L. Simon nekiment az Igazságügyi Minisztériumnak: kommunista ügynökök fogalmazzák a törvényeket

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:15
L. Simon László érkezik a 2019-es kötcsei piknikre
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az a baja, hogy nem nem kezdeményezhet akárki rehabilitációt .
Hétfőn a székesfehérvári városháza dísztermében másodszor is bemutatták a Hóman Bálint és Népbírósági pere című könyvet. A beszélgetésen részt vett Cser-Palkovics András kormánypárti polgármester, Varga István ügyvéd, korábbi fideszes parlamenti képviselő, a Kesma kuratóriumának lemondott elnöke, valamint L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az eseményről az Index számolt be. A lap azt írja, a rendezvényen alapvetően így értékelték az 1939 és 1942 között regnáló vallás- és közoktatásügyi minisztert:
Hóman Bálint történészi munkássága megkérdőjelezhetetlen, politikusi teljesítménye ugyanakkor elítélendő, a kettőt viszont érdemes szétválasztani.

Hóman 2015-ös perújrafelvétele, majd rehabilitálása több körben előkerült a beszélgetésen, L. Simon pedig komoly elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy ma Magyarországon "köztiszteletben álló személyek rehabilitációját nem kezdeményezheti akárki, aki tiszteli őket". "Ha én kezdeményezni szeretném egy olyan személy rehabilitációját, aki megmentette nagyapámat a háborúban, aztán egy koncepciós per áldozata lett, akkor azt nem tehetem meg" - mondta a politikus. "Mégis kinek az érdeke, hogy ilyen jogtechnikai eszközzel akadályozza meg, hogy a gyalázatos népbírósági perek felülvizsgálata megtörténhessen?" - tette fel L. Simon a kérdést. Majd újabb kérdéssel fordult a hallgatósághoz: "Nem értem, mi az oka annak, hogy még a mi kormányunk idején is, a mi Igazsági Minisztériumunknál fogalmazók is úgy írják meg az új törvényt, hogy abból kihagyják azt az egyébként szimbolikus erejű törvénymódosítást, ami a köztudatba lex Varga néven vonult be?" Varga István volt 2010-ben, aki parlamenti képviselőként törvénymódosítást kezdeményezett, hogy ötven évnél régebben meghaltak esetében ne csak egyenesági, hanem oldalági rokon is kérvényezhessen perújrafelvételt vagy benyújthasson felülvizsgálati kérelmet. Ennek folyományaként rendelt el 2014-ben a Fővárosi Ítélőtábla perújrafelvételt Hóman 1946-os, jogerős, életfogytiglani börtönbüntetése ügyében. "Egyszerűen érthetetlen számomra, és legalábbis fölveti annak a gyanúját, hogy itt
vannak olyanok a magyar jogalkotás előkészítő fázisában, akik mint a régi jó kommunista alvó ügynökök működnek,

és szépen, minden eszközt kihasználva, gyakorlatilag abba az irányba viszik a dolgokat, hogy ne is lehessen a történészek által föltárt folyamatokat és embertelen, igazságtalan döntéseket valamilyen módon, legalább erkölcsi értelemben rehabilitálni" - tette hozzá L. Simon.  
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 08:25

