Gyöngyöspata: C-osztályból a zsákutcába, hátrány egy életen át

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Törékeny a nyugalom a mátrai településen, ahol ismét célkeresztbe kerültek a cigányok. Ők azt szeretnék: a jogkövető magatartást ne csak rajtuk kérjék számon.
- A testvérem látta őket. Vasárnap este a patai templom alatti parkban ültek többen, a kabátjukra az volt ráírva, „Ne bántsátok a magyart, mert pórul jártok!”. Közben azt ordítozták, hogy ha az itteni cigányok házat vesznek a nekik járó kártérítésből, akkor azt az ő vérükkel festik majd pirosra...” Egy nyolc év körüli kisfiú mesélte ezt a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola kapujában. Hatodmagával álldogált ott, ebédelni indultak a másik épületbe. A többiek vele egykorúak lehettek, a történetet többen bólogatva igazolták vissza: az itteni cigánysoron sokan tényként fogadják el, hogy a Magyar Gárda vagy a Betyársereg, esetleg egy eddig még név nélküli alakzat tagjai jó lehetőséget láttak abban, hogy ismét a cigányok ellen uszítsanak. Az újbóli vegzáláshoz – még ha az egyelőre csak szóbeszédként terjedt a városban, s magunk sem találkoztunk hétfőn olyanokkal, akik a fekete ruhás alakokat valóban látták is – nem akárhonnan érkezett „erkölcsi” támogatás. A helyi romák szerint ugyanis maga a magyar miniszterelnök szórta el újra a gyűlölet magjait, s adott egyfajta bátorítást azoknak, akik eddig uralkodtak saját rasszizmusukon. 
Orbán Viktort a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján az iskolai szegregációról, s ennek kapcsán a 62 hajdani és jelenlegi roma diáknak immár jogerősen járó, együttesen mintegy 100 millió forintos - azaz átlagosan valamivel több mint másfél millió forintos - kártérítésről kérdezték. (A tanulóknak eltérő összegű kártérítést ítéltek meg, a legalacsonyabb összeg 350 ezer forint volt, a legmagasabb 3,5 millió forint.) „...Ha ott élnék, mégis megkérdezném, ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap...” - fogalmazott Orbán Viktor. 
- Itt egy óriási félreértés, vagy inkább ferdítés van – ezt már Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondta, amikor a házában felkerestük őt. Rájöttünk: nem először járunk már itt. Jó néhány évvel ezelőtt azért voltunk nála, mert családjával éppen visszatért Kanadából, ahová az akkor még Eszes Tamás vezette Betyársereg elől menekültek. Családi okokból jöttek vissza a szülőfalujukba, három kiskorú gyerekük most a helyi iskolába jár. A három hónapja megválasztott roma vezető szerint a felnőttek valóban választhatnak, hogy keccsölnek vagy épp nem keccsölnek, de az ügyben érintett gyerekek iskolába jártak, tanulók voltak, s e minőségükben érte őket olyan hátrány, amiről nem tehettek, de aminek terhét egész életükben cipelni fogják – emiatt jár nekik kártérítés – mondta. Szerinte nagyon visszás, hogy míg a romáktól folyton a jogkövető magatartást kérik számon, addig most maga a magyar miniszterelnök szólít fel törvénysértésre, s kérdőjelezi meg a független magyar bíróság jogerős döntését. 
A huszonéves Bangó István saját sorsán látja, mennyit ért a szegregált iskolai oktatás. Az ő idejében a roma osztályokban összevontan tanították az alsó- és felsőtagozatosokat Gyöngyöspatán, vagyis együtt ült, s együtt tanult az elsőstől a negyedikesig, az ötödikestől a nyolcadikosig mindenki. - Házi feladatot alig adtak, volt, hogy beszélgethettünk egész órán. Akadtak nem cigány barátaim a faluban, egyszer megnéztük egymást tankönyveit, füzeteit: hetedikes voltam, de a negyedikes „magyar” haverom teljesen más könyvből tanult, mint én, és azokat a feladatokat, amiket ő simán megoldott, én még csak meg sem értettem – mondta. 
A „C”, vagyis a cigány osztályból tudás nélkül, jó jegyekkel engedték ki nyolcadikban a gyerekeket, csak hogy felvegyék őket a szakmunkásképzőbe, ott azonban jött a feketeleves: volt, aki egymás után háromszor bukott meg, mert minden alaptudása hiányzott. Bangó István sem tudott továbbtanulni, most munkanélküli, legfeljebb napszámosként tud egy kis plusz pénzt keresni. A közeli Gyöngyös tele van ipari cégekkel, de oda se veszik fel, pedig fél tucat helyre jelentkezett betanított munkásnak. - A múltkor egy magyar csávóval közösen írtuk meg a tesztet, egymás mellett, ugyanannyi idő alatt, ugyanúgy oldottuk meg a kézügyességi feladatokat: őt felvették, engem nem - mondta. Öt hónapos kislánya eközben a rozoga ház egyetlen „luxusberendezésében”, egy babahordozóban gügyögött, bekapcsolt szendvicssütő melegítette, míg a fiatal anyuka az ételét készítette elő: sima tört krumplit. 
A falu központjában a nem roma lakosok közül is megszólítottunk többeket, mit szólnak ahhoz, hogy a szegregált oktatás miatt milliós kártérítést kapnak roma gyerekek, fiatalok. Beszédes, hogy az ügyben sem az iskola tanárait, sem a település polgármesterét nem sikerült szóra bírnunk. - Egy fillért sem adnék nekik – szűkült össze egy nyolcvan éves néni szája, aki terményt cipelt haza a tyúkjainak. Szerinte a cigány tanulók rendetlenek, nem fogadnak szót és buták, így maguk tehetnek arról, hogy a tanárok nem bírtak velük. Rákérdeztünk: három gyereke idejárt, de cigányok alig akadtak az osztályukban. Az ő gyerekei szakmát tanultak, boldogulnak az életben. Egy másik asszony szerint ha maga Orbán Viktor is elítélte a per kimenetelét, akkor abban csak „lehet valami igazság...”.

