Egészségügyi minimumért lobbizik az EU-ban Ujhelyi

Publikálás dátuma
2020.01.10. 19:56
Illusztráció
Fotó: Népszava
Olyan európai alapszolgáltatást szeretne az EP-képviselő, ami garantálná a betegek méltóságát – és azt, hogy negyedórán belül mentő érkezzen hozzájuk.
Európai egészségügyi minimum, vagyis olyan alapszolgáltatási szint, amit minden uniós tagállamban garantálni kellene a polgároknak – ezt szeretné elérni Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője, aki lobbitevékenységbe kezd a cél érdekében. Ujhelyi pénteken számolt be terveiről a hazai egészségügyi szervezetek, kamarák képviselőinek. Elképzelése szerint öt éven belül életbe léptetnék a szabályozást; erre azért is szükség lehet, mert az országok között és országokon belül is érzékelhetően nő az esélyegyenlőtlenség. Sokan anyagi okokból nem jutnak ellátáshoz, nő az emberek által zsebből fizetett szolgáltatások aránya – írja a medical online
A politikus tervei szerint az európai egészségügyi minimum garantálná ellátás közben a betegek emberi méltóságát, azt, hogy a mentők a riasztástól számított 15 percen belül az esetek 80 százalékában a helyszínre érjenek, és biztosítaná, hogy a tagországokban – regionálisan arányosan – minimum 20 CT és 15 MR jusson egymillió lakosra, megközelítve ezzel az OECD átlagát.

Ujhelyi a jelenlegi uniós költségvetés-tervezési időszakban lát esélyt arra, hogy a következő félévben az unió Tanácsa, Bizottsága elé vihesse egy olyan európai egészségügyi minimum szolgáltatás keretdokumentumát. Hogy ebbe pontosan mi is tartozna bele, azt ma még persze nehéz volna megmondani, különös tekintettel arra (is), hogy a szolgáltatási minimum meghatározását nemigen vállalja magára a politika – idehaza sem. Mint a rendezvényen Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közelmúltban megválasztott elnöke fogalmazott: az egészség, a hozzáférés tekintetében ma két Európa van. Az EP-képviselő mindenesetre több tagállam egészségügyi miniszterét is megkereste; a következő hetekben az unió szakbizottsága elé terjeszti a témát, s igyekszik ott „erős állásfoglalást” kialakíttatni.  
Szerző

Százmilliárdba kerülhet Orbán adóötlete

Publikálás dátuma
2020.01.10. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tapasztalat még nincs, a miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján mégis arról beszélt, hogy jövő januártól az örökös adókedvezményt már a háromgyerekes nőkre is kiterjesztené.
A kormány idén január elsejétől léptette életbe az életük során legalább négy gyermeket szült nők szja-mentességét, így ennek bevezetéssel kapcsolatban még semmilyen tapasztalata nincs senkinek. Ezért is volt meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján máris arról beszélt, hogy jövő januártól ezt az örökös adókedvezmény már a háromgyerekes nőkre is kiterjesztené. Ahogy tavaly, úgy most sem hangzott el az, mi a társadalompolitikai célja az adómentességnek, és különösen annak, hogy azt nem csak a most és ezután megszülető, hanem a már felnevelt gyerek után is adják.
A kormány azzal számolt az idei költségvetési tervekben, hogy négy vagy többgyermekesek adómentessége 40 ezer nőt érinthet és ez 20-24 milliárd forintba kerül az idén. A 2016-os kis népszámlálás adatai szerint ugyanakkor összesen 49 ezer nő nevelt családban vagy egyedül legalább négy gyermeket, ráadásul az adókedvezményt a már felnőtt gyermekkel bíró nők is igénybe vehetik – számuk a 60 ezer főt is meghaladhatja – ami kétségeket vett vett a kormány becsléseivel kapcsolatban. Ugyanezen mikrocenzus szerint 135 ezer családban él jelenleg három gyerek és további 23 ezer nő nevel egyedül három gyereket. Vagyis a háromgyerekes kedvezménye 158 ezer olyan nőt érintene, aki jelenleg is nevel három gyereket. További tízezreket tehet ki azoknak az asszonyoknak a száma, aki már felnevelték három gyereküket, ám neki is járna az adókedvezmény – így akár 200 ezer nőt is érinthet a kormányfő által meglebegtetett adócsökkentés. Ha a terv ebben a formában megvalósulna az évi 130 milliárdos kiadással járna az adókedvezmény bevezetése az átlagbérrel számolva. Az intézkedés költségét az Index is kiszámolta, és hasonló összegre jutott. Az összeg tetemes, hisz a teljes családi adókedvezmény kerül ma a költségvetésnek évi 311 milliárdjába. A kedvezményezett nőknek ugyanez havi 54 ezer, évi 650 ezer forint adómegtakarítást – vagyis  pluszjövedelmet jelentene. Nem mindenki tapsol a kormányfő ötletének: a Költségvetési Tanács (KT) pár nappal a miniszterelnök bejelentése előtt épp azt szögezte le közleményében, hogy a gazdasági növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt lenne meghozni azokat a gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés. A háromgyerekes anyáknak beígért beígért életfogytig tartó adókedvezmény is a KT által is bírált gazdaságélénkítő-intézkedések sorába sorolható. A magyar gazdaság  évtizedek óta folyamatos hatékonysági problémákkal küzd –. ezért fordulhat elő, hogy egy osztrák munkaváló, akár a kétszeresét megtermeli annak, mint amire magyar társa a magyar cégeknél képes – épp ezért is a két-háromszoros jövedelemkülönbség a két ország között. A versenyképességi hátrányt azokkal a termelékenységnövelő intézkedésekkel lehetne meghozni – amit a Költségvetési Tanács is szorgalmaz, ám a kormány első gazdaságvédelmi akciótervében ilyen intézkedések nyoma sem volt.  A jelek szerint a készülő második „akcióterv” sem szól másról mint költségvetési keresletélénkítésről, amelynek két csatornája az adók csökkentése és a direkt elkölthető támogatások növelése lehet.
Szerző

