Senki nem foglalkozik a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának áldozataival, kártérítést kérnek

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még mindig várják, hogy a felelős intézmények vállalják saját felelősségüket.
Polgári pert indítanak és kártérítést kérnek a fővárostól és a magyar államtól a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofil igazgatójának áldozatai - adta hírül a 168 óra.
Gál András, a sértettek jogi képviselője hónapokkal ezelőtt megkereste a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárát és a Főpolgármester Hivatalt is az általa képviselt fiatalok érdekében. A megkeresésre eddig egyik intézmény sem reagált

- írja a lap.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a bicskei gyermekotthonban legalább hat éven át napi szinten molesztáltak gyerekeket. Vásárhelyi János, a volt igazgató ezért jogerősen nyolc év fegyházbüntetést, egy volt nevelőtanár, K. Béla felfüggesztett börtönbüntetést kapott, egy másik eljárásban Vásárhelyi Jánost és egykori helyettesét pedig első fokon kényszerítésért is börtönbüntetésre ítélték tavaly novemberben. "A gyerekek már 2011-ben minden fórumon jelezték az abúzust. A rendőrség, a gyámhatóság, a fenntartó is tudott róla. Ők ahelyett, hogy intézkedtek volna, először megszüntették az eljárást, úgy tűnt, hogy el akarják tussolni az ügyet. Mi több, magas kitüntetéseket is kapott ez az igazgató. Jogerős ítélet után viszont már nem lehet azt mondani, hogy nem történt semmi. Ennek alapján az ügyfeleim kártérítést igényelnek" – mondta az ügyvéd. Gál András szerint a jogerős ítélet után megkeresték a Miniszterelnöki Kormányirodát, mint a magyar államot, illetve a korábbi közvetlen fenntartót, a Fővárosi Önkormányzatot, először annak korábbi, majd jelenlegi vezetését. Tarlós István akkori főpolgármester helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra titkársága jelezte az önkormányzati választás előtt, hogy már nem tudnak az üggyel foglalkozni. A választás után Karácsony Gergely jelenlegi városvezető hivatalával is felvették a kapcsolatot, de azóta sem kaptak választ.
"Nekünk az is hiányzik, hogy a fenntartó kiálljon, felelősséget vállaljon és bocsánatot kérjen. Azt is várjuk, hogy elmondják, hogyan előzik meg a hasonló eseteket. Csak pénzzel nem lehet ezt letudni. Ismerjék el a felelősségüket és vegyenek részt a kárenyhítésben. Ez az életünk valódi elkezdésében segítene bennünket"

– nyilatkozta a 168 órának az ügyet kirobbantó egyik áldozat, Pop Mert Julián.

Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 13:57

Simonka: Ártatlan vagyok!

Publikálás dátuma
2020.01.14. 09:46

Fotó: Béres Márton / Népszava
A fideszes képviselő azt állítja, ő „nem vádlott, hanem áldozat”. Tanúként hallgattatná ki Hadházyt.
Kedden tartották Simonka György, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással megvádolt fideszes parlamenti képviselő tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken. Ez előkészítő ülés volt, ami annyit jelent, hogy itt ismertetik a vádiratot, a vádlottak és védőik pedig nyilatkoznak arról, hogy a vádiratból mit ismernek el igaznak és mit vitatnak, illetve, hogy mely a bizonyítékokat szeretnének kizárni az ügyben. A bizonyítási eljárást a későbbi időpontra tűzik ki, ami a bíró megfogalmazása szerint „tavasznál nem hamarabb várható”. Mint kiderült, a vádlottak közül az ügyészség többekkel vádegyezséget kötött, a kérdés, hogy a bíróság elfogadja-e az egyezséget.

Simonka trükkje: tanúként hallgattatná ki Hadházyt

Még az ügyészség vádirat ismertetése előtt Simonka György azzal a sajátos kéréssel állt elő, hogy tanúként szeretné megidéztetni az előkészítő ülésen a közönségben helyet foglaló Hadházy Ákos független képviselőt és Bod Tamás újságírót. A Simonka-ügyben igen aktív – a Simonka ügyeket régóta nyomozó – Hadházy és Bod tanúként való beidéztetésének az is lehet az oka, hogy így a képviselő és az újságíró a Simonka-ügy tárgyalási részén már nem vehetnek részt hallgatóként.

