Előfizetés

Élet a borzasztó tűz után Ausztráliában

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:10

Sorra érkeznek a szívszorító képek Ausztráliából, megégett koalákról, kengurukról. Évtizedekig tarthat az újjáéledés. Az igazi nagy veszély az, hogy egész fajok is eltűnhetnek.
A pusztulásnak leginkább kitett hely az ország déli partjainál fekvő, apokaliptikus állapotokat mutató Kenguru-sziget, amely eddig afféle Noé bárkájának számított. Itt él például az egérnagyságú erszényes, a dunnart, ami ugyan kevésbé ismert, mint sztár rokonai, ám már a tűz ellőtt is - amely a sziget több mint egyharmadát felégette - veszélyeztetett fajnak számított. Most már egyet sem tudtak megfigyelni a természetvédők. Az invazív ragadozók, mint a macska és a róka is veszélyeztetettek lettek, a leégett növényvilág védelme nélkül maradt állatok különösen könnyű prédát jelentenek. Az egymilliárd elhullott állat csak nagyon közelítőleges becslés, ha a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat, tehát az egész élővilágot nézzük, a veszteség valójában nem is számszerűsíthető, mert egész ökoszisztémák válhattak semmivé, és ez akkor is tragédia, ha egyes állatokat sikerül megmenteni. Az eltűnésre ítélt fajok között ott van a szintén kicsi, erszényes hosszúlábú potoró, és a szintén kenguru-szigeti fekete kakadu, amelynek populációjából nyolc közül hat elpusztult. A rovarvilág elégése is katasztrofális, hiszen önmagukban is az ottani állati biomassza felét teszik ki, amellett táplálékul szolgálnak emlősöknek, madaraknak, lényegében mindennek, ami mozog, miközben maguk is segítik a biológiai lebontást, és a beporzást. Az is lehet, sok olyan bogár tűnik el örökre most, amit még fel sem fedeztek, ugyanis talán csak a 20-30 százaléka ismert az ausztráliai rovaroknak. A klímaváltozás, az invazív fajok, a földművelők kemikáliái már eddig is veszélyeztették ezeket, a tűz a végső lökés lehet számukra. 
A túlélők három fő kihívással néznek szembe - nyilatkozta Nature című újságnak Michael Clarke, a melbourne-i La Trobe Egyetem ökológusa. Az első, hogy védelmet találjanak az időjárás elől faodúkban, földi üregekben. A második, hogy élelmet találjanak, a harmadik, hogy elkerüljék a ragadozókat, az elvadult macskákat és a rókákat, ami nehéz, mert a puszta tájon szinte sehol sincs menedék. Azoknak az állatoknak is nehéz a helyzetük, amelyek egy épen maradt területre szorultak, mert rengetegen zsúfolódtak össze egy-egy ilyen szigeten. A koalák bajban vannak, mert szűk a terület, ahol meg tudnak élni, nem tudnak könnyen új helyekre költözni. A lantfarkú madarak és wallabyk – kistermetű kenguru-féle - alkalmazkodtak a kialakult helyzethez és a wombatok odúiba bújtak el. De sok faj elpusztult, még olyan nagy termetű madarak is, mint sólymok, Pennant-papagájok. A növényvilág újjáéledése az esőktől függ, és azt nem lehet megjósolni, hogyan alakul az időjárás. Aggasztja Michael Clarke-ot a szigeteken élő vándormadarak helyzete, amelyek Tasmanián, Viktória államban, és Queensland déli részén élnek. Ők épp ott pihennek meg vándorlásaik során, ahol most a területek nagy része leégett, és még évekbe telhet, míg újra megállóhelyként szolgálhatnak. És ott vannak a kihalásra ítélt emlősök is, a fentiek mellet a kisfülű szikla wallaby. Meg kell említeni az édesvízi halak helyzetét is, az ő életüket a tavakba, folyókba ömlő szenes, kormos törmelékes vizek nehezíthetik. 
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője lapunknak elmondta, még az ilyen nagy tüzek sem igazán ritkák Ausztráliában, a XIX. század végéről is vannak adatok, hogy sok millió hektárt érintettek a lángok, sőt 1974-75 fordulóján volt egy, a mostaninál több mint tízszer nagyobb területen pusztító bozóttűz. Az azonban a kontinens belsejében volt, ritkán lakott területen. Ezekhez a növény- és állatvilág hozzászokott, az egyes fajok alkalmazkodtak hozzájuk. Vannak például olyan magok, amik akkor csíráznak ki, ha tűz éri őket. Az állatvilágban nincsenek ilyesfajta berendezkedések, de ahhoz, hogy a faj fennmaradjon, alapfeltétel, hogy néhány évtizeden belül az állomány helyreálljon, még ha meg is ritkul. Van annak kockázata, hogy egyes, már amúgy is a kihalás szélére sodródott fajokat az átlagosnál jobban érint a tűz. A Kenguru-szigeten – amelynek még Ausztrálián belül is nagyon különleges az állatvilága – több nagyon ritka alfaj létezik, amelyeknek a teljes állománya elpusztul, ha az ottani élőhelyek a lángok martalékává válnak. A fekete kakadunak például csak 400 egyede volt ismert. De veszélyeztetett az a nagyon különleges fafaj is, amit 1994-ben fedeztek fel, addig csak kövületekből ismerték. Ez a sárkányfa, amelynek egyetlen populációja él már csak Sydney-től nem messze a Wollemi Nemzeti Parkban. Voltak aggodalmak, hogy ez a faj is eltűnhet, de a legújabb híradások szerint megmaradhat. 
Ha nem különösebben rossz a forgatókönyv, az ausztrál élővilág helyre tud állni nagyrészt önerőből, de az ember is tehet ezért, ki lehet jelölni védett területeket, ha a kivadult macskák, rókák kártételét sikerül csökkenteni. Nagyobb probléma lehet, ha a klímaváltozás miatt újabb tüzek jelennek meg, amit már nem biztos, hogy minden faj ki fog bírni.