Németh Szilárd nem áldozna honvédokat „az idegen nagyhatalmi érdekek oltárán”

Publikálás dátuma
2020.01.10. 17:04

Fotó: Németh Szilárd Facebook oldala
Hogy kikre gondolt - Kínára, Oroszországra? - azt nem árulta el a honvédelmi államtitkár. Az iraki misszió mindenesetre magyar érdeknek számít szerinte.
A magyar katonák sohasem áldozhatók fel idegen nagyhatalmi érdekek oltárán - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, az 1943-as doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Németh Szilárd azt mondta, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája a 21. század Magyarországa, benne a Magyar Honvédség újjáépítése megszervezőinek is megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Magyar honvéd csak nemzeti érdeket szolgálhat - hangoztatta Németh Szilárd, kiemelve azt is, hogy a kormány, illetve a Magyar Honvédség vezetése megbecsüli és tiszteli a haza fegyveres védelmét ellátó katonáit. 
Az államtitkár határozott állásfoglalása tetszetős, csak éppen veleje nincs.

Magyarország több mint húsz éve NATO-tagállam, és mint ilyen, kötelessége megvédeni háborús helyzet esetén más tagállamokat. Ami egyszerre számít közösségi és nemzeti érdeknek, hiszen a szövetség tagjai fordított helyzetben ugyanígy a segítségünkre sietnek – ezt garantálja az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye. Erre mutatott rá kérdésünkre Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, hozzátéve, hogy Németh kijelentése végső soron nem kifogásolható, bár ő másként fogalmazott volna.
Azt viszont Tálas sem tudta megmondani, hogy Németh milyen idegen hatalmakra gondolhatott; az államtitkár által élesen elutasított áldozathozatal magában is NATO-szerződésszegés lenne, hiszen a NATO-egyezmény 8. cikke leszögezi, hogy szövetségen kívüli más féllel vagy harmadik állammal NATO-tag nem köthet szerződést, és nem vállalhat azok érdekében nemzetközi kötelezettséget - így a szövetségen kívüli Oroszországgal, Iránnal vagy épp Kínával sem.
Németh Szilárd azt ugyanakkor magyar érdeknek tartja, hogy közel 200, főként őrzés-védéssel és csapatkíséréssel foglalkozó honvédek honvéd szolgáljon Irakban: a honvédelmi államtitkár csütörtökön a köztévében beszélt arról, hogy a parlament nemrégiben hosszabbította meg a katonák iraki mandátumát. Szolgálatuk kapcsán pénteken Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője is megszóltal: sajtótájékoztatóján a politikus arra emlékeztetett, hogy februárban kontingensváltás várható Irakban - a Jobbik pedig szeretné elérni, hogy a magyar katonák csak akkor mehessenek ki, ha nem romlik tovább a helyzet, Irán nem intéz további támadást iraki katonai létesítmények ellen. A honvédek állomáshelyéül szolgáló erbíli amerikai bázist a napokban két iráni rakéta is eltalálta, ám a magyarok sértetlenül vészelték át az incidenst. A lent látható képen iraki katonák vizsgálják az iráni rakéták maradványait. 
Iraki katonák vizsgálják egy iráni rakéta maradványait
Fotó: Azad Muhammed / Anadolu Agency
Az államtitkár az MTI beszámolója szerint megemlékezett a mintegy 40 ezer munkaszolgálatosról is, akiknek a zöme 1942 őszétől munkaképtelenné vált a nehéz és megerőltető fizikai munkától, az alultápláltságtól és az őket érő atrocitások következtében; sokan a korán beköszöntő télen megfagytak közülük.
A szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg ellen, mely német követelésnek eleget téve, a magyar határoktól távol folytatott offenzívát a keleti fronton . A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500-re, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik; a sebesültek és fogságba esők pontos száma sem ismert.
Szerző
Frissítve: 2020.01.10. 17:10