„Ha nincsenek migránsok, vannak a cigányok”

Publikálás dátuma
2020.01.11. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Setét Jenő jogvédő szerint ilyen beszéd után máshol megbukna a kormányfő. Gyöngyöspatán tapintható a feszültség – állítja a helyi roma vezető, Csemer Géza.
Vecsei Miklós, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos Gyöngyöspatára utazott tegnap, hogy az „ügy szereplőinek részvételével, a maga eszközeihez mérten” próbálja konszolidálni a helyzetet – tudta meg a Népszava az érintettől. Vecsei egy nappal azután látogatott el a Heves megyei városba, hogy Orbán Viktor kormányfő a gyöngyöspatai romáknak szegregáció miatt megítélt kártérítéséről nagy felháborodást keltve azt mondta a csütörtöki sajtótájékoztatóján: „egy etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.” Vecsei Miklós a kormányfő mostani állításait nem akarta kommentálni. Nemrég ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy az integráció nem tud működni a többségi társadalom elfogadása nélkül, „először nekünk kell megváltoznunk”. A miniszterelnöki biztos – péntek kora délután, amikor éppen Gyöngyöspatára indult – lapunknak elmondta: mindenképpen meg kell várni a Kúria végleges döntését. Ha úgy alakul, hogy a roma családok valóban megkapják a kártérítést, akkor szeretné meggyőzni őket arról: a megítélt pénz egy részét fordítsák képzésre.
„Biztos vagyok abban, hogy – ha valakinek ez a célja – a romák elleni utálatot is gyorsan magasabb hőfokra lehet kapcsolni” – Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman ezt nem egészen egy éve nyilatkozta lapunknak. Orbán Viktor mintha csak igazolni akarta volna a tételt. Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Hír TV arról kérdezte a miniszterelnököt, mit szól ahhoz, hogy a régóta húzódó gyöngyöspatai szegregációs perben a bíróság csaknem 100 millió forintos kártérítést ítélt meg roma gyerekeknek. Orbán közölte, hogy ebben az ügyben sebet kapott az emberek igazságérzete. Értetlenkedett, hogy egy településen az „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”. Szerinte ez „mélyen igazságtalan”, miközben nincs pontosan tisztázva, mit is jelent az, hogy szegregáció. A miniszterelnök ezt követően konkrét kérdés nélkül rátért arra: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Unió bírósága döntése alapján, nem megfelelő fogva tartás címén a magyar állam elítélt bűnözőknek milliós összegeket adjon. Konzultált az igazságügyi miniszterrel, akinek azt mondta, a vitát vállalva „fillért se fizessünk”. Kérdéseket küldtünk a kormányfőnek. Szerettük volna megtudni, fenntartja-e a gyöngyöspatai ügyben tett kijelentéseit, nem tart-e attól, hogy szavai alkalmasak cigányellenes indulatok gerjesztésére, és áldozathibáztatásnak minősíthetők. Szándékában állt-e összemosni a jogsértő iskolai elkülönítésnek kitett roma gyerekek esetét „elítélt bűnözőkkel”? Rákérdeztünk arra is, a sajtótájékoztatón elhangzottak mennyiben értékelhetők a független igazságszolgáltatás politikai befolyásolására tett kísérletként. A Kormányzati Tájékoztatási Központtól kapott választ teljes terjedelmében idézzük: „Megdöbbentőnek és igazságtalannak tartjuk, hogy egy Soros-szervezet pénzt zsarol ki a magyar államból a gyöngyöspatai roma családok felhasználásával. Ugyanezt tették, amikor bevándorlók nevében perelték be a magyar államot 2016-ban és 2017-ben.” A Társaság a Szabadságjogokért tiltakozó közleménye hangsúlyozta, hogy a pénz azoknak a gyöngyöspatai gyerekeknek jár, akiket az önkormányzat, majd a magyar állam által fenntartott iskola tudatosan jogellenesen, szegregáltan oktatott. Egy olyan súlyos jogsértésért ítéltek meg nekik kártérítést az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított perben, ami egyébként Magyarországon máshol is elterjedt, kirekesztő gyakorlat. Orbán Viktor mondatai a roma gyerekek családjait ingyenélőként bélyegzik meg, ezzel tovább fokozva a romákkal szembeni sértő előítéleteket, ami elfogadhatatlan az ország miniszterelnökétől. Tiltakozott az Idetartozunk Egyesület is, és egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártérítés a károkozó által okozott kár pénzbeli enyhítése, amit nem lehet a munkabérrel összevetni. Setét Jenő, az egyesület vezetője kérdésünkre kijelentette: a világon mindenhol máshol belebukna a miniszterelnök egy ilyen rasszista beszédbe. Orbán Viktort személyes felelősség terheli azért, ha növekszik a feszültség romák és nem romák között. Úgy látszik, ha nincsenek migránsok, akkor vannak cigányok – mondta Setét Jenő. Kerestük Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat elnökét is, aki visszahívást ígért. Péntek estig ez nem történt meg. Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke a Népszavának elmondta: tapintható a feszültség a városban, de nagyon reméli, hogy ennek kapcsán nem fog kialakulni a kilenc évvel ezelőtti helyzet, amikor két táborra szakadt a település, egymásnak feszültek romák és nem romák. Az utóbbi napokban előfordult, hogy egy-egy érintett – időközben felnőtt és családot alapított – volt tanulót az utcán sértegettek, mondván, „elveszitek a pataiak pénzét!”. Az ilyen eseteket próbálják békésen elsimítani, senkinek nem érdeke az ellenségeskedés. A helyi romák igazságérzetét nagyon bántja, amit Orbán Viktor mondott, vagyis hogy az érintett családok nem dolgoztak meg azért a pénzért, amit most felvennének. „Ezeket a gyerekeket nem vitték el uszodába, amikor a többieket elvitték, nem tanították meg nekik azt a tananyagot, ami alkalmassá tette volna őket a továbbtanulásra, több szempontból is másodrendűként kezelték őket a többi tanulóhoz képest. Ezek olyan hátrányok, amiket soha nem tudnak már behozni, ezért jár nekik a kártérítés – állapította meg Csemer Géza. Gyöngyöspatán máig elmaradt annak tisztázása, milyen ellentétek vannak romák és nem romák között, milyen okok váltották ki a 2011-ben történt eseményeket – fejtegette lapunknak Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Épp itt lenne az ideje egy ilyen tisztázó beszélgetésnek, másképp a meglévő feszültségeket továbbra sem lehet feloldani. Szavai szerint tény, hogy a város önkormányzatának január 17-ig van módja önként kifizetni a helyi általános iskola érintett tanulóinak a bíróság által a szegregált oktatás miatt megítélt kártérítést. Az alperes önkormányzat ugyanis január 2-án vette át a Kúria döntését arról, hogy elutasítja a kifizetés felfüggesztésére irányuló kérelmüket, és egyben 15 napos határidőt adott a teljesítésre. Horváth László szerint a gyöngyöspatai önkormányzat önként nem tud fizetni, mert jelenleg nem áll rendelkezésére olyan, szabadon felhasználható összeg a költségvetésében, amiből teljesíteni tudja a kártérítési igényeket. Farkas Lilla, a jogvédők ügyvédje a 444.hu-nak nyilatkozva korábban azt mondta, hogy nem feltétlenül az önkormányzatnak kell fizetnie. Ráadásul a másodfokú ítélet után érkezett egy felülvizsgálati kérelem, az ügy még a Kúria előtt van. A jogvédők ezért nem is kérnek végrehajtást, amíg nem születik meg az újabb döntés: nem szeretnék, ha a családoknak adott esetben vissza kellene fizetniük a pénzt.