Új-Zélandra menekítenék a koalákat

Aláírásgyűjtés indult Új-Zélandon annak érdekében, hogy telepítsék be a szigetországba a koalákat, amelyeknek Ausztráliában "gyakorlatilag már nincs esélyük a fennmaradásra" az apokaliptikus méretű bozóttüzek miatt. Új-Zélandon 30 ezer hektárnyi eukaliptuszliget van, amely kiváló életteret kínál számukra. Jacinda Ardern miniszterelnök a kormány első reagálásában elutasította a felajánlást. Az ausztrál tűzoltóknak sikerült ellenőrzés alá vonni az egyik legnagyobb kiterjedésű, a Gospers-hegyen csaknem három hónapja tomboló "megatüzet" Sydney közelében. Az oltás sikerének esélyét némileg növeli, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban akár 50 milliméternyi eső is várható néhány érintett területen. 

Melbourne levegője a legrosszabb a világon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:07
Melbourne és levegője 2020. január 14-én
Fotó: WILLIAM WEST / AFP or licensors
Az erdő- és bozóttüzek füstje és szálló pora okozza a bajt.
Ausztrália második legnagyobb városában, Melbourne-ben és Victoria állam egyéb részein a legrosszabb a levegő minősége az egész világon a bozóttüzek miatt keletkezett füst és por okán - tudatták a helyi hatóságok kedden az MTI szerint. Melbourne-ben sorozatban második nap nyilvánították veszélyesnek a város levegőjét, és délutánra a világ legrosszabb adatait mérték a városban az IQ Air Quality Visual adatai szerint, amely globális levegőminőségi adatokat összesít.
A bozóttüzek füstje miatt több tűzjelző is megszólalt a városban. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ha tehetik, ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő jelenleg még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes. Dean Stewart a helyi meteorológiai intézettől azt tudatta, hogy szerdán várhatóan délnyugati szél érkezik a városba, amely némileg javít majd a helyzeten.

Erdogan megint tisztogat: 180 török katonát zárnak börtönbe - lehallgatták őket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:44
Tárgyalásra kísérnek a puccs-kísérletben való részvétellel vádolt török személyeket 2017-ben / Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Mindegyiküket gülenizmus gyanúja miatt körözik. A török elnök bárkit lecsukathat.
Országos elfogatóparancsot adott ki kedden 176 katona ellen az égei-tengeri török kikötőváros, Izmir főügyészsége azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség az MTI szerint. Az izmiri nyomozás 143, köztük 111 aktív szolgálatos főhadnagyot és 33 hadnagyot érint, utóbbiak közül 11 teljesít jelenleg is szolgálatot a hadseregnél. A katonák között főhadnagyi rangban hat F-16-os vadászpilóta, valamint négy járási csendőrkapitány is van.
A hatóságok az érintetteket telefonos kommunikációjuk alapján gyanúsította meg.

A keddi razzia Törökország 81 tartományából 49-re terjed ki, a rendőrség 115 embert már elő is állított. A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016-os katonai hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba és a hadseregbe. Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, ezért a tisztogatások, amelyek még három és fél év után is rendszeresek, nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.
A hatóságok százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

Persze ezen kívül senki nem csinált az ég egy adta világon semmit, így Erdogan továbbra is teljesen szabadon és zavartalanul börtönözhet be tulajdonképpen bárkit.