Nőtt a szegregáció

A közoktatás indikátorrendszere 2019 című MTA-kiadvány szerint 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a szegregációs index, azaz több hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanul elkülönítetten. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re nőtt ez az érték. (Az index maximumértéke 100, minimuma 0. Maximumát akkor veszik fel, ha a kisebbséghez tartozó diákok teljes mértékben elkülönített, homogén iskolákba járnak, minimumát pedig akkor éri el, ha minden egyes iskolában azonos a kisebbséghez tartozó tanulók aránya.)

Szerző
Témák
Gyöngyöspata

Varga Judit: Túlmisztifikált a nők védelmét szolgáló nemzetközi egyezmény, és még migránsbarát is

Publikálás dátuma
2020.01.14. 07:53
Orbán Viktor és Varga Judit igazságügyi miniszter a miniszterelnök idei kormányinfója után
Fotó: Varga Judit / Facebook
Az igazságügyi tárca februárban terjeszti be a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslatot.
A győri kettős gyermekgyilkosságot követően elrendelt vizsgálat eredménye nyomán az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki más életére tört - erről már korábban lapunk is beszámolt. Varga Judit miniszter ma az M1-en azt mondta az MTI szerint, hogy februárban kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Hozzátette: növelni kell a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát is, és meg kell vizsgálni a szülői kapcsolattartás szabályait, különösen akkor, ha a szülő felügyeleti jogát bűncselekménnyel összefüggésben szüntetik meg. Majd elismételte, amit már a videóban is bejelentett: hogy a tárcánál 2020 az áldozatsegítés éve, ennek keretében hatékonyabbá és komplexebbé kívánják tenni az áldozatok védelmét és az áldozatsegítő központok működését. A miniszter nem feledkezett meg szót ejteni az Isztambuli Egyezményről sem, amit a magyar kormány a migrációval kapcsolatos pontok miatt nem ír alá.
"A nők védelmét szolgáló Isztambuli Egyezmény ratifikálásának a követelése túlmisztifikált"

- jelentette ki Varga Judit.

