Szűkülő Balaton: Mészáros és Tiborcz csak egy kis szelet partot hagyna a világosiaknak

Publikálás dátuma
2020.01.14. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A volt pártüdülő területének csak 5 százalékára engedné be a helyieket a Mészáros-Tiborcz páros, pedig az ingatlan 20 százaléka állami tulajdonban van – tudta meg lapunk. Ha átverik akaratukat, akkor túlzsúfolt strand marad csak a helyieknek.
Munkások jelentek meg a balatonvilágosi egykori pártüdülő, a ma Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Club Aliga területén, és a Kádár-villa szomszédságában elkezdték bontani a régi házakat – értesült lapunk. A munkák mellett más is jelzi, hogy felpörögtek az események a területen. Mint azt a Népszava megtudta, január elejétől váratlanul szerződést bontottak az ismert raliversenyző, Szalay Balázs cégével, amely a partszakaszhoz tartozó kikötőt üzemeltette. A lépést indokolhatja, hogy Mészárosék a jelek szerint nekiláttak a terület újjáépítésének, ám tény az is: Szalay tavaly magára haragította a helyieket, akik régóta harcolnak a pártállam idején elzárt partszakaszuk használatáért. Márpedig Szalay tavaly nyáron lezárta a kikötőben az addig közforgalmú mólót. Az ősszel pedig kijelentette: november közepétől lezárja a teljes Club Aligát, a kikötőt kibővíti másfélszeresére, a zöldterületre pedig parkolót épít. Lapunk megkereste Szalayt Balázst, aki úgy vélte, a területen tervezett beruházások miatt kellett, mennie, és nem titkolta, váratlanul érte a szerződésbontás: „Meglepett a döntés”. A munkálatok elindítása, és Szalay menesztése mellett más is arra utal, hogy a Mészáros-Tiborcz páros nekiveselkedett a Club Aliga ügye rendezésének. Információink szerint ugyanis ajánlatot tettek a településnek, vagyis a helyieknek. Javaslatuk szerint a 47 hektáros terület 5 százalékára, egy 2,2 hektáros strandra mehetnének be szabadon a jövőben. Ez nem tűnik gáláns ajánlatnak, hiszen a terület 20 százalékát, mintegy 10 hektár állami területet csak kezelésbe kapta a cég. A helyiek legalább 5-6 hektárra számítottak.
Azbesztmentesítés és bontás az egykori kormányüdülőben
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A Mészáros-Tiborcz cég ajánlatának megítéléséhez érdemes felidézni a terület múltját. A Balatonvilágoshoz tartozó Balatonaligán az ötvenes években, a kisajátított 47 hektáros területen épült ki a kommunista pártelit üdülőközpontja. Felépült Aliga I. és Aliga II.: előbbi több szállodát és a kikötőt, utóbbi a hermetikusan lezárt, a pártelit számára fenntartott villákat jelentette. A rendszerváltás után bő másfél évtizedig az állam folyamatosan kereste a hasznosítás lehetőségét, a helyiek pedig eközben csak annyit értek el, hogy megkötésekkel ugyan, de használhatták a korábban teljesen elzárt partszakaszt. Mindeközben a komplexum folyamatosan amortizálódott, így 2007-ben az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Kft. 5,5 milliárd forintért vásárolta meg az 1990-ben még 10 milliárdra becsült területet. A nagyobb rész, úgy 37 hektár a cég tulajdonába került, egy közel 10 hektáros területet pedig 49 évre kezelésbe kapott meg, cserébe nagy volumenű fejlesztéseket ígért, amelyekből azonban kevés valósult meg. 2018-ban a Pro-Mot Hungária Kft. 74,99 százalékát megvásárolta a Mészáros Lőrincz és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Vagyonkezelő. Azóta lényegében folyamatosak a konfliktusok: Szalay Balázs cége megjelenése után nem sokkal sorompó került a strandhoz vezető közútra, a horgászokat pedig annak ellenére sem engedték be a mólóra, hogy az a településen az egyetlen kijelölt, hivatalos horgászhely. A bonyolult helyzetet jelzi az is: a Club Aligán belüli utakat közúttá, a strandot pedig közparkká minősítették. Balatonvilágos éve óta küzd azért, hogy a területtől és így a vízparttól ne zárják el a helyieket. A falu korábbi polgármestere, Fekete Barnabás például azt kérte Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy a település kapja meg a terület állami részét – azaz a strandot, a kikötőt és a szállodaépületeket – ingyenes vagyonjuttatásként. Sőt tavaly tavasszal a Magyar Narancsnak azt is megjegyezte: a part menti 30 méteres sávra az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a Balaton-törvény alapján. Döntés azóta sincs, de a tárgyalások mintha felgyorsultak volna.
– Reménykedünk – mondta az új faluvezető, Takács Károly, aki szűken, három százalékkal verte Fidesz-KDNP-s riválisát az ősszel. Információink szerint a kormánypárti jelöltre többen épp azért nem szavaztak, mert attól tartottak, feltétel nélkül kiszolgálja majd a Mészáros-Tiborcz birodalom érdekeit. Az új polgármestert szűkszavúan csak annyit mondott: – Folyamatosan tárgyalunk az állammal, meg a két céggel, vagyis az Appeninn-nel és a Pro-Mottal, de egyelőre még nagyon kiforratlan minden. Fülöp Balázs, a szabadstrandért küzdőket tömörítő – egy képviselővel már a helyi testületbe is bejutó – Aligai Fürdőegyesület elnöke viszont úgy tudja, már látható, mit ajánlanak a cégek. Mint mondta, Balatonvilágos megkapna egy 2,2 hektáros területet, ahol mindenki igényére strandot alakítanának ki és a Pro-Mot, vagyis az Appeninn állná a költségeket. A Club Aliga többi részén – így az állami terület bő háromnegyedén is – magánfejlesztések indulnának. – Ez nagyon kevés – jegyezte meg a fürdőegyesület elnöke. – Egy nyári hétvégén 8-9 ezren érkeznek strandolni a településre. Vagyis legalább 5-6 hektáros területre lenne szükség. Ráadásul ez a terület valójában Balatonvilágoson lenne, azaz az aligaiaknak nem lenne hol helyben strandolniuk. A legideálisabb persze az lenne, ha a Pro-Mot-féle 37 hektáron fejleszthetne csak az Appeninn, a falu pedig megkapná a teljes állami tulajdont, azaz 10 hektárt.
Nem véletlen, hogy a helyiek minden létező formában tiltakoznak. Az aláírásgyűjtés mellett leginkább a sajtóban bíznak, s nemcsak idehaza, de több külföldi orgánumban is helyet kapott a település partjának kisajátítási szándéka. A német Der Tagesspiegel például Vasfüggöny a magyar tengernél címmel számolt be küzdelmükről. Az állam viszont egyelőre nem lépett, s a szándéka sem világos. Ugyanakkor a Lechner Tudásközpont Balatonvilágosra kiadott partvonaltervei beszédesek: több, eddig a helyiek által használt út, a móló is más szerepet kapna, s közel 200 méter parti sétány is eltűnne. Hivatalosan azonban mindeddig csak annyi választ kaptak a világosiak-aligaiak, hogy az állam tárgyalásokat folytat a partszakasz sorsáról. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, valamint Bártfai-Mager Andrea minisztert, ám lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Megkerestük a terület tulajdonosát is, ahol válaszokat ígértek, lapzártánkig mégsem feleltek. – Még arról sincs információnk, hogy a fényképes kártyák, amelyekkel a helyiek és a nyaralók eddig ingyen használhatták a területet, érvényesek maradnak-e – mondta Fülöp Balázs és hozzátette: – Miután csak az ellenzéki sajtó foglalkozik az ügyünkkel, természetesen akadtak, akik ránk sütötték, hogy ellenzékiek vagyunk. Pedig az egyesület a megalakulása óta deklarálja: nem akarunk politizálni. Csak fürdeni!
Szerző
Témák
Balaton
Frissítve: 2020.01.14. 08:26

