Túl sokat akart Haftar, meghiúsult a líbiai tűzszünet

Publikálás dátuma
2020.01.14. 15:45
Szergej Sojgu védelmi orosz miniszter és Halífa Haftar tábornagy Moszkvában
Fotó: HO / AFP
Ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához, egy új kormány felállításához, és hogy Erdogan kimaradjon a polgárháborúból. A török elnök máris a tábornok "megleckéztetéséről" beszél.
Nem írta alá a líbiai tűzszüneti megállapodást Halífa Haftar tábornagy, a nemzetközileg elismert kormány ellen harcoló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka, és elhagyta Moszkvát - közölték kedd reggel egybehangzóan arab és orosz sajtóforrások.
A tűzszüneti egyezmény aláírásának kudarcát elismerte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, de kijelentette: a líbiai rendezésre tett erőfeszítések folytatódnak, és Oroszország össze kívánja fogni az európai és az arab országok, valamint Törökország törekvéseit, hogy "mindenki azonos irányban cselekedjen, és hogy az az összes líbiai felet a megegyezésre ösztönözze", ne pedig az erőszakra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erdogan múlt szerdán Isztambulban egy fenntartható tűzszünetre szólította fel a szemben álló líbiai feleket január 12-én vasárnaptól, amit Haftar erői először - múlt csütörtökön - még elutasítottak. A hadúr szombat este mégis beleegyezett a fegyvernyugvásba, néhány órával később pedig a tripoli kormány is elfogadta a harcok beszüntetését, ezzel pedig
vasárnap gyakorlatilag kezdetét vette a most mégis meghiúsult tűzszünet.

Hétfőn Moszkvában az érintettek orosz és török közvetítéssel, közvetve egyezkedtek egymással. A tűzszünetet részletező dokumentumot Fájez esz-Szarrádzs, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány miniszterelnöke és Hálid al-Misri, a legfelső államtanács elnöke aláírta, Haftar és az ország keleti felén található Tobrukban székelő képviselőház elnöke, Akila Száleh viszont kedd reggelig időt kért a részletek tanulmányozására. Haftar végül nem írta alá a tűzszüneti megállapodást, és elhagyta az orosz fővárost.
Haftar az aláírás elutasítását indokolva a szaúdi al-Arabíja hírtelevízió szerint kijelentette, hogy a tűzszüneti megállapodás tervezete figyelmen kívül hagyta az LNA követeléseit. A Sky News Arabíja tévécsatorna korábban azt jelentette, hogy
a tábornagy a moszkvai tárgyalásokon ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához és egy olyan új nemzeti egységkormány megalakításához, amelynek a tobruki parlament is bizalmat szavazott volna.

Haftar a televízió tudomása szerint emellett elvetette Törökország részvételét a tűzszünet nemzetközi ellenőrzésében, és követelte "a Szíriából és Törökországból átdobott" zsoldosok feltétel nélküli kivonását.

Putyint is magára haragíthatta Haftar

Haftar annak ellenére utasította el a fegyvernyugvást, hogy közelmúltban számára inkább kedvezőtlenül alakultak a harctéri események. December elején hiába hirdetett meg a döntő erejű offenzívát Tripoli elfoglalására, még mindig nem sikerült bevennie a kilenc hónapja ostromlott fővárost. A tábornok csapatai ugyan bevonultak a stratégiai fontosságú kikötővárosba, Szirtébe, de Törökország beavatkozása időközben jelentősen megerősítette az ENSZ által elismert kormányt - a Tripolit védő egységek megsegítésére török katonák és Ankara által támogatott szír felkelők is érkeztek.
A múlt szerdai orosz-török alku tovább fokozta a nyomást Haftáron. A tobruki ellenkormány hadura eleinte elutasította a múlt vasárnapra meghirdetett tűzszünetet, ám ennek nyomán külföldi pártfogói kihátráltak mögüle. Elvesztette az Egyesült Arab Emírségek által biztosított légi fölényt, a tripoli kormány beszámolója szerint pedig Kremlhöz kötődő Wagner magánhadsereg zsoldosai elhagyták a frontvonalat. A líbiai tábornok vélhetően ezért is ment el a moszkvai tárgyalásokra. Végül azonban mégsem fogadta el a felkínált tűzszünetet és ezzel jó eséllyel magára haragította Putyint, aki eddig fontos jóakarójának számított. Haftar talán abban bízik, hogy a vele szövetséges arab vezetők továbbra is támogatják hadjáratát - erre utal, hogy a tábornok az orosz fővárosból Jordániába repült.
Lavrov, orosz külügyminiszterrel
Fotó: AFP

