Orbán meghirdette a kórházi "Potemkin-programot", ami meglepetést és zavart okozott

Publikálás dátuma
2020.01.14. 06:00

Fotó: Népszava
Annyi volna az egészségügy észszerű átalakításának? Minden rendelő, kórház kifestése egyet jelentene a rendszer konzerválásával.
Meglepte az igazgatókat és a fenntartót is a miniszterelnök a kórházi "Patyomkin-program" múlt csütörtöki meghirdetésével. A kijelentést, miszerint addig nem támogatnak egyéb fejlesztést, amíg minden kórtermet és várót fel nem újítottak, ki nem festettek, többen úgy értelmezték: ezzel máris felülírták a december végén kihirdetett kormányhatározatot, amely az egészségügy észszerű átalakítását ígérte. „Mi értelme van olyan termeket és részlegeket felújítani amelyekről egyáltalán nem biztos, hogy továbbra szükség lesz rájuk” – kérdeztek vissza a lapunk által megkeresett intézményvezetők. Azt egyelőre senki nem tudja, hogy a miniszterelnök milyen mélységű felújítást kíván, illetve ígért, de a költségeket így is gigantikusra becsülik. A bejelentés nemcsak az ágazatot, de az állami fenntartót is meglephette. Munkatársaik ugyanis a miniszterelnök bejelentése után néhány órával telefonon érdeklődtek az intézményeknél, és azonnali választ vártak arra, hogy kinél mekkora felújításra van szükség. „Kérdésükre ebben a formában legfeljebb blöffölni lehetett” – mondta lapunknak az egyik intézményvezető.  A megszólalók arra is felhívták a figyelmünket, hogy még az unió által finanszírozott mintegy 500 milliárdos nagy vidéki kórházberuházások is befejeződtek 2015 előtt, így a miniszterelnöki felújítási-újrafestési ígéret azokra is vonatkozik. A fővárosban pedig, amely kimaradt az elmúlt évek rekonstrukciós programjaiból, a kórházak, és egyéb ellátóhelyek valamennyi helyiségét érintené a festési program. Egyes kórházigazgatók szerint egy négyzetméter felújítási költsége minimum 350 ezer forintba kerül. Ez azt jelenti egy nagyobb kórháznál, hogy a felújítás összköltsége a több milliárdot is elérheti. A kormányfői ígéret különösen Budapesten okoz zavart, ahol nem tudni, Orbán Viktor szavai hogyan ütköznek az Egészséges Budapest Programmal, amely a szolgáltatások átszervezését is ígérte. Azt se tudni, hogy elszívja-e az elől a fejlesztési pénzeket, és kérdéses, kifestenek-e olyan kórtermeket, amiket fél év múlva majd esetleg becsuknak. Itt nemcsak az a kérdés, hogy a festés végéig jelzett „fejlesztési stop” megakadályozza-e a kiöregedett a műszerek gépek cseréjét, hanem azt is, hogy miként érinti a Budapestnek ígért ötven milliárdos külön fejlesztési csomagot. - Isten mentsen meg minket, hogy minden egyes rendelőt, kórházat kifessünk, ez ugyanis egyet jelentene a rendszer konzerválásával – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos-egészségügyi szakközgazdász a miniszterelnök bejelentéséről. Hozzátette: a december végén megjelent nyolcpontos kormányhatározat, amely arról szólt, hogy miként lehetne fenntartható módon átalakítani az egészségügyet sokkal mélyebb és progresszívabb kormányzati tervekről szólt, mint a szobafestés. Ezért inkább ezeket kellene komolyan venni, rég el kellett volna kezdeni az ellátórendszer és finanszírozás komplex átalakítását – mondta végül.
Szerző
Témák
egészséügy
Frissítve: 2020.01.14. 08:25

Hiába mentek el Felcsútra a DK-sok, nem láthatták az akadémia tao-számláit (videó)