A középpályás kapufái

A csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor – aki magát védekező középpályásként határozta meg – többször is alaposan mellélőtt. A Fidesz kommunikációs igényeit közpénzből kiszolgáló Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) megalapítását firtató firtató kérésre például azt mondta: semmit nem írt alá, ami a Kesma létezéséhez érdemben hozzájárult volna. A megfogalmazás trükkösnek tűnik – a Kesma formailag egy magánalapítvány, nyilván nem a miniszterelnök szignálta az alapító dokumentumait –, valójában azonban hazugság. Ő írta alá ugyanis azt a kormányrendeletet, amely nemzetstratégiai érdekűnek minősítette a konglomerátumot, amelyet emiatt a Versenyhivatal és a Médiahatóság sem vizsgálhatott. Vagyis az, hogy a Kesma még létezik, elsősorban Orbán Viktor aláírásának köszönhető. A Tiborcz-Elios ügyről, illetve arról, hogy az OLAF által csalásnak minősített közvilágítási üzlet számláit miért vonták vissza Brüsszelből, és miért a magyar adófizetőkkel fizettették ki, azt válaszolta, hogy egyrészt csupán a forrásvesztést akarták megelőzni a „vitáktól terhelt” ügyben, másrészt a különbségtételnek nincs értelme, mert „az EU-támogatás is a mi pénzünk”, vagyis senkit nem ért kár az átcsoportosítással. Ez azonban nem igaz: a magyar állam támogatásainak forrása a magyar adófizetőktől elvont pénz, az EU-támogatás viszont a nettó befizető nyugati tagállamokban megtermelt jövedelem. Vagyis ha egy számlát az uniós támogatás helyett a magyar állam fizet ki, akkor a hazai adófizetőket igenis kár éri. H. M.