Simonka-hálózat

Az ügyészi vádiratból ismertetéséből kiderül: bár Simonka „csak” harmadrendű vádlott, a több tucat vádlottból álló hálózatnak ő volt kezdettől a feje. Simonka a korábban általa is létrehozott termelői csoportokhoz kötődő uniós és költségvetési források megszerzése érdekében egy piramisszerű, szigorúan konspiráló hálózatot hozott létre. A céghálózat élére Simonka kipróbált emberei kerültek, akik mindvégig a képviselőtől kapták a parancsot. Az ügyészség szerint ilyenkor Simonka személyesen közölte a parancsait a cégvezetőkkel, mindenkor úgy, hogy azoknak mobiltelefon nélkül kellett érkezniük a képviselőhöz. Simonka egyben előírta, hogy a jogellenes tevékenységükről ne levelezzenek, illetve az ahhoz kötődő dokumentumokat csak hordozható adathordozón tárolhatták. A túlárazott közbeszerzések hasznát pedig nem közvetlen Simonkának, hanem az ötödrendű vádlott feleségének vagy a céghálózat más alkalmazottaknak kellett átadni a pénzt. Később, amikor a NAV már vizsgálódni kezdett a Simonka-hálózat körül, Simonka felkészítette a vádlottakat a tanúvallomásokra, illetve bizonyítékok eltüntetésére adott parancsot. A képviselő munkáját szakértők, jogászok segítették. A vádirat is leszögezi: Simonka később országgyűlési képviselőként számára előnyös, a büntethetőségét csökkentő törvényjavaslatot tudott elősegíteni. A Simonkával együtt 33 vádlott és védőinek a felsorolása után – ami önmagába fél órába tellett – az ügyész két órán át ismertette a vádiratot, mielőtt a bíró ebédszünetet rendelt volna el. A hosszas és bonyolult esetleírásokból kiderül: a Simonka-hálózatnál az évek során folyamatosan, üzemszerűen zajlott a közpénzek eltulajdonítása, így jött össze az 1,4 milliárdos, adófizetőket ért kár. Jellemzően a Simonkához kötődő termelő szövetkezetek, a Paprikakert és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-k különféle eszközbeszerzésre kértek támogatásokat, néhány milliótól a százmilliós nagyságrendig, majd az eszközöket vagy a szolgáltatásokat jelentősen túlárazva vették meg. Az ügyészség szerint az ügyeket minden esetben Simonkával kellett egyeztetni, majd közvetve vagy közvetlenül a honatya tette zsebre a készpénzben átadott milliókat.  

Szerinte ő „nem vádlott, hanem áldozat”

Az előkészítő tárgyalás előtt a képviselő úgy nyilatkozott: nem követett el bűncselekményt, ám a tárgyalás lehetőséget biztosít számára, hogy az ártatlanságát bebizonyítsa. Szerinte ő „nem vádlott, hanem áldozat”.  Az ügyészség szerint viszont Simonka és társai összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak a magyar adófizetőknek azzal, hogy összejátszottak egymással, hogy a Dél-Békésbe irányuló uniós pályázati forrásokat megszerezzenek. Így már 2010 előtt olyan céghálózatot kezdtek kiépíteni, aminek a célja az volt, hogy induljanak különféle uniós finanszírozású pályázatokon, majd ezt követően az így megszerzett közmunkákat súlyosan túlárazták. A vádirat szerint a pályázati források 40 százalékát kitevő különbözetet pedig a cégvezetőknek készpénzben kellett Simonkának átadni. Bár Simonkával szemben már 2012 óta tartanak a nyomozások, mint arról beszámoltunk soha sem rabosították a képviselőt. Dacára, hogy mint Hadházy Ákos független képviselő által megszerzett ügyészi összefoglalóból kiderült: Simonka tanúkat befolyásolt, illetve elérte, hogy az országgyűlés törvényt módosítson az érdekében.
Így – mint megírtuk – az új jogszabály alapján sokkal nehezebb lesz egy ügyben bizonyítani, hogy az adott bűncselekményt bűnszervezetben követték el, amivel Simonka-ügyben amennyiben bűnösnek találják a honatyát sokkal kisebb lehet a büntetés. Az ügyészség végül 33 személlyel szemben emelt vádat, Simonkára 8,5 év börtönbüntetést kértek. A vádlottak között van Simonka György neje és unokahúga is, mivel az ügyészség szerint a honatya a pályázati csalásaiba a családtagjait is bevonta. A tárgyaláson a vádlottak közül csak Simonka György járult hozzá, hogy róla kép-és hangfelvétel készüljön.
Frissítve: 2020.01.14. 12:45