Erdogan "megleckéztetné" Haftart

Törökország nem vonakodik "megleckéztetni" a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal szemben harcoló Halifa Haftar tábornokot és hadseregét, ha folytatja támadásait a legitim vezetés és a líbiai emberek ellen - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában azt követően, hogy Haftar a líbiai rendezésről tartott hétfői moszkvai tárgyaláson nem írta alá a tűzszüneti megállapodást. Erdogan az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) török kormánypárt frakcióülésén mondott beszédében számos alkalommal "puccsistának" nevezte Haftart. Szerinte az ENSZ-támogatta tripoli kormány rendkívül konstruktív és békéltető hozzáállást tanúsított Moszkvában, míg Haftar először igent mondott a fegyvernyugvásra, később távozott a tárgyalóasztaltól, és "megfutamodott" az orosz fővárosból.
Erdogan január 5-én jelentette be, hogy Ankara és Tripoli novemberben kötött biztonsági együttműködési megállapodása alapján megkezdődött a török katonák fokozatos Líbiába telepítése az egységkormány támogatása érdekében. Állította: a török katonák harci cselekményekben nem vesznek majd részt. A Hürriyet török kormánypárti napilap szerint először egy 35 fős török kontingens ment Líbiába a kormányerők koordinálása és kiképzése céljából. Az Anadolu török hírügynökség a líbiai egységkormányra hivatkozva közölte, hogy Haftar Tripolitól délre összevonta csapatait, feltehetően egy újabb támadáshoz a főváros ellen.

Szíria: "ha kell, onnan folytatjuk az offenzívát, ahol abbahagytuk"

Erdogan keddi beszédében a líbiaival párhuzamosan vasárnaptól, a szíriai lázadók utolsó bástyájának számító Idlíb térségében életbe lépett tűzszünetre is kitért. Aláhúzta: "Törökország eltökélt, hogy 'személyesen' előzze meg a damaszkuszi rezsimnek a fegyvernyugvás megsértésére irányuló kísérleteit". A török vezető szólt az északkelet-szíriai kurdok ellen október 9-én indított török offenzíváról is, amely amerikai és orosz közvetítés révén azóta tűzszüneti szakaszba lépett. Erdogan a kurdoknak tulajdonított támadások folytatódását emlegette, míg a törökökkel szövetséges milíciák által elkövetett atrocitásokról nem tett említést. A támadásokra hivatkozva úgy fogalmazott: "ha kell, onnan folytatjuk az offenzívát, ahol abbahagytuk". A líbiai és szíriai beavatkozásról Erdogan állította: egyáltalán semmianyagi érdek nem motiválja őt, kizárólag "a saját és 'testvéreink' jogainak, jövőjének védelme".

Frissítve: 2020.01.14. 17:35

Beszakadt egy út Északnyugat-Kínában, hat ember meghalt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 14:03

Fotó: STR / AFP
A balesetben tizenhatan megsérültek. Többen eltűntek, őket még keresik a hatóságok.
Hat ember holttestét találták meg, és további eltűntek után kutatnak, miután kedd reggel beszakadt egy út Északnyugat-Kínában, és egy arra közlekedő busz a hirtelen nyílt árokba zuhant – olvasható a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna internetes oldalán. A Csinghaj tartományban található, több mint kétmillió lakosú Hszining városban kedden kora reggel történt a baleset. Az utasok épp a buszra szálltak a megállóban, amikor az út váratlanul beszakadt, és a busz orral az árokba bukott, majd – ahogy az interneten közzétett felvételen látszik –, a járda egy része is beomlott, a gödörben pedig robbanás történt. A balesetben megsérült 16 embert kórházba szállították, állapotuk stabil. A sérültek közül egy fiatal fiú segítségnyújtás közben esett maga is a gödörbe – írta a Thepaper.cn kínai hírportál. A baleset okát vizsgálják, a további eltűntek – egyes sajtóértesülések szerint két, mások szerint négy ember – felkutatása pedig jelenleg is zajlik. A hatóságok csaknem 1000 embert és 30 járművet, valamint két földkotrót vezényeltek a helyszínre.
Témák
Kína baleset

Johnson nem támogatja az újabb skóciai függetlenségi népszavazást

Publikálás dátuma
2020.01.14. 13:59

Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit miniszterelnök közölte: Sturgeon és elődje egyaránt megígérte 2014-ben, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
Elutasította kedden az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését Boris Johnson brit miniszterelnök. Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond volt skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól. A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez tartja magát. A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának. Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választások után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
Boris Johnson brit kormányfő és Nicola Sturgeon skót miniszterelnök
Fotó: DUNCAN MCGLYNN / AFP
Szerző