Huszonhat új gyógyszer kap tb-támogatást

Publikálás dátuma
2020.01.10. 21:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Több rákgyógyszer és egy Parkinson-kór kezelésre alkalmas készítmény is a támogatott listára került.
Huszonhat új gyógyszer kap társadalombiztosítási (tb-) támogatást január 15-étől - jelentette be pénteken az emberi erőforrások minisztere.  Kásler Miklós sajtótájékoztatóján elmondta, ezek a készítmények a daganatos és a vérképzőrendszert érintő rosszindulatú betegségek, a vérzékenység, a hepatitis C, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, az asztma egyik súlyos formája és szívelégtelenség kezelésére szolgálnak, összesen tizennyolc terápiás területen. 
Bővült a kórházi ellátásban térítésmentesen igénybe vehető készítmények palettája is, és ugyanez elmondható a járóbeteg-ellátás keretében a kiemelt vagy emelt támogatással vényre rendelhető gyógyszerek köréről is. A szóban forgó betegségek kezelésére alkalmas készítmények fogyasztói ára nem egyszer milliós, több millió forintos tétel - említette meg Kásler,aki szerint 2014 és 2020 között 1323 új gyógyszert fogadott be a társadalombiztosítás, amelyek 118 terápiás területen alkalmazhatók,.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint körülbelül négyezer hepatitis C vírusfertőzött beteg kezelése vált lehetővé a legújabb interferonmentes terápiákkal. A 8-12 hétig tartó, gyakorlatilag mellékhatásoktól mentes kezelés eredményeként a betegek 90-97 százaléka vírusmentessé vált -írja az MTI.
Szerző

Egészségügyi minimumért lobbizik az EU-ban Ujhelyi

Publikálás dátuma
2020.01.10. 19:56
Illusztráció
Fotó: Népszava
Olyan európai alapszolgáltatást szeretne az EP-képviselő, ami garantálná a betegek méltóságát – és azt, hogy negyedórán belül mentő érkezzen hozzájuk.
Európai egészségügyi minimum, vagyis olyan alapszolgáltatási szint, amit minden uniós tagállamban garantálni kellene a polgároknak – ezt szeretné elérni Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője, aki lobbitevékenységbe kezd a cél érdekében. Ujhelyi pénteken számolt be terveiről a hazai egészségügyi szervezetek, kamarák képviselőinek. Elképzelése szerint öt éven belül életbe léptetnék a szabályozást; erre azért is szükség lehet, mert az országok között és országokon belül is érzékelhetően nő az esélyegyenlőtlenség. Sokan anyagi okokból nem jutnak ellátáshoz, nő az emberek által zsebből fizetett szolgáltatások aránya – írja a medical online
A politikus tervei szerint az európai egészségügyi minimum garantálná ellátás közben a betegek emberi méltóságát, azt, hogy a mentők a riasztástól számított 15 percen belül az esetek 80 százalékában a helyszínre érjenek, és biztosítaná, hogy a tagországokban – regionálisan arányosan – minimum 20 CT és 15 MR jusson egymillió lakosra, megközelítve ezzel az OECD átlagát.

Ujhelyi a jelenlegi uniós költségvetés-tervezési időszakban lát esélyt arra, hogy a következő félévben az unió Tanácsa, Bizottsága elé vihesse egy olyan európai egészségügyi minimum szolgáltatás keretdokumentumát. Hogy ebbe pontosan mi is tartozna bele, azt ma még persze nehéz volna megmondani, különös tekintettel arra (is), hogy a szolgáltatási minimum meghatározását nemigen vállalja magára a politika – idehaza sem. Mint a rendezvényen Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közelmúltban megválasztott elnöke fogalmazott: az egészség, a hozzáférés tekintetében ma két Európa van. Az EP-képviselő mindenesetre több tagállam egészségügyi miniszterét is megkereste; a következő hetekben az unió szakbizottsága elé terjeszti a témát, s igyekszik ott „erős állásfoglalást” kialakíttatni.  
Szerző