Orbán Budapest-terve: 100 nap türelem helyett kivéreztetés

Publikálás dátuma
2020.01.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány célterületeket jelölt meg, hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból.
A korábbi főpolgármesterrel kötött minden megállapodás érvényes; jár a száz nap türelmi idő Karácsony Gergelynek és csapatának – jelentette ki múlt heti éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A valóság – a Népszava birtokába jutott kormánydokumentumok tanúsága szerint – ennek épp az ellenkezője. Amint arról lapunk is beszámolt, a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt a fenti szavakkal, hogy mit szól Karácsonyéknak az atlétikai stadion, a szuperkórház és a Liget ügyében kifejtett álláspontjához. A kormányfő – immár nem először az októberi önkormányzati választási fiaskó után – olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha a kormány nagyvonalú fejlesztésekre készülne Budapesten, amelyeknek egyetlen akadálya az ellenzéki színezetű fővárosi önkormányzat ellenállása. Közben azonban a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. Eljutott szerkesztőségbe az a prezentáció, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának – azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené – Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozóan az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak – végső soron a tagállami kormányoknak – és az Európai Parlamentnek. A bizottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak – mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudarcos felzárkóztatása helyett – komplexebb célokat kell szolgálniuk. Öt fő politikai célt tűztek ki:
  • Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli.
  • Zöldebb Európa
  • Összekapcsoltabb Európa – elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben
  • Szociálisabb Európa
  • A polgárokhoz közelebbi Európa
Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány – a Népszava több helyről megerősített információi szerint decemberben Brüsszelben bemutatott – prezentációja szerint az Orbán-kabinet a fenti célokat követve az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési támogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magyarázat lehet az Akadémia intézethálózatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.) Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között a prezentációban egyetlen szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leginkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzárkóztatási támogatásai szinte nem hoztak érdemi eredményt – az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megrendezett sportnapok illetve egyéb „közösségfejlesztő” programok forrásául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén . Vagyis az ide irányított uniós idegenforgalmi fejlesztések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően – akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is – kevéssé szorul fejlesztésekre.

Jávor Benedek: "Ez politikai bosszú"

Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek, az elmúlt hetekben a Népszavának illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elkötelezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. Lapunk megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képviselőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével: 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna. – Budapesten képződik az ország GDP-jének 40 százaléka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül – mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszipolyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére. Jávor Benedek úgy kalkulált: épületenergetikai fejlesztéseket akár hitelből is meg lehet valósítani, mert ezek gyorsan megtérülő beruházások, de a közlekedés vagy az infrastruktúra modernizációja nem megy EU-pénzek nélkül. Mint kifejtette, a mostani rendszer is kiszolgáltatottá teszi Budapestet, hiszen a támogatásokat a kormány osztja – ma is megteheti, hogy csak a kormányzatnak fontos beruházásokat vagy fideszes vezetésű kerületeket támogat ahelyett, hogy az egész várost fejlesztené. Az új szisztéma azonban ennél sokkal drasztikusabb beavatkozás lenne, egyértelműen a politikai bosszú, vagyis a választási eredmények megtorlása szándékával: ha nincsenek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest teljesen eleshet az uniós segítségtől. – Mindent meg fogunk tenni, hogy az útjába álljunk – hangsúlyozta Jávor, hozzátéve: ez még csak egy terv, a kormány és az Európai Bizottság távol van a megállapodástól. El fogják juttatni az észrevételeiket a Bizottságnak, jelezve, hogy a kormány által szorgalmazott támogatási rendszer tarthatatlan, és arra kérik a brüsszeli döntéshozókat, hogy azt szakmai alapon utasítsák el. A képviseletvezető szerint ugyanakkor a mostani kormányzati lépés is alátámasztja, mennyire indokolt a V4-ek főpolgármestereinek azon kezdeményezése, hogy a települések közvetlenül – és ne a kormányok jóindulatára bízva – kaphassanak forrásokat az EU-tól.
Frissítve: 2020.01.13. 16:30

Négy időközi választás négy új polgármestert hozott - ott is eredményt hirdettek, ahol tavaly jelölt sem volt

Publikálás dátuma
2020.01.12. 21:42
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Banán, Cserépváralján, Esztergályhorvátiban és Lakhegyen voksoltak vasárnap, mind a négy településen független lett a győztes.
Négy településen is időközi választást tartottak vasárnap, amire egy kivétellel az októberi önkormányzati választáson kialakult szavazategyenlőség miatt volt szükség. A kivétel Lakhegy, ahol a tavalyi voksoláson nem voltak jelöltek.