"Aki dezinformációt folytat ezzel kapcsolatban, az nem a nőket védi, hanem saját politikai tőkéjét kovácsolja. Ugyanis az egyezmény cikkelyei maradéktalanul érvényesülnek a magyar jogrendszerben" - fűzte hozzá Varga Judit. "A ratifikáció - folytatta - pusztán politikai okokból marad el, mert az egyezmény olyan szemléletet erőltetne a hazai jogrendre, amely éles ellentétben áll a kormány migrációs politikájával és a választók többségének akaratával." A miniszter egy újdonságot is bejelentett: eszerint elkezdődött azon jogszabályok felülvizsgálata, amelyek lehetővé teszik az elítéltek számára, hogy az elégtelen börtönviszonyok miatt európai ajánlásra hivatkozva jelentős állami kártérítésekre tarthassanak igényt. Közlése szerint ma már az ilyen ügyek elérik a tízezres nagyságrendet, az igényelt kártérítési igény pedig a milliárdos tételt. Varga Judit a felülvizsgálat indokaként annyit mondott, hogy folyamatosan javulnak a fogva tartás körülményei Magyarországon.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 09:13

Ujhelyi: Csak felesleges szócséplés lesz a vita a magyar jogállamiságról

Publikálás dátuma
2020.01.14. 07:20

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
Nem is vesz részt a strasbourgi plenáris vitában, majd a csütörtöki szavazáson.
"Vagy kéttucat képviselő lesz bent a teremben, aki a frakciója álláspontját hangoztatva teljesen felesleges szócséplést fog folytatni. Cserébe viszont Orbán Viktor lakájmédiája megint kiemelheti, hogy a migránssimogató liberális erők megtámadták Magyarországot" - ezzel magyarázta lapunknak Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, hogy miért nem fog részt venni a Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárásról rendezett szerda esti strasbourgi plenáris vitában, majd az erről szóló állásfoglalás csütörtöki szavazásán. A politikus szerint egyelőre hagyni kéne, hogy a tagállamok tárcavezetőiből álló EU Tanács pontot tegyen a folyamat végére. "Ahhoz nincs szükség plenáris ülésre, hogy a Tanács elvégezze azt a munkát, ami egyébként is a kötelessége" - fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: az EP-nek majd akkor kell komoly vitát folytatnia és döntést hoznia, ha a kormányok képtelenek lesznek lezárni az eljárást vagy rossz kompromisszumokat kötnek. A 7. cikkelyes folyamatot másfél éve az EP kezdeményezte, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarországon fennáll a veszélye a jogállam lebontásának. Az eljárás 2018. szeptembere óta a kormányközi EU Tanácsban zajlik, és egyelőre nem látni a végét. Az EP-képviselő azt várja, hogy a soros EU elnöki székben a horvátokat követő németek az év második felében dűlőre fogják vinni az ügyet: "A decemberben leköszönt finn uniós elnökség felgyorsította a folyamatot és a horvátok is ígéretet tettek rá, hogy napirenden tartják. A németek ideje alatt a Tanácsnak meg kell hoznia a döntést, és akkor a téma egyébként is visszakerül a parlament asztalára" - érvelt. Álláspontja szerint az EP szakbizottságai teljességgel alkalmasak arra, hogy ellenőrizzék, betartják-e a tagállamok a demokratikus normákat: "Az EP kulturális bizottsága akár havonta monitorozhatná, hogy mi történik Magyarországon és másutt. Az állampolgári jogi bizottságnak pedig az a feladata, hogy megszólaljon a jogállam érvényesülésével kapcsolatban, és folyamatosan bökdösse a soros elnökséget. A plenáris ülésnek nem ez a feladata". Ujhelyi úgy látja, hogy frakciójában, a Szocialisták és Demokraták politikai csoportjában megértéssel fogadták, hogy ezúttal nem áll bele a magyar vitába. "Ismerik a harciasságomat az ügyben, van respektem, ha kiénekelek a kórusból, akkor sejthetik, hogy annak oka van" - magyarázta, hogy a döntése miért nem keltett meglepetést a 7. cikkelyről szóló plenáris vitát kezdeményező szocialisták körében.
Témák
Európai Unió