Ha egy gyermek tartós kórházi ellátásra szorul, de közben nem szeretne lemaradni az iskolában, ma nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz – állapította meg az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának egyik legutóbbi vizsgálata, amit a Magyar Pedagógiai Társaság beadványa nyomán indítottak. Az eredményekről szóló jelentés szerint a jogbiztonság követelménye több okból is sérül.
Kozma Ákos alapjogi biztos szerint a gondok már ott elkezdődnek, hogy a jogszabályok nem rögzítik a tartós gyógykezelés fogalmát, vagyis azt, hogy mennyi az az idő, amelytől tartósnak lehet tekinteni egy kezelést. Nincs világos iránymutatás arra nézve sem, hogy mikor jogosult a kórházban kezelt gyermek az ottani oktatás igénybevételére.
A vizsgálat során az ombudsman részletes tájékoztatást kért iskoláktól, kórházaktól és az Emberi Erőforrások Minisztériumától is. Kiderült: a gyakorlatban ad hoc megoldásokat alkalmaznak az érintett gyermekek oktatásának biztosítására, az intézményekben nincs vagy hiányos az erre vonatkozó belső szabályozás, hivatalos eljárásrend, dokumentáció. Az is akadályozó tényező, hogy a vendégtanulói jogviszony nem megfelelően szabályozott, ráadásul sok szülő nem is tud erről a lehetőségről, nem kapnak megfelelő tájékoztatást, ezért maguknak kell utánajárniuk a lehetőségeknek.
A jelentés kitért arra is, hogy a tartósan gyógykezelt gyerekek oktatásához a személyi feltételek sincsenek meg a kórházakban, klinikákon, nincs külön sajátos pedagógiai és egészségügyi ismereteket adó kórházpedagógusi képzés. Korábban erre hívta fel a figyelmet a Kórházpedagógusok Egyesülete is. Orosházi Katalin, az egyesület aktivistája akkor úgy nyilatkozott lapunknak: azoknak a tanároknak, akik kórházpedagógusok szeretnének lenni, saját maguknak, önképzéssel kell elmélyíteniük tudásukat a kórházi pedagógia és az ehhez kapcsolódó egészségügyi ismeretek terén. A szakember szerint ha a kórházi idő alatt elmarad a gyerekek fejlesztése, nemcsak az a trauma éri őket, hogy kiesnek az osztályközösségből, hanem évismétlésre, esetleg hosszabb időre magántanulói státuszba (amit ma már egyéni tanulói munkarendnek hívnak) kényszerülhetnek.
Az ombudsman szerint számos tartósan beteg gyermekcsoport, így a középiskolai tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók, az óvodások az oktatáshoz egyszerűen nem tudnak hozzáférni. Mint írta, „a szabályozás rugalmatlansága, illetve hiányosságai oda vezetnek, hogy az érintett tanulók oktatására egyáltalán nem, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon kerül sor. Ez pedig jelentős hatással van az érintett gyermekek tanulmányi előmenetelére és tudásának értékelésére. Az eleve visszás helyzeten nem segít a 2019. szeptember 1-jétől hatályos EMMI-rendelet kiforratlan szabályozása sem. Eszerint a tanuló egyéni munkarend keretében teljesíti tankötelezettségét, ha szakorvosi vélemény alapján részesül tartós gyógykezelésben”.
A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst, vizsgálják felül a jogszabályokat, tegyék egyértelművé a szakorvosi vélemény alapján tartós gyógykezelésben részesülő gyermekek egyéni munkarendjének létrehozását szabályozó eljárásrendet, a szülők, tanulók számára állítsanak össze egy tájékoztató anyagot, biztosítsák a személyi és tárgyi feltételeket, valamint dolgozzák ki a kórházpedagógiai tevékenységre vonatkozó külön képzést és munkavégzés minőségi követelményeit.
