Újra támad a Képzelt Medve

Publikálás dátuma
2020.01.14. 16:57

Fotó: Shutterstock
A 2016-ból már ismert orosz katonai hekkerek most Ukrajnában próbálnak Donald Trump 2020-as sikerét segítő muníciót találni.
A Burisma nevű ukrán gázcég szervereiben kutakodtak az orosz katonai hírszerzésnek dolgozó hekkerek. A New York Times által idézett amerikai szakértők szerint ugyanarról a Fancy Bear - Képzelt Medve - nevű, hivatásos informatikus-tisztekből álló csoportól van szó, amely 2016-ban feltörte a Demokrata Párt szervereit és komoly kárt okozott Hillary Clinton választási esélyeinek. Az amerikai igazságügyi minisztérium a csoport hét tagja ellen vádat emelt, bár felelősségre vonásukra kevés az esély, mivel Oroszország nyilván nem fogja őket kiadni. A Fancy Bear most az egyik legesélyesebb demokrata párti elnökaspiránsra, Joe Bidenre és fiára, Hunterre nézve terhelő bizonyítékokat kereshetett. Hunter Biden 2014 áprilisától másfél évig volt a Burisma felügyelőbizottsági tagja, s ez idő alatt tanácsadó cége havi 83333 dollárt (25 millió forintot) kapott szolgálataiért a gázipari vállalattól. Joe Biden ekkor az Egyesült Államok alelnökeként koordinálta az ukrajnai korrupció elleni amerikai és nemzetközi fellépést. A november óta folyó hekkertámadásra az Area 1 nevű, amerikai titkosszolgálati múlttal rendelkező szakértők által alapított internetbiztonsági cég figyelt fel. Módszerük lényege az, hogy a gyanús internetforgalmat figyelő szenzorokat telepítenek a világháló kényes pontjaira. A Fancy Bear, akárcsak 2016-ban, most is "horgászattal", azaz célzott, igazinak tűnő, de hamis e-mailekkel szerzett felhasználói neveket és jelszavakat és így fért hozzá a Burisma belső levelezését bonyolító szerverekhez. Egyelőre nem világos, hogy mit sikerült megszerezniük, de az biztos, hogy az akcióval párhuzamosan orosz kémek is kutatták a két Biden ukrajnai tevékenységét. Az orosz kémtevékenység akkor élénkült meg, amikor megkezdődtek a Donald Trump elleni képviselőházi vádemeléssel kapcsolatos meghallgatások. A lap által idézett amerikai szakértők szerint  2016-hoz képest finomodtak az oroszok módszerei, és nehezebbé vált tevékenységük követése. A "horgászat" nem is csak a Burismára és annak leányvállalataira terjedt ki, de még az új ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij tévés produceri cégét is érintette.  A Donald Trump elleni képviselőházi vádemelés, az impeachment éppen arra vezethető vissza, hogy az elnök zsarolással, a kongresszus által megszavazott katonai segély visszatartásával próbálta rávenni Ukrajnát a Joe Biden elleni nyomozás nyilvános bejelentésére. A volt alelnök kampányának szóvivője, Andrew Bates szerint Donald Trump azért zsarolta meg Ukrajnát, mert rájött, hogy nem tudja legyőzni Bident, "most pedig már azt is tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin is veszélyesnek tartja". 

Közel az impeachment szenátusi kezdete

A szenátusban most már bármikor megkezdődhet az impeachment második, ítélkező szakasza. Ehhez az kell, hogy Nancy Pelosi képviselőházi elnök három heti alkudozás után végre átküldje a vádemelést, és megnevezze a vád képviselőit. Erről szerdán szavaznak a képviselők, az eljárás pedig a következő kedden indulhat. Ez hátrányos négy, az előválasztási rajt előtt az iowai kampány helyett Washingtonba kényszerülő demokrata párti szenátornak. Közülük Bernie Sanders és Elizabeth Warren is az esélyesek közé számít. Az ellenzék most úgy kalkulál, hogy a republikánusok nem fogják tudni egyszerű többségi szavazással lezárni az impeachmentet, ahogyan azt Mitch McConnel többségi vezető feltehetően szerette volna, ehhez ugyanis nincs meg a szükséges 51 szavazat. A szenátusban 53-47 arányban a jobboldal van többségben, ám úgy tudni, hogy van néhány republikánus szenátor, aki nem hajlandó tárgyalás nélkül elvetni a vádat, illetve nem kizárt, hogy akadnak minimum négyen, akik a tanumeghallgatásokat is támogatni fogják. Az ellenzék ehhez még az összes kért dokumentum kiadását is kéri. A Fehér Ház eddig mindettől elzárkózott.

