöttek be a várt bevételek. Azt tagadta, hogy a cég veszteséges. – Ez most még nem igaz, mert mindent megteszünk a hiány elkerülése érdekében – hangsúlyozta. Jung Lászlónak, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) erdőgazdálkodásban illetékes alelnökének, az egyik nagy állami erdőgazdaság volt vezérigazgatójának véleményére is kíváncsiak lettünk volna, de ő is azt javasolta, hogy a pénzügyi év májusi lezárása után térjünk vissza a kérdésre, mert addigra a beszámolók is elkészülnek. Arról is érdeklődtünk nála, hogy mi igaz abból, hogy az erdőgazdaságoknak komoly nehézséget okoz a drága tűzifa, és más erdészeti termék értékesítése, ami rossz előjel az agrártárca által előírt eredményterv teljesítésére nézve, de erre már nem jött válasz.

Témák
erdészet tűzifa