Élet a borzasztó tűz után Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:10

Sorra érkeznek a szívszorító képek Ausztráliából, megégett koalákról, kengurukról. Évtizedekig tarthat az újjáéledés. Az igazi nagy veszély az, hogy egész fajok is eltűnhetnek.
A pusztulásnak leginkább kitett hely az ország déli partjainál fekvő, apokaliptikus állapotokat mutató Kenguru-sziget, amely eddig afféle Noé bárkájának számított. Itt él például az egérnagyságú erszényes, a dunnart, ami ugyan kevésbé ismert, mint sztár rokonai, ám már a tűz ellőtt is - amely a sziget több mint egyharmadát felégette - veszélyeztetett fajnak számított. Most már egyet sem tudtak megfigyelni a természetvédők. Az invazív ragadozók, mint a macska és a róka is veszélyeztetettek lettek, a leégett növényvilág védelme nélkül maradt állatok különösen könnyű prédát jelentenek. Az egymilliárd elhullott állat csak nagyon közelítőleges becslés, ha a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat, tehát az egész élővilágot nézzük, a veszteség valójában nem is számszerűsíthető, mert egész ökoszisztémák válhattak semmivé, és ez akkor is tragédia, ha egyes állatokat sikerül megmenteni. Az eltűnésre ítélt fajok között ott van a szintén kicsi, erszényes hosszúlábú potoró, és a szintén kenguru-szigeti fekete kakadu, amelynek populációjából nyolc közül hat elpusztult. A rovarvilág elégése is katasztrofális, hiszen önmagukban is az ottani állati biomassza felét teszik ki, amellett táplálékul szolgálnak emlősöknek, madaraknak, lényegében mindennek, ami mozog, miközben maguk is segítik a biológiai lebontást, és a beporzást. Az is lehet, sok olyan bogár tűnik el örökre most, amit még fel sem fedeztek, ugyanis talán csak a 20-30 százaléka ismert az ausztráliai rovaroknak. A klímaváltozás, az invazív fajok, a földművelők kemikáliái már eddig is veszélyeztették ezeket, a tűz a végső lökés lehet számukra. 
A túlélők három fő kihívással néznek szembe - nyilatkozta Nature című újságnak Michael Clarke, a melbourne-i La Trobe Egyetem ökológusa. Az első, hogy védelmet találjanak az időjárás elől faodúkban, földi üregekben. A második, hogy élelmet találjanak, a harmadik, hogy elkerüljék a ragadozókat, az elvadult macskákat és a rókákat, ami nehéz, mert a puszta tájon szinte sehol sincs menedék. Azoknak az állatoknak is nehéz a helyzetük, amelyek egy épen maradt területre szorultak, mert rengetegen zsúfolódtak össze egy-egy ilyen szigeten. A koalák bajban vannak, mert szűk a terület, ahol meg tudnak élni, nem tudnak könnyen új helyekre költözni. A lantfarkú madarak és wallabyk – kistermetű kenguru-féle - alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és a wombatok odúiba bújtak el. De sok faj elpusztult, még olyan nagy termetű madarak is, mint sólymok, Pennant-papagájok. A növényvilág újjáéledése az esőktől függ, és azt nem lehet megjósolni, hogyan alakul az időjárás. Aggasztja Michael Clarke-ot a szigeteken élő vándormadarak helyzete, amelyek Tasmanián, Viktória államban, és Queensland déli részén élnek. Ők épp ott pihennek meg vándorlásaik során, ahol most a területek nagy része leégett, és még évekbe telhet, míg újra megállóhelyként szolgálhatnak. És ott vannak a kihalásra ítélt emlősök is, a fentiek mellet a kisfülű szikla wallaby. Meg kell említeni az édesvízi halak helyzetét is, az ő életüket a tavakba, folyókba ömlő szenes, kormos törmelékes vizek nehezíthetik. 
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője lapunknak elmondta, még az ilyen nagy tüzek sem igazán ritkák Ausztráliában, a XIX. század végéről is vannak adatok, hogy sok millió hektárt érintettek a lángok, sőt 1974-75 fordulóján volt egy, a mostaninál több mint tízszer nagyobb területen pusztító bozóttűz. Az azonban a kontinens belsejében volt, ritkán lakott területen. Ezekhez a növény- és állatvilág hozzászokott, az egyes fajok alkalmazkodtak hozzájuk. Vannak például olyan magok, amik akkor csíráznak ki, ha tűz éri őket. Az állatvilágban nincsenek ilyesfajta berendezkedések, de ahhoz, hogy a faj fennmaradjon, alapfeltétel, hogy néhány évtizeden belül az állomány helyreálljon, még ha meg is ritkul. Van annak kockázata, hogy egyes, már amúgy is a kihalás szélére sodródott fajokat az átlagosnál jobban érint a tűz. A Kenguru-szigeten – amelynek még Ausztrálián belül is nagyon különleges az állatvilága – több nagyon ritka alfaj létezik, amelyeknek a teljes állománya elpusztul, ha az ottani élőhelyek a lángok martalékává válnak. A fekete kakadunak például csak 400 egyede volt ismert. De veszélyeztetett az a nagyon különleges fafaj is, amit 1994-ben fedeztek fel, addig csak kövületekből ismerték. Ez a sárkányfa, amelynek egyetlen populációja él már csak Sydney-től nem messze a Wollemi Nemzeti Parkban. Voltak aggodalmak, hogy ez a faj is eltűnhet, de a legújabb híradások szerint megmaradhat. 
Ha nem különösebben rossz a forgatókönyv, az ausztrál élővilág helyre tud állni nagyrészt önerőből, de az ember is tehet ezért, ki lehet jelölni védett területeket, ha a kivadult macskák, rókák kártételét sikerül csökkenteni. Nagyobb probléma lehet, ha a klímaváltozás miatt újabb tüzek jelennek meg, amit már nem biztos, hogy minden faj ki fog bírni.