Frissítve: 2020.01.14. 17:08

1200 francia orvos egyszerre mond le, ha nem kap több pénzt az egészségügy

Publikálás dátuma
2020.01.14. 16:48

Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
A kórházak költségvetésének és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelését szeretnék elérni.
Kollektív lemondással fenyegetett Franciaországban több mint 1200 kórházi orvos kedden az egészségügyi minisztériumhoz intézett levelében, amennyiben Agnes Buzyn tárcavezető nem kezd azonnal egyeztetéseket a kórházak költségvetésének és az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről. "Ünnepélyesen jelezzük, hogy vállalunk a kollektív lemondás példátlan és nehéz döntésével járó minden felelősséget 2020. január 14-től, amennyiben az egyeztetések nem kezdődnek meg" - írták az orvosok. Az aláírók - akiknek mintegy fele osztályvezető főorvos - jelezték, hogy a betegek ellátását azután is folytatják, hogy lemondanak adminisztratív funkciójukról.
A 650 franciaországi sürgősségi osztály mintegy felénél folyamatosak a tiltakozások és a sztrájkok.

Az orvosok fellépése újabb fejezete a közegészségügyben 2019. március 18-án kezdődött tiltakozási hullámnak, amely a párizsi Saint-Antoine kórházban egy ápolókkal szembeni agresszió következményeként indult. Az egészségügyi dolgozók tiltakoznak a munkaerőhiány és a romló munkakörülmények ellen. "A közegészségügyet meg kell reformálni, de anyagi eszközök nélkül nem lehetséges jelentős reform" - írták az orvosok a Libération című napilapban közzétett levelükben. Az orvosok szerint
a kormány által novemberben bejelentett sürgősségi csomag nem elégséges a helyzet javítására.

Az aláírók a fizetések "jelentős megemelését" is kérik a már bejelentett prémiumokon kívül, ezenkívül a működtetéshez idén további 600 millió eurós emelést, és a közkórházak finanszírozásának és irányításának "mélyreható felülvizsgálatát" követelik.
Nyolc hónappal a francia közegészségügyi dolgozók tiltakozási hullámának kezdete után a francia kormány bejelentett egy sürgősségi csomagot, amelynek legfőbb eleme a közkórházi adósságállomány egy részének átvállalása, a költségvetési támogatás másfél milliárd eurós megemelése három év alatt, valamint az ápolóknak járó prémium növelése. A tavalyi év elején befagyasztott 400 millió eurós hitelt végül megkapták a közkórházak, s költségvetésük megemelésének első lépéseként 2020-ban 300 millió eurós emelésre számíthatnak, valamint a közkórházak által felhalmozott mintegy 30 milliárd eurós adósságállomány harmadát átvállalta az állam. Emmanuel Macron 2017-es államfővé választása óta ez volt a negyedik sürgősségi csomag, de eddig nem sikerült a kormányzatnak a francia egészségügyben évtizedek óta ismert problémákat kezelnie.
Agnes Buzyn egészségügyi miniszter a Franceinfo közrádióban elmondta: tudatában van a közegészségügyi dolgozók régre visszanyúló elégedetlenségének, és emlékezetett arra, hogy a novemberben bejelentett intézkedéseknek köszönhetően több kórházban volt munkaerő-felvétel és új ágyakat adtak át.

Túl sokat akart Haftar, meghiúsult a líbiai tűzszünet

Publikálás dátuma
2020.01.14. 15:45
Szergej Sojgu védelmi orosz miniszter és Halífa Haftar tábornagy Moszkvában
Fotó: HO / AFP
Ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához, egy új kormány felállításához, és hogy Erdogan kimaradjon a polgárháborúból. A török elnök máris a tábornok "megleckéztetéséről" beszél.
Nem írta alá a líbiai tűzszüneti megállapodást Halífa Haftar tábornagy, a nemzetközileg elismert kormány ellen harcoló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) parancsnoka, és elhagyta Moszkvát - közölték kedd reggel egybehangzóan arab és orosz sajtóforrások.
A tűzszüneti egyezmény aláírásának kudarcát elismerte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, de kijelentette: a líbiai rendezésre tett erőfeszítések folytatódnak, és Oroszország össze kívánja fogni az európai és az arab országok, valamint Törökország törekvéseit, hogy "mindenki azonos irányban cselekedjen, és hogy az az összes líbiai felet a megegyezésre ösztönözze", ne pedig az erőszakra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erdogan múlt szerdán Isztambulban egy fenntartható tűzszünetre szólította fel a szemben álló líbiai feleket január 12-én vasárnaptól, amit Haftar erői először - múlt csütörtökön - még elutasítottak. A hadúr szombat este mégis beleegyezett a fegyvernyugvásba, néhány órával később pedig a tripoli kormány is elfogadta a harcok beszüntetését, ezzel pedig
vasárnap gyakorlatilag kezdetét vette a most mégis meghiúsult tűzszünet.

Hétfőn Moszkvában az érintettek orosz és török közvetítéssel, közvetve egyezkedtek egymással. A tűzszünetet részletező dokumentumot Fájez esz-Szarrádzs, a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány miniszterelnöke és Hálid al-Misri, a legfelső államtanács elnöke aláírta, Haftar és az ország keleti felén található Tobrukban székelő képviselőház elnöke, Akila Száleh viszont kedd reggelig időt kért a részletek tanulmányozására. Haftar végül nem írta alá a tűzszüneti megállapodást, és elhagyta az orosz fővárost.
Haftar az aláírás elutasítását indokolva a szaúdi al-Arabíja hírtelevízió szerint kijelentette, hogy a tűzszüneti megállapodás tervezete figyelmen kívül hagyta az LNA követeléseit. A Sky News Arabíja tévécsatorna korábban azt jelentette, hogy
a tábornagy a moszkvai tárgyalásokon ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához és egy olyan új nemzeti egységkormány megalakításához, amelynek a tobruki parlament is bizalmat szavazott volna.

