Diszperzit

Elkúrtuk nem kicsit, nagyon – írhatta volna Matolcsy György jelenleg MNB elnök, egykori gazdasági miniszter a Fidesz-kormány és részben saját maga lakáspolitikájáról. De ez csak rosszindulatú élcelődés egy önkritikus véleménnyel szemben. Matolcsyt sok mindenért ezeken a lapokon nem szoktuk dicsérni, de a hiba elismeréséért megemelem kalapomat előtte.

A jegybankelnök minden szava igaz: nem volt gazdája a területnek, ad hoc döntések születettek, ezermilliárdokat szórtak el lakástámogatásra, az eredmény pedig siralmas: kínkeservvel talán 20 ezer lakás épült tavaly, ami a fele a 2000-es évek 40 ezrének, miközben az árak – részben az állami támogatásoknak köszönhetően - elszálltak. Matolcsy szerint is fenntarthatatlan a mai ingatlanpiaci helyzet, de ez csak a kormánynak lehet meglepő, hiszen az építőipari szakma, szociálpolitikusok, közgazdászok egyfolytában küldték vészjelzéseiket a lakhatási válságról. Arról, hogy ma sincs esélye egy fiatal párnak önálló otthonhoz jutni az életkezdéshez, ne adj isten gyerekvállaláshoz, -neveléshez. Véget kell vetni a lakástulajdon fetisizálásának, az itthon maradó fiataloknak, melósoknak megfizethető bérlakásokra lenne szükségük. Ám ehhez el kell kezdeni az újratervezést.

Ahhoz, hogy másodszorra se szabják el a kormányzati lakáspolitikát, széles körű szakmai-társadalmi konzultációra lesz szükség. És ha már eljut idáig a kormány – már ha eljut –, javasoljuk, hogy ugyanezen véleménycserét folytassák le az oktatásban, az egészségügyben, a drogpolitikában, a klímavédelemben is. Egyrészt, mert ezen területeken is nagyon gyenge a teljesítményük, és mert tízmillió ember többet tud erről az országról, mint az a három, aki mindenről dönteni akar. Például, hogy nem diszperzit kell egy kórházba, hanem CT.