Ficzere: Nagyon nehéz helyzetben vannak a kórházak

Publikálás dátuma
2020.01.14. 06:17
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint további béremelésre és a kórházi díjtételek korrekciójára is szükség van.
A klimatizálás és az orvosi eszközök cseréjét ítéli a legfontosabb fejlesztési feladatnak a Magyar Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea a növekedés.hu-nak adott hosszú interjúban. Szerinte további béremelésre és a kórházi díjtételek korrekciójára is szükség van. Beszélt saját belső felmérésükről, miszerint a következő 5 évben több mint 1600 orvos, 5600 szakdolgozó, és 2300 gazdasági, műszaki területen dolgozó éri el a nyugdíjkorhatárt. Mint mondta: az évről-évre jelentkező egyre növekvő tartozásállomány egyértelműen jelzi, hogy forrásbevonásra van szükség. Jelezte, hogy nem csak a kormánynak, de a kórházigazgatóknak okoz „fejfájást” a fedezet nélküli kötelezettségvállalás. „Kérdezem, ha az adott évben elfogy az előirányzat (van kórház, ahol már áprilisban!), mit kell tennie a főigazgatónak? Állítsa le a betegellátást? Ez esetben sérül az Alaptörvény egészségügyi ellátásra vonatkozó része, hiszen az intézmény nem látja el alapító okirata szerinti alapfeladatát. Vagy dolgozzon tovább, és akkor megsérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat? Higgye el, nagyon nehéz helyzetben vannak a kórházak. Elsődleges feladatukat, a betegellátást, csak úgy tudják az év során végig folyamatosan végezni, hogy legjobb szándékuk ellenére sem képesek maradéktalanul betartani a szabályokat.”
Szerző

