Előfizetés

Szabad szemmel - Orbán a „nagy lakosságcsere” összeesküvés elmélet megszállottja

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.01.12. 10:46

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 12.
Guardian A lap csak üdvözölni tudná, hogy Magyarországon ingyenessé teszi a mesterséges megtermékenyítést célzó kezeléseket, ha a döntés nem bigott rasszizmusból született volna. Ám a jobboldali, nacionalista Orbán Viktor a „nagy lakosságcsere” névre keresztelt összeesküvés elmélet megszállottja. Azt hiszi, hogy egyesek el akarják törölni a fehér embereket a föld színéről. Már jó ideje azt hirdeti, hogy a természetes szaporodással kell megoldani a demográfiai gondokat, nem pedig bevándorlással. Ennek érdekében nemrégiben állami ellenőrzés alá vonta az érintett klinikákat.  
Kurier Egyre csökken a lélekszám Magyarországon, ezért Orbán Viktor beindítja a bébi gyártást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a kormány állja az alkalmanként átszámítva 1500 eurós számlát az ilyen beavatkozások után. A társadalombiztosítással rendelkező magyar nők számára az első öt próbálkozás ingyenes lesz. A jövő hónaptól az érintett hat megtermékenyítő központban állami támogatással fogannak a gyerekek a kémcsőben. Merthogy a miniszterelnök migránsok helyett keresztény, magyar gyerekekre vágyik, hogy ne essen vissza a lakosság száma. Ezt már évek óta lehet hallani az ötszörös apától. A múlt ősszel odáig ment, hogy nyilvánosan hirdette a szélsőjobb által terjesztett „nagy lakosságcsere” elméletét, aminek a lényege az, hogy bizonyos erők bevándorlókkal akarják kiszorítani a keresztény népeket Európából. A családtámogatási programon és az ingyenes megtermékenyítésen kívül a magzatelhajtások megnehezítése is azt szolgálja, hogy több utód jöjjön a világra. A bírálók azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy mindez célra vezet, hiszen évente jó 30 ezer fővel lesz kisebb az országban élő népesség száma, részben a természetes elhalálozás, részben a fiatalok elvándorlása folytán. Magyarország aközé a 10 állam közé tartozik, ahol a leggyorsabban fogy a lakosság.
New York Times/Washington Post/Time/AP A legnagyobb taps a magyar és a török képviselőket fogadta Varsóban, ahol egész Európából érkezett bírák vettek részt a lengyel igazságszolgáltatás reformja ellen rendezett csendes tüntetésen, hogy kimutassák szolidaritásukat a lengyel kollégákkal. A megkülönböztetett rokonszenv oka az volt, hogy az utóbbi években Magyarországon és Törökországban is korlátozták a 3. hatalmi ág függetlenségét. A vendégek közül sokan talárban csatlakoztak a 15 ezres menethez, amely lengyel és EU-s zászlók alatt tiltakozott, miután a legújabb törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a populista kormány bírákat bocsásson el, illetve büntessen meg. Az ellenzők szerint a legsúlyosabb csapás készül az ország demokratikus alapjai ellen, amióta csak - 5 éve - megnyerte a választásokat a PiS. Attól is tartanak, hogy a jogszabály elvezethet lengyel uniós tagság felmondásához is, hiszen a bírákat akkor is felelősségre vonhatják, ha alkalmazzák a közösségi jogot. A kormánypárt már ellenőrzése alá vonta az Alkotmánybíróságot, az ügyészségeket és a bírák kinevezése ügyében illetékes testületet. Arra hivatkozik, hogy az igazságszolgáltatás tele van a szocialista időkből visszamaradt káderekkel, ezért nem működik normálisan. Azon kívül szerinte itt egy előjogokat élvező kasztról van szó, amely időnként még korrupt is.
Washington Post A vezércikk arra figyelmeztet a készülő lengyel igazságszolgáltatási reform kapcsán, hogy Brüsszel szemszögéből az volna rosszabb változat, ha Varsó kijátszaná a szankciókat és bennmaradna az EU-ban, utána pedig a szintén tekintélyelvű Magyarországgal összefogva kölcsönösen fedeznék egymást, hogy elkerüljék a büntetést. Vagyis most nagy próbatétel elé került az új Bizottság, amelynek ellenlépésként össze kell kötnie a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásával. Itt Közép-Európa nem tudna egykönnyen keresztbe tenni, miközben az uniós alapok nagy haszonélvezője. Lengyelország ellen már jogállami eljárás van folyamatban és egyes