Gyöngyöspata: C-osztályból a zsákutcába, hátrány egy életen át

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Törékeny a nyugalom a mátrai településen, ahol ismét célkeresztbe kerültek a cigányok. Ők azt szeretnék: a jogkövető magatartást ne csak rajtuk kérjék számon.
- A testvérem látta őket. Vasárnap este a patai templom alatti parkban ültek többen, a kabátjukra az volt ráírva, „Ne bántsátok a magyart, mert pórul jártok!”. Közben azt ordítozták, hogy ha az itteni cigányok házat vesznek a nekik járó kártérítésből, akkor azt az ő vérükkel festik majd pirosra...” Egy nyolc év körüli kisfiú mesélte ezt a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola kapujában. Hatodmagával álldogált ott, ebédelni indultak a másik épületbe. A többiek vele egykorúak lehettek, a történetet többen bólogatva igazolták vissza: az itteni cigánysoron sokan tényként fogadják el, hogy a Magyar Gárda vagy a Betyársereg, esetleg egy eddig még név nélküli alakzat tagjai jó lehetőséget láttak abban, hogy ismét a cigányok ellen uszítsanak. Az újbóli vegzáláshoz – még ha az egyelőre csak szóbeszédként terjedt a városban, s magunk sem találkoztunk hétfőn olyanokkal, akik a fekete ruhás alakokat valóban látták is – nem akárhonnan érkezett „erkölcsi” támogatás. A helyi romák szerint ugyanis maga a magyar miniszterelnök szórta el újra a gyűlölet magjait, s adott egyfajta bátorítást azoknak, akik eddig uralkodtak saját rasszizmusukon. 
Orbán Viktort a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján az iskolai szegregációról, s ennek kapcsán a 62 hajdani és jelenlegi roma diáknak immár jogerősen járó, együttesen mintegy 100 millió forintos - azaz átlagosan valamivel több mint másfél millió forintos - kártérítésről kérdezték. (A tanulóknak eltérő összegű kártérítést ítéltek meg, a legalacsonyabb összeg 350 ezer forint volt, a legmagasabb 3,5 millió forint.) „...Ha ott élnék, mégis megkérdezném, ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap...” - fogalmazott Orbán Viktor. 
- Itt egy óriási félreértés, vagy inkább ferdítés van – ezt már Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondta, amikor a házában felkerestük őt. Rájöttünk: nem először járunk már itt. Jó néhány évvel ezelőtt azért voltunk nála, mert családjával éppen visszatért Kanadából, ahová az akkor még Eszes Tamás vezette Betyársereg elől menekültek. Családi okokból jöttek vissza a szülőfalujukba, három kiskorú gyerekük most a helyi iskolába jár. A három hónapja megválasztott roma vezető szerint a felnőttek valóban választhatnak, hogy keccsölnek vagy épp nem keccsölnek, de az ügyben érintett gyerekek iskolába jártak, tanulók voltak, s e minőségükben érte őket olyan hátrány, amiről nem tehettek, de aminek terhét egész életükben cipelni fogják – emiatt jár nekik kártérítés – mondta. Szerinte nagyon visszás, hogy míg a romáktól folyton a jogkövető magatartást kérik számon, addig most maga a magyar miniszterelnök szólít fel törvénysértésre, s kérdőjelezi meg a független magyar bíróság jogerős döntését. 
A huszonéves Bangó István saját sorsán látja, mennyit ért a szegregált iskolai oktatás. Az ő idejében a roma osztályokban összevontan tanították az alsó- és felsőtagozatosokat Gyöngyöspatán, vagyis együtt ült, s együtt tanult az elsőstől a negyedikesig, az ötödikestől a nyolcadikosig mindenki. - Házi feladatot alig adtak, volt, hogy beszélgethettünk egész órán. Akadtak nem cigány barátaim a faluban, egyszer megnéztük egymást tankönyveit, füzeteit: hetedikes voltam, de a negyedikes „magyar” haverom teljesen más könyvből tanult, mint én, és azokat a feladatokat, amiket ő simán megoldott, én még csak meg sem értettem – mondta. 
A „C”, vagyis a cigány osztályból tudás nélkül, jó jegyekkel engedték ki nyolcadikban a gyerekeket, csak hogy felvegyék őket a szakmunkásképzőbe, ott azonban jött a feketeleves: volt, aki egymás után háromszor bukott meg, mert minden alaptudása hiányzott. Bangó István sem tudott továbbtanulni, most munkanélküli, legfeljebb napszámosként tud egy kis plusz pénzt keresni. A közeli Gyöngyös tele van ipari cégekkel, de oda se veszik fel, pedig fél tucat helyre jelentkezett betanított munkásnak. - A múltkor egy magyar csávóval közösen írtuk meg a tesztet, egymás mellett, ugyanannyi idő alatt, ugyanúgy oldottuk meg a kézügyességi feladatokat: őt felvették, engem nem - mondta. Öt hónapos kislánya eközben a rozoga ház egyetlen „luxusberendezésében”, egy babahordozóban gügyögött, bekapcsolt szendvicssütő melegítette, míg a fiatal anyuka az ételét készítette elő: sima tört krumplit. 
A falu központjában a nem roma lakosok közül is megszólítottunk többeket, mit szólnak ahhoz, hogy a szegregált oktatás miatt milliós kártérítést kapnak roma gyerekek, fiatalok. Beszédes, hogy az ügyben sem az iskola tanárait, sem a település polgármesterét nem sikerült szóra bírnunk. - Egy fillért sem adnék nekik – szűkült össze egy nyolcvan éves néni szája, aki terményt cipelt haza a tyúkjainak. Szerinte a cigány tanulók rendetlenek, nem fogadnak szót és buták, így maguk tehetnek arról, hogy a tanárok nem bírtak velük. Rákérdeztünk: három gyereke idejárt, de cigányok alig akadtak az osztályukban. Az ő gyerekei szakmát tanultak, boldogulnak az életben. Egy másik asszony szerint ha maga Orbán Viktor is elítélte a per kimenetelét, akkor abban csak „lehet valami igazság...”.

