per;Simonka György;

- Simonka: Ártatlan vagyok!

A fideszes képviselő azt állítja, ő „nem vádlott, hanem áldozat”. Tanúként hallgattatná ki Hadházyt.

Kedden tartották Simonka György, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással megvádolt fideszes parlamenti képviselő tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken.

Ez előkészítő ülés volt, ami annyit jelent, hogy itt ismertetik a vádiratot, a vádlottak és védőik pedig nyilatkoznak arról, hogy a vádiratból mit ismernek el igaznak és mit vitatnak, illetve, hogy mely a bizonyítékokat szeretnének kizárni az ügyben. A bizonyítási eljárást a későbbi időpontra tűzik ki, ami a bíró megfogalmazása szerint „tavasznál nem hamarabb várható”.

Mint kiderült, a vádlottak közül az ügyészség többekkel vádegyezséget kötött, a kérdés, hogy a bíróság elfogadja-e az egyezséget.

Simonka trükkje: tanúként hallgattatná ki Hadházyt

Még az ügyészség vádirat ismertetése előtt Simonka György azzal a sajátos kéréssel állt elő, hogy tanúként szeretné megidéztetni az előkészítő ülésen a közönségben helyet foglaló Hadházy Ákos független képviselőt és Bod Tamás újságírót.

A Simonka-ügyben igen aktív – a Simonka ügyeket régóta nyomozó – Hadházy és Bod tanúként való beidéztetésének az is lehet az oka, hogy így a képviselő és az újságíró a Simonka-ügy tárgyalási részén már nem vehetnek részt hallgatóként.

Simonka-hálózat

Az ügyészi vádiratból ismertetéséből kiderül: bár Simonka „csak” harmadrendű vádlott, a több tucat vádlottból álló hálózatnak ő volt kezdettől a feje. Simonka a korábban általa is létrehozott termelői csoportokhoz kötődő uniós és költségvetési források megszerzése érdekében egy piramisszerű, szigorúan konspiráló hálózatot hozott létre. A céghálózat élére Simonka kipróbált emberei kerültek, akik mindvégig a képviselőtől kapták a parancsot. Az ügyészség szerint ilyenkor Simonka személyesen közölte a parancsait a cégvezetőkkel, mindenkor úgy, hogy azoknak mobiltelefon nélkül kellett érkezniük a képviselőhöz.

Simonka egyben előírta, hogy a jogellenes tevékenységükről ne levelezzenek, illetve az ahhoz kötődő dokumentumokat csak hordozható adathordozón tárolhatták. A túlárazott közbeszerzések hasznát pedig nem közvetlen Simonkának, hanem az ötödrendű vádlott feleségének vagy a céghálózat más alkalmazottaknak kellett átadni a pénzt. Később, amikor a NAV már vizsgálódni kezdett a Simonka-hálózat körül, Simonka felkészítette a vádlottakat a tanúvallomásokra, illetve bizonyítékok eltüntetésére adott parancsot. A képviselő munkáját szakértők, jogászok segítették. A vádirat is leszögezi: Simonka később országgyűlési képviselőként számára előnyös, a büntethetőségét csökkentő törvényjavaslatot tudott elősegíteni.

A Simonkával együtt 33 vádlott és védőinek a felsorolása után – ami önmagába fél órába tellett – az ügyész két órán át ismertette a vádiratot, mielőtt a bíró ebédszünetet rendelt volna el.

A hosszas és bonyolult esetleírásokból kiderül: a Simonka-hálózatnál az évek során folyamatosan, üzemszerűen zajlott a közpénzek eltulajdonítása, így jött össze az 1,4 milliárdos, adófizetőket ért kár.

Jellemzően a Simonkához kötődő termelő szövetkezetek, a Paprikakert és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-k különféle eszközbeszerzésre kértek támogatásokat, néhány milliótól a százmilliós nagyságrendig, majd az eszközöket vagy a szolgáltatásokat jelentősen túlárazva vették meg. Az ügyészség szerint az ügyeket minden esetben Simonkával kellett egyeztetni, majd közvetve vagy közvetlenül a honatya tette zsebre a készpénzben átadott milliókat.  

Szerinte ő „nem vádlott, hanem áldozat”

Az előkészítő tárgyalás előtt a képviselő úgy nyilatkozott: nem követett el bűncselekményt, ám a tárgyalás lehetőséget biztosít számára, hogy az ártatlanságát bebizonyítsa. Szerinte ő „nem vádlott, hanem áldozat”. 

Az ügyészség szerint viszont Simonka és társai összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak a magyar adófizetőknek azzal, hogy összejátszottak egymással, hogy a Dél-Békésbe irányuló uniós pályázati forrásokat megszerezzenek. Így már 2010 előtt olyan céghálózatot kezdtek kiépíteni, aminek a célja az volt, hogy induljanak különféle uniós finanszírozású pályázatokon, majd ezt követően az így megszerzett közmunkákat súlyosan túlárazták. A vádirat szerint a pályázati források 40 százalékát kitevő különbözetet pedig a cégvezetőknek készpénzben kellett Simonkának átadni.

Bár Simonkával szemben már 2012 óta tartanak a nyomozások, mint arról beszámoltunk soha sem rabosították a képviselőt. Dacára, hogy mint Hadházy Ákos független képviselő által megszerzett ügyészi összefoglalóból kiderült: Simonka tanúkat befolyásolt, illetve elérte, hogy az országgyűlés törvényt módosítson az érdekében.

Így – mint megírtuk – az új jogszabály alapján sokkal nehezebb lesz egy ügyben bizonyítani, hogy az adott bűncselekményt bűnszervezetben követték el, amivel Simonka-ügyben amennyiben bűnösnek találják a honatyát sokkal kisebb lehet a büntetés.

Az ügyészség végül 33 személlyel szemben emelt vádat, Simonkára 8,5 év börtönbüntetést kértek. A vádlottak között van Simonka György neje és unokahúga is, mivel az ügyészség szerint a honatya a pályázati csalásaiba a családtagjait is bevonta.

A tárgyaláson a vádlottak közül csak Simonka György járult hozzá, hogy róla kép-és hangfelvétel készüljön.

Az a baja, hogy nem nem kezdeményezhet akárki rehabilitációt .