vélemények szerint a PiS végső célja az, hogy kiléptesse a lengyeleket az unióból. Mellesleg a vitatott tervezet értelmében a jövőben nem érvényesülne a közösségi jog elsőbbsége. Ebben a helyzetben az amerikai Kongresszus megtehetné, mi több, meg is kellene tennie, hogy csak akkor járul hozzá a kétoldalú a katonai együttműködéshez, ha Kaczynski nem szegi meg a demokratikus normákat. A részleteket kibontva az elemzés rámutat, hogy a lengyel kormány újabb lépést tesz az igazságszolgáltatás autonómiájának felszámolására. A jobboldali-populista Jog és Igazságosság immár öt éve módszeresen próbálkozik a fékek és ellensúlyok kiiktatásával, főleg a bíróságok kapcsán. Esetenként az EU közbenjárására visszavonulót fúj, de az októberi választási győzelem birtokában most újból nekifut, hogy véget vessen a bírák függetlenségének. Az alsóház által sebtében elfogadott törvény „szájkosár” névre hallgat, mivel az pénzbírságot, sőt, állásvesztést irányoz elő azoknak a bíráknak az esetében, akik kritizálni merészelik a hatalom eljárását az igazságszolgáltatással szemben, vagy bizonyos, közelebbről nem taglalt politikai tevékenységet folytatnak. De fő célja, hogy érvénytelenítse a Legfelsőbb Bíróság döntését, miszerint jogsértő azoknak a bíráknak a kinevezése, akik a kormány által e célból létrehozott testületnek köszönhetik mandátumukat.
Le Monde A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke megerősítette, hogy fel kellett számolniuk budapesti irodájukat, mert Orbán Viktor nyíltan azzal fenyegetett, hogy a titkosszolgálatot veti be az intézmény ellen. Így lépni kellett, már csak a munkatársak érdekében is, arról nem beszélve, hogy a képviselet döntött az éves támogatások 45 %-ának elosztásáról, mégpedig nem csupán a térségben. Az pedig nem kerülhetett veszélybe. Patrick Gaspard azonban megismételte, hogy továbbra is segítenek bizonyos civil szervezeteket, így azokat, amelyek a hajléktalanokat karolják fel, hiszen Magyarországon immár bűncselekménynek számít a szegénység. Ezen felül azoknak is adnak pénzt, amelyek a hatalom körmére néznek korrupciós ügyekben. Mindazonáltal a szakember jelenleg igencsak derűlátó a demokrácia alakulását illetően, nem úgy, mint amikor szervezetét öt éve kipaterolták Oroszországból, majd lassan két éve a CEU az illiberális Orbán-kormány közbelépése folytán nagyrészt kénytelen volt távozni Budapestről. Azt mondja, a polgárok mindenütt mozgolódnak a korrupció ellen, illetve a tisztességes igazságszolgáltatás mellett, még tekintélyelvű rendszerekben is. Lásd Hong Kongot, de példaként említi Örményországot és Romániát is. Ezen belül a fiatalság élenjáró szerepet tölt be a klímavédelmi mozgalmakban. Itt és most akar változásokat, megfelelő türelmetlenséggel szervezi meg magát a világhálón. A beszélgetésből kiderül, hogy az alapítványok évente 900 millió és egy milliárd dollár közti összeget fordítanak demokratikus célokra, ez nagyjából annyi, amennyit a francia költségvetés előirányoz sportra, az ifjúságra és a közösségi élet céljaira. Ez egyben el is árulja, hogy túlzottak a vélemények Soros György befolyása kapcsán, még akkor is, ha a szélsőjobb szerint a befektető célja bizonyos rezsimek megdöntése. A pénzt azonban mindig helyi szervezetek kapják. Így macedóniai romák és rohingyák Ázsiában. Az elnök elismeréssel szólt arról, hogy Marcon kiállt az illiberalizmus ellen és elutasítja azt a nemzeti-keresztény nyelvezetet, amit pl. Salvini is alkalmaz. De azért pár éve a terrortámadások után Franciaországban is bűntettnek nyilvánították a migránsok iránt tanúsított szolidaritást. Az interjúalany arra is kitért, hogy a világ túlbecsüli Putyin nemzetközi szerepét, függetlenül attól, hogy az orosz elnök káoszt idézett elő nyugaton, pl. amikor befolyásolta a legutóbbi amerikai elnökválasztás kimenetelét. Viszont alul értékelik Kína fontosságát. Utóbbi összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok kivonul a demokrácia védelméből, és ez lehetővé teszi egy ilyen harcias hatalom terjeszkedését. De az elnyomás másutt is erősödik, miután bizonyos rezsimek elutasítják a nyílt társadalmat, így Kínán kívül az USÁ-ban, Oroszországban és a Fülöp-szigeteken.