Cserépváralja

A függetlenként induló Dávid Zoltánt választották meg vasárnap Cserépváralja polgármesterének. A választási névjegyzékben szereplő 358 cserépváraljai lakos közül 303-an szavaztak. A posztért induló két független jelölt közül Dávid Zoltán 168, míg Tóth Tamás 132 érvényes szavazatot kapott.
Az időközi voksolást azért írták ki, mert tavaly októberben szavazategyenlőség volt a két jelölt között.

Esztergályhorváti

A függetlenként induló Brunner Tibor Kálmánt választották polgármesternek vasárnap a Zala megyei Esztergályhorvátiban, ahol a tavaly októberben kialakult szavazategyenlőség miatt kellett új voksolást tartani. A szavazáson a 371 választópolgár közül 256-an szavaztak, érvénytelen voks nem volt. A négy jelölt közül Brunner Tibor Kálmán 141, Farkas Tibor (független) 108, Proksa József (független) öt, a Nemzeti Zöld Koalíció nevű párt színeiben induló Németh Györgyi Ilona pedig két voksot gyűjtött be.
Október 13-án a több mint négyszáz lakosú Esztergályhorváti választásra jogosult 362 lakója közül 237 szavazott a négy független polgármesterjelölt valamelyikére. Érvénytelen voksot nem találtak, a két legjobban szereplő induló, Brunner Tibor Kálmán és Farkas Tibor egyaránt 87-87 szavazatot kapott. Az akkori jelöltek közül hárman indultak újból. Új indulóként a Nemzeti Zöld Koalíció jelöltjét regisztrálták.

Bana

A Komárom-Esztergom megyei Banán a független Toma Richárdot választották polgármesterré a szavazatok 40 százalékával - tájékoztatta a helyi választási iroda vezetője vasárnap az MTI-t. Az időközi választáson 59,5 százalékos volt a részvételi arány. A polgármesteri tisztségért hat jelölt indult.
Toma Richárd 320 voksot szerzett, a település korábbi polgármestere, a szintén független Horváth Márta 285 szavazatot kapott. Az időközi választást szavazategyenlőség miatt írták ki, az előző szavazáson Horváth Márta és Toma Richárd egyformán 232 szavazatot kapott.

Jelöltek hiányában maradt el a választás Lakhegyen

Négytagú képviselő-testületet, továbbá polgármestert is választottak a független Ujvári Katalin személyében vasárnap a Zala megyei Lakhegyen, ahol - az országban egyedüliként - jelöltek hiányában tavaly októberben elmaradt mindkét választás.
A voksoláson a település 391 választópolgára közül 267-en szavaztak. A hat polgármesterjelölt közül - öten függetlenek, egy pedig a Nemzeti Zöld Koalíció színeiben szerepelt - Ujvári Katalin 90 voksot kapott. A négytagú képviselő-testület helyeire nyolc független jelöltet vettek nyilvántartásba, egyikük a polgármesteri posztért is indult.
Frissítve: 2020.01.12. 22:05

Nem jelenik meg hétfőn a Pesti Hírlap

Publikálás dátuma
2020.01.12. 20:03

Fotó: Népszava
Kerényi György főszerkesztő azt elmondta, hogy a fővárosi közterület-használati engedély csütörtökön megérkezett, de még nem tudja, mikorra halasztják el a rendszeres megjelenés kezdetét.
A Media1 információi szerint hétfőn hiába keresik az utcákon a fővárosiak az eddig mindössze egyszer megjelentett új napilap idei első számát, az ugyanis végül a kiadó döntése miatt január 13-én mégsem jelenik meg.
„Január 9-én, csütörtökön megkaptuk a fővárostól a terjesztési engedélyt. A stáb együtt dolgozik a hónap eleje óta. Technikai okok és a kereskedelmi részleg kérése miatt pár nappal később indulunk”.

- erősítette meg a portálnak Kerényi György főszerkesztő.

Tavaly az 1. lapszám körül már voltak bonyodalmak: akkor a Fővárosi Önkormányzat közterület-használati engedélyének hiányában nem tudott a lap megjelenni a kitűzött időpontban. Ezt követően módosult végül a Pesti Hírlap első megjelenése 2019. december 11-re, ami azután teljesült is.
Szerző
Témák
Pesti Hírlap