A korábbi főpolgármesterrel kötött minden megállapodás érvényes; jár a száz nap türelmi idő Karácsony Gergelynek és csapatának – jelentette ki múlt heti éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A valóság – a Népszava birtokába jutott kormánydokumentumok tanúsága szerint – ennek épp az ellenkezője. Amint arról lapunk is beszámolt, a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt a fenti szavakkal, hogy mit szól Karácsonyéknak az atlétikai stadion, a szuperkórház és a Liget ügyében kifejtett álláspontjához. A kormányfő – immár nem először az októberi önkormányzati választási fiaskó után – olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha a kormány nagyvonalú fejlesztésekre készülne Budapesten, amelyeknek egyetlen akadálya az ellenzéki színezetű fővárosi önkormányzat ellenállása. Közben azonban a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. Eljutott szerkesztőségbe az a prezentáció, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának – azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené – Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozóan az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak – végső soron a tagállami kormányoknak – és az Európai Parlamentnek. A bizottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak – mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudarcos felzárkóztatása helyett – komplexebb célokat kell szolgálniuk. Öt fő politikai célt tűztek ki:
Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli.
Zöldebb Európa
Összekapcsoltabb Európa – elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben
Szociálisabb Európa
A polgárokhoz közelebbi Európa
Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány – a Népszava több helyről megerősített információi szerint decemberben Brüsszelben bemutatott – prezentációja szerint az Orbán-kabinet a fenti célokat követve az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési támogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magyarázat lehet az Akadémia intézethálózatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.)
Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között a prezentációban egyetlen szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leginkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzárkóztatási támogatásai szinte nem hoztak érdemi eredményt – az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megrendezett sportnapok illetve egyéb „közösségfejlesztő” programok forrásául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén . Vagyis az ide irányított uniós idegenforgalmi fejlesztések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően – akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is – kevéssé szorul fejlesztésekre.
Jávor Benedek: "Ez politikai bosszú"
Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek, az elmúlt hetekben a Népszavának illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elkötelezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. Lapunk megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képviselőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével: 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna.
– Budapesten képződik az ország GDP-jének 40 százaléka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül – mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszipolyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére. Jávor Benedek úgy kalkulált: épületenergetikai fejlesztéseket akár hitelből is meg lehet valósítani, mert ezek gyorsan megtérülő beruházások, de a közlekedés vagy az infrastruktúra modernizációja nem megy EU-pénzek nélkül. Mint kifejtette, a mostani rendszer is kiszolgáltatottá teszi Budapestet, hiszen a támogatásokat a kormány osztja – ma is megteheti, hogy csak a kormányzatnak fontos beruházásokat vagy fideszes vezetésű kerületeket támogat ahelyett, hogy az egész várost fejlesztené.
Az új szisztéma azonban ennél sokkal drasztikusabb beavatkozás lenne, egyértelműen a politikai bosszú, vagyis a választási eredmények megtorlása szándékával: ha nincsenek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest teljesen eleshet az uniós segítségtől.
– Mindent meg fogunk tenni, hogy az útjába álljunk – hangsúlyozta Jávor, hozzátéve: ez még csak egy terv, a kormány és az Európai Bizottság távol van a megállapodástól. El fogják juttatni az észrevételeiket a Bizottságnak, jelezve, hogy a kormány által szorgalmazott támogatási rendszer tarthatatlan, és arra kérik a brüsszeli döntéshozókat, hogy azt szakmai alapon utasítsák el. A képviseletvezető szerint ugyanakkor a mostani kormányzati lépés is alátámasztja, mennyire indokolt a V4-ek főpolgármestereinek azon kezdeményezése, hogy a települések közvetlenül – és ne a kormányok jóindulatára bízva – kaphassanak forrásokat az EU-tól.