Publikálás dátuma
2020.01.13. 22:16

Fotó: Népszava
Nyolc év alatt 23 milliárd forintnyi támogatás landolt a fociakadémiánál, és még mindig nem tudni, hogy pontosan mire költötték.
Hétfőn sem tudták meg a DK politikusai, hogy mire költötték a társasági adófelajánlásokat a felcsúti fociakadémián, pedig az ügyben már két éve jogerősen kimondta a bíróság, a tao-pénz közpénznek számít, így ki kell adni a támogatás elköltését igazoló papírokat – hangzott el az RTL Klub Híradójában. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát fenntartó alapítvány ezt még nem tette meg:  állításuk szerint korábban a számlákat ellenőrző Emmi ült a nyugtákon, ám a minisztérium mára visszaadta a dokumentumokat.
A DK-s Ráczné Földi Judit Varju László háromszori csengetés után tudott csak bejutni az akadémia épületébe. Itt aztán megtudták, hogy a számlákat továbbra sem nézhetik meg, mivel azok most éppen a bírósági végrehajtóknál vannak; az akadémia egyébként csak egy év költekezését mutatta be, a hét év nyugtáit állítólag még fénymásolják. 
Szerző

Novák Katalin feladta a házi feladatot a Néppártnak

Publikálás dátuma
2020.01.13. 22:01
Novák Katalin egy korábbi sajtóeseményen
Fotó: Botár Gegely / kormany.hu
Az államtitkár asszony Berlinben üzente meg, mit várnak a közel ötven pártot összefogó EPP-től, mintha legalábbis a Fidesz függesztette volna fel a pártcsaládot.
Az Európai Néppártnak (EPP) meg kell erősítenie jobbközép elköteleződését - mondta Novák Katalin, a Fidesz alelnöke a közmédiának hétfőn Berlinben, ahol vezető német politikusokkal tárgyalt.   Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pártja EPP-tagságáról azt mondta: "sokan próbálják azt a benyomást kelteni, hogy a Fideszt csak úgy ki lehet tenni" az EPP-ből, és a párt tétlenül várja, hogy döntsenek róla, de "szó sincs erről". A Fidesz aktívan keresi azt az együttműködési formát, amely "a lehető legjobb a magyar és az európai embereknek" - idézi szavait az MTI.
"Reméljük, hogy az EPP alkalmas lesz a klasszikus jobbközép és keresztény értékek védelmére és képviseletére a jövőben", és "nem tolódik tovább balra"

- mondta Novák Katalin. Az államtitkár nyilatkozatából úgy tűnhet, mintha a tavaly március óta felfüggesztett Fidesz dönthetne a Néppárt létéről, és nem a pártcsalád a magyar kormánypárt tagságáról. 
Az EPP-nek szabott feltételek mögött ugyanakkor a kilépés szándéka sejlik fel: sajtóértesülések szerint a Fidesz már a távozásra készül és a Konzervatívok és Reformerek frakciójához való csatlakozásra készül, az üzengetés pedig csak megágyazhat a kiválásnak.

Elvi viták helyett

Nováknak a német családpolitikáról is sikerült erőset mondania: szerinte egyre nagyobb az érdeklődés a magyar családpolitika iránt, mivel 
„a  Németországot jellemző családpolitikával szemben "mi nem elvi vitákat folytatunk, hanem cselekszünk”.

Tegyük hozzá, az elvi viták mellett azért a német kormány hazai szemmel elképesztő léptékű támogatást nyújt a családoknak:  a G7 2018-as cikke szerint 2016-ban 45 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot) költöttek gyermekeket és a fiatalokat támogató programokra, aminek nagy része bölcsődékre és óvodákra ment
  • A szülőknek 14 hónapig jár 1800 eurós támogatás – ez átszámítva 565 ezer forint, ami a nettó magyar átlagbér közel kétszeresét jelenti
  • a családi támogatás 25 éven keresztül jár, és 61 ezer forintnak felel meg – ez magyar családi pótlék közel háromszorosa, utóbbit pedig csak a tankötelezettségi korhatár végéig utalja a magyar állam
  • szülés után a nők a háztartás vezetéséhez is segítséget kaphatnak.
Szerző