Melbourne levegője a legrosszabb a világon

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:07
Melbourne és levegője 2020. január 14-én
Fotó: WILLIAM WEST / AFP or licensors
Az erdő- és bozóttüzek füstje és szálló pora okozza a bajt.
Ausztrália második legnagyobb városában, Melbourne-ben és Victoria állam egyéb részein a legrosszabb a levegő minősége az egész világon a bozóttüzek miatt keletkezett füst és por okán - tudatták a helyi hatóságok kedden az MTI szerint. Melbourne-ben sorozatban második nap nyilvánították veszélyesnek a város levegőjét, és délutánra a világ legrosszabb adatait mérték a városban az IQ Air Quality Visual adatai szerint, amely globális levegőminőségi adatokat összesít.
A bozóttüzek füstje miatt több tűzjelző is megszólalt a városban. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ha tehetik, ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő jelenleg még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes. Dean Stewart a helyi meteorológiai intézettől azt tudatta, hogy szerdán várhatóan délnyugati szél érkezik a városba, amely némileg javít majd a helyzeten.
Szerző

Erdogan megint tisztogat: 180 török katonát zárnak börtönbe - lehallgatták őket

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:44
Tárgyalásra kísérnek a puccs-kísérletben való részvétellel vádolt török személyeket 2017-ben / Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Mindegyiküket gülenizmus gyanúja miatt körözik. A török elnök bárkit lecsukathat.
Országos elfogatóparancsot adott ki kedden 176 katona ellen az égei-tengeri török kikötőváros, Izmir főügyészsége azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség az MTI szerint. Az izmiri nyomozás 143, köztük 111 aktív szolgálatos főhadnagyot és 33 hadnagyot érint, utóbbiak közül 11 teljesít jelenleg is szolgálatot a hadseregnél. A katonák között főhadnagyi rangban hat F-16-os vadászpilóta, valamint négy járási csendőrkapitány is van.
A hatóságok az érintetteket telefonos kommunikációjuk alapján gyanúsította meg.

A keddi razzia Törökország 81 tartományából 49-re terjed ki, a rendőrség 115 embert már elő is állított. A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016-os katonai hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba és a hadseregbe. Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, ezért a tisztogatások, amelyek még három és fél év után is rendszeresek, nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.
A hatóságok százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

Persze ezen kívül senki nem csinált az ég egy adta világon semmit, így Erdogan továbbra is teljesen szabadon és zavartalanul börtönözhet be tulajdonképpen bárkit.
Szerző

Hatalmi harc Berlinben

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:35

Fotó: MIKHAIL KLIMENTYEV / AFP
Egyre nagyobb mozgolódás várható a német belpolitikában: mind képzelhetik el magukat Angela Merkel kancellár esetleges utódaként.
Bár Angela Merkel hivatali ideje jövőre lejár, s így 2020-ban egyre nagyobb hatalmi vákuum alakulhat ki, a németek növekvő aggodalommal várják e valóban történelmi korszak végét. A Forsa ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek háromnegyede, 73 százalék úgy véli, a kancellárnak mindenképpen ki kell töltenie mandátumát. Mindez azt jelzi, honfitársai nemigen látják ki az, aki alkalmas lenne utódának. Annegret Kramp-Karrenbauert, a CDU elnökét ugyanezen ügynökség szerint 28 százalék látná szívesen a kancellári székben, a nagykoalíciós partner szociáldemokraták társelnökét pedug csak 12 százalék. Csak a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) szavazói szeretnének idő előtt megszabadulni a német kancellártól. Mindez alapján mind nagyobb kérdés, merre halad tovább a német belpolitika. Mert bár a kancellár támogatása töretlen, népszerűsége legszebb napjait idézi, már idén megindul a háttérben a mozgolódás lehetséges utódjelöltjei között, ez pedig belpolitikai bizonytalansághoz vezethet a parlamenti választást megelőző évben. Hogy ez a mozgolódás mennyire valós, azt Markus Söder bajor kormányfő, a Keresztényszociális Unió (CSU) múlt év végi megnyilatkozása is híven tükrözi. Megkérdőjelezte a szövetségi kormány teljesítményét és cseréket követelt egyes minisztériumok élén. A kancellár később jelezte, nem tervezi a kabinet átalakítását. Ám az, hogy egyáltalán bárki a kormány pártjaihoz tartozó politikusok közül, megkérdőjelezze a kabinet munkákát, azt jelzi, a Merkel-korszak végéhez közeleg. A Spiegel is úgy látja, hogy a kialakuló hatalmi vákuumnak veszélyes következményei lehetnek. Amíg ugyanis nem derül fény arra, ki követi Merkelt a trónon, fejek hullhatnak az esetleges hatalmi csatározások következtében. A kancellár egyre kevésbé határozza meg a német belpolitikát, mindinkább potenciális kihívói kerülnek reflektorfénybe, Söder és Kramp-Karrenbauer mellett a sokak által Messiásként várt Friedrich Merz, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, illetve Jens Spahn, aki korábban hevesen támadta a kabinetet menekültpolitikája miatt, de egészségügyi miniszteri kinevezése óta sokkal visszafogottabb lett és a közvéleménnyel is jobban elfogadtatta magát. A nagykoalíciós partner német szociáldemokratáknál elvileg tisztább viszonyok alakultak ki azután, hogy december elején Saskia Eskent és társelnökét, Norbert Walter-Borjanst választották meg a párt élére. Akkor úgy látszott, szakad a nagykoalíció, hiszen ők képviselték azt az álláspontot, amely szerint nincs jövője az uniópártokkal való együttműködésnek. Csakhogy most, valamivel több mint másfél évvel a szövetségi választás értelmetlen fefelrobbantani a nagykoalíciót, ennek épp az SPD inná meg leginkább a levét, ráadásul Saskia Eskennek idő kell ahhoz, hogy felépítse imázsát. Ez utóbbi folyamat azonban a vártnál is lassabban halad. Egyelőre mintha még az SPD szavazói sem igazán bíznának az SPD társelnökének képességeiben. Az RTL/ntv felmérése szerint a szociáldemokraták támogatóinak 89 százaléka nem őt tartja alkalmasnak a kancellári tisztségre. 43 százalék inkább a Zöldek társelnökére, Robert Habeckre voksolna, 46 százalék inkább egyikükre sem és csak 11 százalék látná őt szívesen Angela Merkel utódaként. Ennek az is oka lehet, hogy továbbra sem ismert személyiség. 2019 nyaráig, amikor bejelentette indulását az SPD elnökségéért, egyszerű parlamenti képviselő volt a Bundestagban. Egyelőre nem igazolódtak be azok az aggodalmak, amelyek szerint irányítása alatt az SPD túlságosa balra indulna el. Az viszont komoly kritika számára, hogy az SPD elnökválasztásában alulmaradt pénzügyminisztert, Olaf Scholzot is jobb kancellárjelöltnek tartanák, mint őt. Azok a remények sem igazolódtak be, melyek szerint az elnökválasztás új lendületet ad az SPD-nek. A párt – szintén az RTL/ntv szerint – mindössze 12 százalékon áll. Így összességében megállapítható, egyelőre a kanyarban sincsenek Merkel potenciális kihívói.