Felrobbant egy vegyi üzem, vészhelyzetet hirdettek Spanyolországban (videón a detonáció)

Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:55

Fotó: David Oliete / MTI/AP
Legalább egy ember meghalt, öten súlyosan megsérültek. A környéken felfüggesztették a vasúti közlekedést, és korlátozták az autóforgalmat is.
Vészhelyzetet hirdettek Spanyolország északkeleti részén, miután felrobbant egy vegyi üzem - írja az Euronews. A robbanás kedd este történt, a Barcelonától 115 kilométerre fekvő Tarragona olajipari létesítményében.
Halottakról egyelőre nem tudni, de a spanyol elEconomista.es értesülései szerint legalább négyen megsérültek. Az MTI ugyancsak arról értesült, hogy a helyszínre nagy erőkkel kivonuló tűzoltóktól származó első információk szerint a legkevesebb négyen megsérültek, valamint az egyik sérült állapota súlyos. Később viszont a hatóságok azt közölték:
a robbanásban legalább egy ember életét vesztette és hatan súlyosan megsérültek.

A polgári védelem mindenkit arra figyelmeztet, hogy maradjon otthonában. A közeli La Canonge és Vila-Seca településen élőket arra kérték, hogy ne nyissanak ablakot, és ne tartózkodjanak a szabad levegőn.
A környéken felfüggesztették a vasúti közlekedést, és korlátozták az autóforgalmat is.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 21:38

Európa tárgyalóasztalhoz kényszeríti Iránt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 19:19

Fotó: ATTA KENARE / AFP
Nem csitul a közfelháborodás Iránban, kedden negyedik alkalommal, újra tüntetők vonultak Teherán utcáira, akik az ellen tiltakoznak, hogy az iszlám köztársaság el akarta tussolni, hogy saját légvédelme lőtte le az ukrán utasszállító repülőgépet.
A 176 halálos áldozatot követelő tragédia rendszerellenes megmozdulásokat eredményezett, amelyet már a Szulejmáni tábornok likvidálása nyomán felparázslott Amerika-ellenesség sem tud elhalványítani. A rezsim próbálja menteni a még menthetőt, a tragédia állítólagos felelősei közül már többeket letartóztattak, a gép lelövésének körülményeit mégis nemzetközi csoport vizsgálhatja, immár a kezdetben elutasított kanadai szakértőket is beleértve. Hasszán Rohani államfő különleges jogkörökkel felruházott törvényszék felállítását sürgette a parlamentben. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a demokrácia hiánya és az évtizedek óta szankciók alatt nyögő teokratikus rezsim idején elmélyült szegénység egyre gyakrabban és egyre kitartóbban viszi az utcára a tiltakozókat.  Az ország kémfőnökének a január 3-i amerikai likvidálása nyomán kialakult nemzetközi feszültséget a teheráni vezetés leginkább a 2015-ös atomalku teljes felmondására próbálja kihasználni, arra hivatkozva, hogy Donald Trump amerikai elnök lehetetlenítette el annak érvénybemaradását azzal, hogy az Egyesült Államokat kiléptette az egyezményből, majd szankciók sorozatával sújtotta Iránt. A héthatalmi egyezmény európai szereplői ragaszkodnak az iráni nukleáris ambíciókat féken tartó megállapodás megmentéséhez. Az atomalkut – hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) - 2015. július 14-én írta alá Bécsben Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) valamint Németországgal, az Európai Unió mindvégig jelentős szerepet vállalt annak tető alá hozásában. A megállapodásban Irán vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, elfogadta, hogy drasztikusan korlátozza atomprogramját a nemzetközi szankciók feloldásáért cserében. Mára azonban már mindez a múlté, a 2018. májusi amerikai kilépés óta Teherán is fokozatosan rúgta fel vállalásait, majd a Szulejmáni likvidálását követően, január 5-én a legfontosabb tételt, az urándúsítási korlátot is felmondta. Az eredeti egyezményből egyetlen pont él még, az, hogy Irán beengedi az ENSZ nukleáris megfigyelőit.  Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei kedden közös sajtóközleményben jelentették be, hogy beindítják az atomalku vitarendezési mechanizmusát.Közleményében a három külügyminiszter úgy fogalmazott, Irán január 5-i bejelentése után „nem maradt más választásuk”. Az uniós diplomaták közleménye hangsúlyozza, továbbra is elkötelezettek a 2015-ös megállapodás életben tartása mellett, nem csatlakoznak az USA által követett „maximális nyomásgyakorlás” stratégiájához. Heiko Maas német külügyminiszter a Twitteren hozzáfűzte, céljuk, hogy megtartsák a megállapodást és a mostani vitákra a megállapodás keretein belül találjanak megoldást. Maas felszólította Teheránt, hogy konstruktív módon vegyen részt a tárgyalási folyamatban.  Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, a mechanizmus beindításának az egyezmény teljes végrehajtásához való visszatérés a célja, nem pedig az európai szankciók újrabevezetése. 
Szerző
Témák
Irán atomalku

Ha nem akarunk elbúcsúzni az állatvilágtól, a Föld harmadát védelem alá kell venni

Publikálás dátuma
2020.01.14. 17:11

Fotó: Shutterstock
Az ENSZ szerint 2030-ig cselekedni kell, mert folyamatosan tűnnek el a fajok, múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánították kihaltnak.
A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ eddig nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait. Ugyanakkor a cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy
  • egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás, amiért
  • minden tekintetben az emberi tevékenység felel.
A Homo sapiens térfoglalása - szaporodása, táplálkozása, vadászata és orvvadászata - sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.
Ezért a tervezet úgynevezett "nulladik vázlata" arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni. Ez a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett - ami egyébként túl megengedőre sikerült ahhoz, hogy elkerülhetővé tegye a klímakatasztrófát, és még így is kevesen tartják magukat hozzá. Ennek ellenére, a környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet. A faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.
A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.