Előfizetés

Újra teljes az olajtartalék

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:13

Fotó: Népszava
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte a tavaszi orosz kőolajszennyezés miatt általa felhasznált oroszágos biztonsági olajkészleteket. Kicsit veszíthettek az adásvételen.
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte az ország biztonsági kőolajkészleteit - erősítették meg lapunknak szóban az olajtársaságnál a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) december végi közleményét. Mint emlékezetes, tavaly április közepén az orosz kitermelési pontokhoz közel klóros szennyeződés került az Európát ellátó Barátság-vezetékbe. A tisztítás miatt a vevőállamok - köztük Magyarország - május közepéig más forrásból kényszerültek beszerezni megfelelő minőségű nyersanyagot. Bár a Mol az Adria-vezetéken is vásárolhat hajóról nyersanyagot, az illetékes miniszter, Palkovics László április 30-án 400 ezer tonnát felszabadított Magyarország biztonsági olajkészleteiből. A Mol ebből végül 246 ezer tonnát használt fel finomításra. Ezt a mennyiséget a cég ez év december 19-ig visszapótolta - derül ki az MSZKSZ közleményéből. Az adásvételek során a nemzetközi jegyzésárakat vették figyelembe - írta kérdésünkre a szervezet. Tavaly májusban ehhez hozzáfűzték, hogy az eladásnak fedeznie kellett a visszapótlás költségeit. (Bár az olajár most épp tavaly májusi szintje körül áll, a termék az elmúlt hónapok során inkább olcsóbb volt, vagyis az MSZKSZ akár nyerhetett is az ügyön.) A szövetség adatai szerint az ország biztonsági tartaléka jelenleg 589 ezer tonna kőolajból, 515 ezer tonna gázolajból és 269 ezer tonna benzinből áll, ami - az előírást 5 nappal meghaladva - az ország 95 napnyi igényeit fedezi. (Bár a Mol tavaly azt is közölte, hogy az általa letárolt százezer tonna szennyezett kőolajat a jó minőségűbe biztonságosan, apránként bekeverve hasznosítja, ennek jelenlegi állását nem közölték. Tavaly Vlagyimir Putyin budapesti látogatása során, ünnepélyesen jelentették be, hogy a Mol - a vevők közül elsőként - megállapodott az orosz felekkel a kártérítésről.)

Elszálltak a sertés- és benzinárak

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tavaly decemberben négy százalékos drágulást mértek, 2020 első felében még ennél is gyorsabb áremelkedés jöhet. Januárban a liszt és a kenyér drágulhat.
Megugrott tavaly decemberben az infláció. A drágulás üteme a novemberi 3,4 százalékról négy százalékra emelkedett, ami ebben a tartományban már komoly emelkedésnek számít akkor is, ha erre a jegybank és az elemzők is előre figyelmezettek. Sőt, az elemzői és jegybanki vélemények szerint itt még nincs vége az áremelkedéseknek, az idei első negyedévben négy százalék fölé is gyorsulhat az ütem. A molnárok már jelezték, hogy ők 3-5 százalékkal emelik ezekben a napokban a liszt árát, amire ha a pékek is ráteszik a költségeiket, a kenyér és pékáruk ára 10-15 százalékkal emelkedhet a következő hetekben – nyilatkozták a Világgazdaságnak malom- és sütőipari érdekvédelmi képviselők. Decemberben három tényező miatt szaladt el az árindex: leggyorsabban a szeszes italok és a dohánytermékek drágultak, 12 hónap alatt 8,4 százalékkal nőtt az áruk, ezen belül a dohánytermékek ára 12,3 százalékkal volt magasabb, részben az adóemelések miatt. Az inflációt felfelé húzta az élelmiszerárak növekedése is, amelyek átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek, de a sertéshúsárak 23,7 százalékkal, a párizsi, kolbász 13,2, a cukor 12,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3 százalékkal drágultak. Az infláció megugrásának harmadik oka az olajár, így az üzemanyagárak emelkedése volt. A következő hónapokban az árak tovább emelkednek. A gyengülő forint tovább ront a helyzeten, ám az elemzők egyöntetű véleménye és jegybank jelzése szerint nem lesz alapkamat-emelés, így forinterősödésre sem lehet számítani. Tavaly egész évben 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, a fölfele mutató  trendet jól mutatja, hogy eredetileg a kormány 2,7 százalékos  pénzromlással tervezett 2019-re.   
Az év utolsó hónapjában felpörgött a pénzromlás, ezt jól mutatja, hogy tavaly októberben még 2,9 százalékos volt az infláció, ezt követte a novemberi 3,4 százalékos, majd jött a decemberi 4 százalékos emelkedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ezzel együtt a 4 százalékos decemberi infláció megfelel a várakozásoknak, vagyis annak mértéke nem okozott meglepetést. Elsősorban az üzemanyagokhoz köthető úgynevezett bázishatás pörgette fel az inflációt, 2018 decemberében ugyanis csökkentek az üzemanyagárak – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a szolgáltatások árának emelkedése az év egészében felfelé húzta az inflációt. A változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció szinten magas, 3, 9 százalék maradt decemberben. A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján 2020-ban a tavalyit minimálisan meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani. 
A decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető - vélekedik Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. A tavalyi alacsony bázis miatt januárban tovább emelkedhet az inflációs mutató, de a maginfláció mérsékelten csökkenhet. Mindezek fényében úgy véli az elemző, hogy a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett, miközben az infláció a tavalyi 3,4 százalék után 2020-ban 3,5 százalékos lehet. 
Az infláció elleni küzdelem – elvileg – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladata lenne, ám a magyar jegybank rég nem ezt, hanem a gazdasági növekedés pörgetését tekinti fő céljának. Az MNB definíciója szerint akkor van árstabilitás Magyarországon, ha az árak emelkedése nem haladja meg a három százalékot, illetve a három százalék körüli plusz/mínusz egy százalékos toleranciasávot – vagyis a a négy százalékot. Ezt a négy százalékos határt ütötte meg decemberben az inflációs mutató és az elemzői-jegybanki előrejelzések szerint idén január-februárban meg is haladja azt – vagyis a jegybanknak lépnie kellene, ha a saját szabályait szigorúan venné. Az MNB azonban, mint azt a legutóbbi inflációs jelentésében kifejtette, arra számít, hogy 2020 közepétől a mutató visszatér a három százalék közelébe. Így nem lehet arra számítani, hogy a szigorítana monetáris politikáján, pláne, hogy kamatot emeljen, ami pedig jót tenne az újra a történelmi mélypontja felé menetelő forintárfolyamnak is. Az MNB szerint a lakosság inflációs várakozási stabilan három százalék körül szóródnak – vagyis az inflációs félelem nem alakult ki a lakosságban. Ehhez képest vár a jegybank is átlagosan 3,5 százalékos inflációt vár, ám az élelmiszerárak 2020-ban várhatóan hat százalékkal, a szolgáltatások (fodrász, szerelő) 4,7 százalékkal, az alkohol és dohánytermékek pedig 6,6 százalékkal emelkednek. Az üzemanyagok és a szabályozott (energia)árak is 1,5 százalékkal emelkednek az idén az MNB előrejelzése szerint. A lakosság jelentős része az élelmiszerárak illetve az üzemanyagárak változásán keresztül érzékeli az inflációt, ebből a szempontból 2020 kettős év lesz, hisz az előbbiek messze átlag felett, míg benzinárak átlag alatt emelkedhetnek.