Haftar a televízió tudomása szerint emellett elvetette Törökország részvételét a tűzszünet nemzetközi ellenőrzésében, és követelte "a Szíriából és Törökországból átdobott" zsoldosok feltétel nélküli kivonását.

Putyint is magára haragíthatta Haftar

Haftar annak ellenére utasította el a fegyvernyugvást, hogy közelmúltban számára inkább kedvezőtlenül alakultak a harctéri események. December elején hiába hirdetett meg a döntő erejű offenzívát Tripoli elfoglalására, még mindig nem sikerült bevennie a kilenc hónapja ostromlott fővárost. A tábornok csapatai ugyan bevonultak a stratégiai fontosságú kikötővárosba, Szirtébe, de Törökország beavatkozása időközben jelentősen megerősítette az ENSZ által elismert kormányt - a Tripolit védő egységek megsegítésére török katonák és Ankara által támogatott szír felkelők is érkeztek.
A múlt szerdai orosz-török alku tovább fokozta a nyomást Haftáron. A tobruki ellenkormány hadura eleinte elutasította a múlt vasárnapra meghirdetett tűzszünetet, ám ennek nyomán külföldi pártfogói kihátráltak mögüle. Elvesztette az Egyesült Arab Emírségek által biztosított légi fölényt, a tripoli kormány beszámolója szerint pedig Kremlhöz kötődő Wagner magánhadsereg zsoldosai elhagyták a frontvonalat. A líbiai tábornok vélhetően ezért is ment el a moszkvai tárgyalásokra. Végül azonban mégsem fogadta el a felkínált tűzszünetet és ezzel jó eséllyel magára haragította Putyint, aki eddig fontos jóakarójának számított. Haftar talán abban bízik, hogy a vele szövetséges arab vezetők továbbra is támogatják hadjáratát - erre utal, hogy a tábornok az orosz fővárosból Jordániába repült.
Lavrov, orosz külügyminiszterrel
Fotó: AFP

Erdogan "megleckéztetné" Haftart

Törökország nem vonakodik "megleckéztetni" a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal szemben harcoló Halifa Haftar tábornokot és hadseregét, ha folytatja támadásait a legitim vezetés és a líbiai emberek ellen - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában azt követően, hogy Haftar a líbiai rendezésről tartott hétfői moszkvai tárgyaláson nem írta alá a tűzszüneti megállapodást. Erdogan az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) török kormánypárt frakcióülésén mondott beszédében számos alkalommal "puccsistának" nevezte Haftart. Szerinte az ENSZ-támogatta tripoli kormány rendkívül konstruktív és békéltető hozzáállást tanúsított Moszkvában, míg Haftar először igent mondott a fegyvernyugvásra, később távozott a tárgyalóasztaltól, és "megfutamodott" az orosz fővárosból.
Erdogan január 5-én jelentette be, hogy Ankara és Tripoli novemberben kötött biztonsági együttműködési megállapodása alapján megkezdődött a török katonák fokozatos Líbiába telepítése az egységkormány támogatása érdekében. Állította: a török katonák harci cselekményekben nem vesznek majd részt. A Hürriyet török kormánypárti napilap szerint először egy 35 fős török kontingens ment Líbiába a kormányerők koordinálása és kiképzése céljából. Az Anadolu török hírügynökség a líbiai egységkormányra hivatkozva közölte, hogy Haftar Tripolitól délre összevonta csapatait, feltehetően egy újabb támadáshoz a főváros ellen.

Szíria: "ha kell, onnan folytatjuk az offenzívát, ahol abbahagytuk"

Erdogan keddi beszédében a líbiaival párhuzamosan vasárnaptól, a szíriai lázadók utolsó bástyájának számító Idlíb térségében életbe lépett tűzszünetre is kitért. Aláhúzta: "Törökország eltökélt, hogy 'személyesen' előzze meg a damaszkuszi rezsimnek a fegyvernyugvás megsértésére irányuló kísérleteit". A török vezető szólt az északkelet-szíriai kurdok ellen október 9-én indított török offenzíváról is, amely amerikai és orosz közvetítés révén azóta tűzszüneti szakaszba lépett. Erdogan a kurdoknak tulajdonított támadások folytatódását emlegette, míg a törökökkel szövetséges milíciák által elkövetett atrocitásokról nem tett említést. A támadásokra hivatkozva úgy fogalmazott: "ha kell, onnan folytatjuk az offenzívát, ahol abbahagytuk". A líbiai és szíriai beavatkozásról Erdogan állította: egyáltalán semmianyagi érdek nem motiválja őt, kizárólag "a saját és 'testvéreink' jogainak, jövőjének védelme".

Frissítve: 2020.01.14. 17:35