Új-Zélandra menekítenék a koalákat

Aláírásgyűjtés indult Új-Zélandon annak érdekében, hogy telepítsék be a szigetországba a koalákat, amelyeknek Ausztráliában "gyakorlatilag már nincs esélyük a fennmaradásra" az apokaliptikus méretű bozóttüzek miatt. Új-Zélandon 30 ezer hektárnyi eukaliptuszliget van, amely kiváló életteret kínál számukra. Jacinda Ardern miniszterelnök a kormány első reagálásában elutasította a felajánlást. Az ausztrál tűzoltóknak sikerült ellenőrzés alá vonni az egyik legnagyobb kiterjedésű, a Gospers-hegyen csaknem három hónapja tomboló "megatüzet" Sydney közelében. Az oltás sikerének esélyét némileg növeli, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban akár 50 milliméternyi eső is várható néhány érintett területen. 

Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 14:42

Melbourne levegője a legrosszabb a világon

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:07
Melbourne és levegője 2020. január 14-én
Fotó: WILLIAM WEST / AFP or licensors
Az erdő- és bozóttüzek füstje és szálló pora okozza a bajt.
Ausztrália második legnagyobb városában, Melbourne-ben és Victoria állam egyéb részein a legrosszabb a levegő minősége az egész világon a bozóttüzek miatt keletkezett füst és por okán - tudatták a helyi hatóságok kedden az MTI szerint. Melbourne-ben sorozatban második nap nyilvánították veszélyesnek a város levegőjét, és délutánra a világ legrosszabb adatait mérték a városban az IQ Air Quality Visual adatai szerint, amely globális levegőminőségi adatokat összesít.
A bozóttüzek füstje miatt több tűzjelző is megszólalt a városban. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ha tehetik, ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő jelenleg még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes. Dean Stewart a helyi meteorológiai intézettől azt tudatta, hogy szerdán várhatóan délnyugati szél érkezik a városba, amely némileg javít majd a helyzeten.
Szerző

Erdogan megint tisztogat: 180 török katonát zárnak börtönbe - lehallgatták őket

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:44
Tárgyalásra kísérnek a puccs-kísérletben való részvétellel vádolt török személyeket 2017-ben / Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Mindegyiküket gülenizmus gyanúja miatt körözik. A török elnök bárkit lecsukathat.
Országos elfogatóparancsot adott ki kedden 176 katona ellen az égei-tengeri török kikötőváros, Izmir főügyészsége azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség az MTI szerint. Az izmiri nyomozás 143, köztük 111 aktív szolgálatos főhadnagyot és 33 hadnagyot érint, utóbbiak közül 11 teljesít jelenleg is szolgálatot a hadseregnél. A katonák között főhadnagyi rangban hat F-16-os vadászpilóta, valamint négy járási csendőrkapitány is van.
A hatóságok az érintetteket telefonos kommunikációjuk alapján gyanúsította meg.

A keddi razzia Törökország 81 tartományából 49-re terjed ki, a rendőrség 115 embert már elő is állított. A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016-os katonai hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba és a hadseregbe. Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, ezért a tisztogatások, amelyek még három és fél év után is rendszeresek, nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.
A hatóságok százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

Persze ezen kívül senki nem csinált az ég egy adta világon semmit, így Erdogan továbbra is teljesen szabadon és zavartalanul börtönözhet be tulajdonképpen bárkit.
Szerző