Újabb tűzoltóval végzett az ausztrál tűzvész, katasztrófavédelmi programot ígér a miniszterelnök

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.12. 09:32
Szombat éjjel a tűzoltóknak köszönetet mondó képet vetítettek a Sydneyi Operaházra.
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Tömegek követelnek lépéseket Morrisontól a klímakatasztrófa elkerüléséért, ám a megelőzés kérdése látszólag nem foglalkoztatja a kormányt.
Bill Slade, egyike a számos önkéntes brigád mellett a délkelet-ausztráliai bozóttüzek oltásán dolgozó kevés hivatásos tűzoltónak, szombat éjjel halt meg a kelet-ausztrália Victoria állambeli Omeo közelében - közölte Chris Hartmann, a victoriai tűzoltó-parancsnokság erdőtüzekért felelős részlegének ügyvezető igazgatója. A hatvanéves, kétgyermekes családapát novemberben nevezték ki parancsnoknak, 40 éves szolgálat után.
Ezzel legalább 27-re emelkedett a szeptember óta tomboló bozóttüzek halálos áldozatainak száma.

Az áldozatok közül négyen tűzoltók voltak. A hatóságok igyekeznek kihasználni a jelenlegi, viszonylag kedvező időjárási körülményeket a lángok megfékezésére, amelyek esők nélkül várhatóan még heteken át tombolnak. Ez lehet a leghosszabb bozóttűzidőszak a kontinensen.
Ezrek tüntettek Sydneyben és Melbourne-ben pénteken a kormányfő lemondását és a klímaváltozás elleni hatékonyabb fellépést követelve.

Heves bírálatok érték Scott Morrison miniszterelnök konzervatív kormányát, amelytől több intézkedést követelnek a felmelegedés, a klímakatasztrófa megakadályozása érdekében, amely szakértők szerint felelős a bozóttüzek súlyosbodásáért. Morrison az ABC televízióban kijelentette, hogy vizsgálóbizottságot kell létrehozni a bozóttüzek ügyében, és közölte, hogy országos katasztrófa-elhárítási veszélycsökkentő programot dolgoznak ki a belügyminisztérium vezetése alatt a bozóttüzek, ciklonok, árvizek és aszályok kezelésére. A kormányfő később bejelentette, hogy 76 millió ausztrál dollárt (15,7 milliárd forintot) terveznek fordítani a tűzoltóknak és a tűzvész érintette települések lakosainak nyújtandó pszichológiai tanácsadásra a már korábban bejelentette 2 milliárd ausztrál dolláros támogatásból.
A Siemens főnöke pénteken kijelentette, hogy a német vállalat felülvizsgálja az ausztráliai szénbányászatban való részvételét, miután klímavédelmi aktivisták felszólították, hogy szálljon ki a projektből.
A 2019-es év volt a legmelegebb és a legszárazabb Ausztráliában a mérések kezdete óta. December 18-án rekordmeleget mértek, a napi legmagasabb hőmérséklet országos átlaga 41,9 Celsius-fok volt.

Golflabdányi jég, szélvihar és szakadó hó - legalább 10 emberrel végzett az extrém időjárás Amerikában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.12. 09:12
A kép a szombati szélvihar után készült Luisianaban
Fotó: AFP PHOTO / Lt. Bill Davis / Bossier Parish Sheriff's Office
Százezrek maradtak áram nélkül, vasárnapra pedig másfél centis jég boríthatja el az utakat is.
Hóviharok és jégeső legkevesebb tíz ember halálát, több mint ezer légi járat kimaradását és több százezer otthonra kiterjedő áramkimaradást okoztak szombaton több amerikai államban, Texastól északkelet felé, egészen Maine-ig. A viharok péntek este kezdődtek hurrikán erősségű széllökésekkel, golflabda nagyságú jégdarabok és 5-13 centiméternyi hó lehullásával az országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint. A helyzet másnapra sem javul sokat:
  • a hó vastagsága 15-30 centiméterre hízhat vasárnapra Illinois, Michigan, New York és New England államok egyes részein; és
  • a közutakon akár másfél centiméter vastagságú jégpáncél is kialakulhat.
Több mint 260 ezer lakásban és üzlethelyiségben megszűnt az áramszolgáltatás Alabamában, Mississippiben, Kentuckyban, Tennesseeben és Arkansas-ban a PowerOutage.us honlap szerint. A legnagyobb áramkimaradásokat szombat estére megszüntették Texasban, Michiganben és Illinois-ban.
A légiközlekedést leginkább a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren zavarták meg a viharok: több mint ezer járat kimaradt, és több száz késett a flightaware.com weboldal közlése szerint.
A viharok összesen tíz halálos áldozata között egy rendőr és egy tűzoltó is van Texasban.

A meteorológiai szolgálat szerint még mindig tornádó és áradás fenyegeti Louisiana, Arkansas, Texas, és Oklahoma egyes területeit, ahol összesen 18 millió ember él.