A Népszavához a hétvégén eljutott egy prezentáció arról, milyen javaslatot tett a kormány az Európai Bizottságnak a 2021 és 2027 között Magyarországnak járó EU-támogatásokról, és hogyan térítenék el az EU-pénzeket Budapesttől. Az anyagról hétfőn részletes írást közöltünk. Hétfő délutánig a kormány és a pártsajtó álláspontja az volt, hogy nincs ilyen javaslat (a hirado.hu-n e sorok írásakor is olvasható: a hír nem, csak a „cáfolat”, ami a sajtóban nem számít bevett eljárásnak), a Népszava közlése alaptalan. Estére a kormányzati megközelítés oda módosult, hogy mégiscsak van javaslat, de Budapest „prioritásként” szerepel benne. Utóbbi nem igaz: Budapestet említik ugyan, de nem prioritásként.
Nyilván az lett volna a legegyszerűbb, ha föltettük volna az egész prezentációt a honlapunkra – eddig csak forrásvédelmi okból nem tettük meg (hétfő este már hívták a szerkesztőségünket az anyagot előállító ITM-ből hogy megtudják, mi van a kezünkben, és kitől jutottunk hozzá). Most, amikor ezeket a sorokat írjuk, kedd délután van. A kormány mindeddig a nepszava.hu-ra hétfő hajnalban kikerült írás egyetlen fontos állítását sem cáfolta meg, amit cáfolni próbált, abban meg felsült. A Népszava a következőket állította: az ITM készített egy prezentációt a fenti tárgyban, decemberben bemutatta Brüsszelben, a kormányzati javaslat átalakítja az uniós támogatások struktúráját, és az új struktúra rendkívül hátrányosan érinti Budapestet – ezek ma is tények. Amit pedig a kormány „cáfolt” - hogy a javaslatról döntés született volna, elfogadta volna a Bizottság –, azt sosem állítottuk.
Jeleztük viszont, hogy a szöveg két térképet is tartalmaz arról, melyek lesznek a következő támogatási időszak területi logikájú támogatásainak célterületei. „Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak” - írtuk a cikkben a valóságnak megfelelően (mint ahogy azt is, hogy a másik turisztikai régiókat ábrázol; az adott dia címe egyértelművé teszi, hogy ide szánják a támogatásokat). Mivel érdemi cáfolatra továbbra sem futja, a kormánysajtó azt találta ki, hogy „térképhamisítással” vádolja meg a Népszavát és a cikk szerzőjét – belekeverve az ügybe az eset semmilyen aspektusában nem érintett MÚOSZ-t is -, mondván: átírtuk a térkép szövegét. Nos, az eredeti térképszövegben települések szerepelnek, a térkép viszont, amint immár bárki megnézheti az Origón is, területeket – kisrégiókat – ábrázol; az általunk közölt szöveg tájékoztatja korrekten az olvasót.
Ha sikertelen a cáfolat, akkor támadjunk és tereljünk – ezt a taktikát követi (nem a Népszava, hanem a nyilvánosság ellen) a kormány. Pedig amennyiben a saját prezentációjuk ellenében azt akarnák bizonyítani, hogy mégis bőséges uniós forrásokat szánnak Budapestnek, annak lenne hatékonyabb módja is: tegyék közzé az erre vonatkozó hivatalos, a Bizottsággal is megosztott számokat és dokumentumokat.
De addig is: azt, hogy mi a fake news, nem az évente helyreigazítási perek sokaságát vesztő kormánymédia fogja meghatározni – mint ahogy valószínűleg azt sem, ki lehet (vagy maradhat) a MÚOSZ elnöke, vagy a Népszava szerkesztője.