L. Simon nekiment az Igazságügyi Minisztériumnak: kommunista ügynökök fogalmazzák a törvényeket

Publikálás dátuma
2020.01.14. 08:15
L. Simon László érkezik a 2019-es kötcsei piknikre
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az a baja, hogy nem nem kezdeményezhet akárki rehabilitációt .
Hétfőn a székesfehérvári városháza dísztermében másodszor is bemutatták a Hóman Bálint és Népbírósági pere című könyvet. A beszélgetésen részt vett Cser-Palkovics András kormánypárti polgármester, Varga István ügyvéd, korábbi fideszes parlamenti képviselő, a Kesma kuratóriumának lemondott elnöke, valamint L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az eseményről az Index számolt be. A lap azt írja, a rendezvényen alapvetően így értékelték az 1939 és 1942 között regnáló vallás- és közoktatásügyi minisztert:
Hóman Bálint történészi munkássága megkérdőjelezhetetlen, politikusi teljesítménye ugyanakkor elítélendő, a kettőt viszont érdemes szétválasztani.

Hóman 2015-ös perújrafelvétele, majd rehabilitálása több körben előkerült a beszélgetésen, L. Simon pedig komoly elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy ma Magyarországon "köztiszteletben álló személyek rehabilitációját nem kezdeményezheti akárki, aki tiszteli őket". "Ha én kezdeményezni szeretném egy olyan személy rehabilitációját, aki megmentette nagyapámat a háborúban, aztán egy koncepciós per áldozata lett, akkor azt nem tehetem meg" - mondta a politikus. "Mégis kinek az érdeke, hogy ilyen jogtechnikai eszközzel akadályozza meg, hogy a gyalázatos népbírósági perek felülvizsgálata megtörténhessen?" - tette fel L. Simon a kérdést. Majd újabb kérdéssel fordult a hallgatósághoz: "Nem értem, mi az oka annak, hogy még a mi kormányunk idején is, a mi Igazsági Minisztériumunknál fogalmazók is úgy írják meg az új törvényt, hogy abból kihagyják azt az egyébként szimbolikus erejű törvénymódosítást, ami a köztudatba lex Varga néven vonult be?" Varga István volt 2010-ben, aki parlamenti képviselőként törvénymódosítást kezdeményezett, hogy ötven évnél régebben meghaltak esetében ne csak egyenesági, hanem oldalági rokon is kérvényezhessen perújrafelvételt vagy benyújthasson felülvizsgálati kérelmet. Ennek folyományaként rendelt el 2014-ben a Fővárosi Ítélőtábla perújrafelvételt Hóman 1946-os, jogerős, életfogytiglani börtönbüntetése ügyében. "Egyszerűen érthetetlen számomra, és legalábbis fölveti annak a gyanúját, hogy itt
vannak olyanok a magyar jogalkotás előkészítő fázisában, akik mint a régi jó kommunista alvó ügynökök működnek,

és szépen, minden eszközt kihasználva, gyakorlatilag abba az irányba viszik a dolgokat, hogy ne is lehessen a történészek által föltárt folyamatokat és embertelen, igazságtalan döntéseket valamilyen módon, legalább erkölcsi értelemben rehabilitálni" - tette hozzá L. Simon.  
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 08:25