Erdélyi gazdaságtámogatás: a Csíki és Mészáros üzlettársa is bőven kapott a magyar közpénzből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:25

Fotó: Csíki Sör / Facebook
A mezőgazdaságnak szánt pénzből előbbi legalább 2 milliárdot kaphatott, utóbbi cégei pedig 4,5 milliárdot.
A magyar állam által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program új fejezetét Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára jelentette be, mégpedig nem is akárhogy időzítve: mindössze 10 nappal a tavalyi EP-választás előtt. Magyar akkor arról beszélt, mintegy 300 millió eurónyi, azaz közel 100 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a következő két évben, de a program csak addig folytatódhat, amíg "Magyarországnak nemzeti kormánya van". (Majd az államtitkár arra buzdított, hogy a május 26-i európai parlamenti választásokon szavazzanak az erdélyi gazdálkodók "a megfelelő oldalra" - aztán Magyart a színpadon Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke követte, így igazi kampány-rendezvénnyé válhatott a bejelentés.)
A közpénzt a Pro Economica Alapítványom keresztül osztotta a kormány, az alapítvány pedig adatvédelmi okokra hivatkozva eddig nem volt hajlandó elárulni, kik nyertek. Ám ez változni látszik: Magyar Hang a Pro Economica honlapján 8,7 milliárd forint elosztásáról talált listát. Itt kezdődnek a furcsaságok, írják:
a pénz több mint felét, összesen 4,53 milliárd forintot egy Magyarországon élő építőipari vállalkozóhoz köthető cégek nyertek el.

Balázs Attila több mint két tucat vállalkozást birtokol, és ezek meglepően sikeresek az anyaországi közbeszerzéseken. Aktívak stadionépítéseken is, ráadásul a kormány nemzetstratégiai szempontból kiemeltté nyilvánította egy zuglói megaprojektjüket. A cégcsoport zászlóshajója a Bayer Construct, egy sóskúti cég, amely 2017-re közel megnégyszerezte azt a bevételét, ami már 2018-ban 22 milliárd forintra nőtt, 2,5 milliárdos adózott eredmény mellett. A Bayer Construct a héten a Tiborcz Istvánhoz és Mészáros Lőrinchez köthető Appeninn Nyrt.-vel együtt megvette a balatonfüredi kikötőt.
Ugyanezen a pályázaton a Magyar Hang értesülései szerint legalább kétmilliárd forintot nyertek Lénárd Andráshoz és az Igazi Csíki Sör Manufaktúrához köthető vállalkozások is. Lénárd korábban azt nyilatkozta a Székelyhon.ro-nak, hogy a magyar állam támogatásával egy chips- és egy malátagyárat épít, összesen 25 millió euróért. (Az Igazi Csíki Sör legutóbb egy PR-katasztrófával került be a hírekbe. Erről a lap azt írta, egy kupakgyűjtő akció keretében ingyen sört és kolbászt ígértek, de annyi nyertesük érkezett, hogy nem fértek el, rengeteg embert hazaküldött a Csíki. Kisorsoltak egy luxusautót is, amit az eseményt támogató helyi polgármester személyi titkára nyert.)
A Pro Economica a lap érdeklődésére azt mondta, szerződéskötésig nem beszélhetnek a kiosztott pénzek útjáról. Erre szerintük nem került még sor, bár honlapjukon azt írták: aki december 20-ig nem szerződik, elesik a támogatástól.