Orbán meghirdette a kórházi "Potemkin-programot", ami meglepetést és zavart okozott

Publikálás dátuma
2020.01.14. 06:00

Fotó: Népszava
Annyi volna az egészségügy észszerű átalakításának? Minden rendelő, kórház kifestése egyet jelentene a rendszer konzerválásával.
Meglepte az igazgatókat és a fenntartót is a miniszterelnök a kórházi "Patyomkin-program" múlt csütörtöki meghirdetésével. A kijelentést, miszerint addig nem támogatnak egyéb fejlesztést, amíg minden kórtermet és várót fel nem újítottak, ki nem festettek, többen úgy értelmezték: ezzel máris felülírták a december végén kihirdetett kormányhatározatot, amely az egészségügy észszerű átalakítását ígérte. „Mi értelme van olyan termeket és részlegeket felújítani amelyekről egyáltalán nem biztos, hogy továbbra szükség lesz rájuk” – kérdeztek vissza a lapunk által megkeresett intézményvezetők. Azt egyelőre senki nem tudja, hogy a miniszterelnök milyen mélységű felújítást kíván, illetve ígért, de a költségeket így is gigantikusra becsülik. A bejelentés nemcsak az ágazatot, de az állami fenntartót is meglephette. Munkatársaik ugyanis a miniszterelnök bejelentése után néhány órával telefonon érdeklődtek az intézményeknél, és azonnali választ vártak arra, hogy kinél mekkora felújításra van szükség. „Kérdésükre ebben a formában legfeljebb blöffölni lehetett” – mondta lapunknak az egyik intézményvezető.  A megszólalók arra is felhívták a figyelmünket, hogy még az unió által finanszírozott mintegy 500 milliárdos nagy vidéki kórházberuházások is befejeződtek 2015 előtt, így a miniszterelnöki felújítási-újrafestési ígéret azokra is vonatkozik. A fővárosban pedig, amely kimaradt az elmúlt évek rekonstrukciós programjaiból, a kórházak, és egyéb ellátóhelyek valamennyi helyiségét érintené a festési program. Egyes kórházigazgatók szerint egy négyzetméter felújítási költsége minimum 350 ezer forintba kerül. Ez azt jelenti egy nagyobb kórháznál, hogy a felújítás összköltsége a több milliárdot is elérheti. A kormányfői ígéret különösen Budapesten okoz zavart, ahol nem tudni, Orbán Viktor szavai hogyan ütköznek az Egészséges Budapest Programmal, amely a szolgáltatások átszervezését is ígérte. Azt se tudni, hogy elszívja-e az elől a fejlesztési pénzeket, és kérdéses, kifestenek-e olyan kórtermeket, amiket fél év múlva majd esetleg becsuknak. Itt nemcsak az a kérdés, hogy a festés végéig jelzett „fejlesztési stop” megakadályozza-e a kiöregedett a műszerek gépek cseréjét, hanem azt is, hogy miként érinti a Budapestnek ígért ötven milliárdos külön fejlesztési csomagot. - Isten mentsen meg minket, hogy minden egyes rendelőt, kórházat kifessünk, ez ugyanis egyet jelentene a rendszer konzerválásával – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos-egészségügyi szakközgazdász a miniszterelnök bejelentéséről. Hozzátette: a december végén megjelent nyolcpontos kormányhatározat, amely arról szólt, hogy miként lehetne fenntartható módon átalakítani az egészségügyet sokkal mélyebb és progresszívabb kormányzati tervekről szólt, mint a szobafestés. Ezért inkább ezeket kellene komolyan venni, rég el kellett volna kezdeni az ellátórendszer és finanszírozás komplex átalakítását – mondta végül.
Szerző
Témák
egészséügy
Frissítve: 2020.01.14. 08:25