Nőtt a szegregáció

A közoktatás indikátorrendszere 2019 című MTA-kiadvány szerint 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a szegregációs index, azaz több hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanul elkülönítetten. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re nőtt ez az érték. (Az index maximumértéke 100, minimuma 0. Maximumát akkor veszik fel, ha a kisebbséghez tartozó diákok teljes mértékben elkülönített, homogén iskolákba járnak, minimumát pedig akkor éri el, ha minden egyes iskolában azonos a kisebbséghez tartozó tanulók aránya.)

Szerző
Témák
Gyöngyöspata

Varga Judit: Túlmisztifikált a nők védelmét szolgáló nemzetközi egyezmény, és még migránsbarát is

Publikálás dátuma
2020.01.14. 07:53
Orbán Viktor és Varga Judit igazságügyi miniszter a miniszterelnök idei kormányinfója után
Fotó: Varga Judit / Facebook
Az igazságügyi tárca februárban terjeszti be a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslatot.
A győri kettős gyermekgyilkosságot követően elrendelt vizsgálat eredménye nyomán az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki más életére tört - erről már korábban lapunk is beszámolt. Varga Judit miniszter ma az M1-en azt mondta az MTI szerint, hogy februárban kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Hozzátette: növelni kell a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát is, és meg kell vizsgálni a szülői kapcsolattartás szabályait, különösen akkor, ha a szülő felügyeleti jogát bűncselekménnyel összefüggésben szüntetik meg. Majd elismételte, amit már a videóban is bejelentett: hogy a tárcánál 2020 az áldozatsegítés éve, ennek keretében hatékonyabbá és komplexebbé kívánják tenni az áldozatok védelmét és az áldozatsegítő központok működését. A miniszter nem feledkezett meg szót ejteni az Isztambuli Egyezményről sem, amit a magyar kormány a migrációval kapcsolatos pontok miatt nem ír alá.
"A nők védelmét szolgáló Isztambuli Egyezmény ratifikálásának a követelése túlmisztifikált"

- jelentette ki Varga Judit.

"Aki dezinformációt folytat ezzel kapcsolatban, az nem a nőket védi, hanem saját politikai tőkéjét kovácsolja. Ugyanis az egyezmény cikkelyei maradéktalanul érvényesülnek a magyar jogrendszerben" - fűzte hozzá Varga Judit. "A ratifikáció - folytatta - pusztán politikai okokból marad el, mert az egyezmény olyan szemléletet erőltetne a hazai jogrendre, amely éles ellentétben áll a kormány migrációs politikájával és a választók többségének akaratával." A miniszter egy újdonságot is bejelentett: eszerint elkezdődött azon jogszabályok felülvizsgálata, amelyek lehetővé teszik az elítéltek számára, hogy az elégtelen börtönviszonyok miatt európai ajánlásra hivatkozva jelentős állami kártérítésekre tarthassanak igényt. Közlése szerint ma már az ilyen ügyek elérik a tízezres nagyságrendet, az igényelt kártérítési igény pedig a milliárdos tételt. Varga Judit a felülvizsgálat indokaként annyit mondott, hogy folyamatosan javulnak a fogva tartás körülményei Magyarországon.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 09:13