Megfejthették, miért nem olvad minden gleccser

Publikálás dátuma
2020.01.15. 11:52
Kunlun hegység
Fotó: Wu Gang / AFP/Xinhua
A mezőgazdasági termelésnek lehet jelentős szerepe abban, hogy bizonyos dél-ázsiai jégmezők még gyarapodtak is az elmúlt 25 évben - derült ki egy új kutatásból.
A Himalája-Hindukus-Tien-san régióban, amelyet kiterjedt gleccserei miatt a Déli- és az Északi-sarkvidék után a bolygó "harmadik pólusaként" tartanak számon, az elmúlt 20 évben megkétszereződött a gleccserolvadás üteme, kivéve a Karakoram- és a Kunlun-hegységek térségében, ahol a jégmezők stabilak maradtak vagy még növekedtek is az 1990-es évek óta - olvasható a horizon-magazine.eu portálon.
Néhány szakember az érintett gleccserek felszínén örvénylő hideg szeleknek tulajdonította a jelenséget, az Utrechti Egyetem hidrológusában, Walter Immerzeelben azonban felvetődött a gondolat, hogy a gleccserek alatti síkságon zajló földművelésnek lehet köze a dologhoz. A Tarim-medence egykor sivatagos régiójából virágzó mezőgazdaság született azáltal, hogy a talajvizet használják öntözéshez. Immerzeel és csapat modellezte a térség éghajlatát, amiből kiderült, hogy a növények által elnyelt talajvíz később kipárolog a leveleken keresztül, olyan nedves levegőt eredményezve, amely felemelkedés közben blokkolja a napsugarak egy részét, majd hó formájában lehullik a gleccserekre.
A Himalája-Hindukus-Tien-san régióból eredő olvadt víz biztosítja - legalábbis részben - 800 millió ember ivóvíz-szükségletét. A gleccserek raktározzák a vizet a csapadékos időszakban és "engedik ki magukból" a száraz évszakban. A régió gleccsereinek nagyjából egyharmadát akár másfél métert is elérő kőhordalék borítja, amely pajzsként védi a jeget a napsugárzástól, késleltetve az olvadást, ami szükséges a rendszer hatékony működéséhez. A szakemberek úgy vélték, hogy ezek a gleccserek a globális felmelegedéssel szemben is nagyobb védelmet fognak élvezni. Nyolc évvel ezelőtt azonban a műholdas adatokból kiderült, hogy ezek a "fedett" gleccserek ugyanolyan ütemben olvadnak, mint a "fedetlen" társaik.
Immerzeel és kollégái a helyszínen végzett vizsgálatok során kiderítették, hogy a kővel borított gleccsereket tavacskák és jégsziklák tarkítják, amelyek mélyre elvezetik a napsugarakat, olvadási "forrópontokként" működve. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy ezek a tavacskák miként képződnek, mekkora a jelentőségük és hogy a régió egészében előfordulnak-e. Ennek kiderítésére a szakemberek most három további, egymástól több ezer kilométerre lévő területen vizsgálódnak.
Szerző

A Föld legősibb anyagát találták meg egy meteoritban

Publikálás dátuma
2020.01.15. 11:37
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Naprendszernél évmilliárdokkal idősebb csillagpor egy 1969-ben Délkelet-Ausztráliába csapódott tűzgolyóba volt zárva.
A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva. A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörön és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a Naprendszer - közölték tudósok.
A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része - írták az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában. A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves.
A tudósok szerint a porszemek a Naprendszer születése előtti időkapszulák szerepét töltik be. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a Tejútrendszer csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Az adatok szerint nem az egyenletes, állandó ütem, hanem a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek.
"Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg"

- magyarázta Philipp Heck, a chicagói Field Múzeum egyik kurátora, a kutatás vezetője.

 A porszemek mérete 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze). Ez a por a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben. A Naprendszer születése idején ez a por mindenbe - bolygókba és a Napba is - beépült, azonban úgy tudják, mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn. Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és kialakult pasztában - amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak - elválasztották egymástól a komponenseket.
A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskét, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre - köztük szénre és héliumra - bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze. A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát. Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak.
A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.
Szerző

Van, amit a mesterséges intelligencia sem tud

Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:30
Robotpincérek szolgálnak fel egy isztambuli étteremben
Fotó: Islam Yakut / AFP/Anadolu Agency
Az évtized lehet az, amikor a mesterséges intelligencia (AI) eredményei a hétköznapokban is megmutatkoznak majd alapjaiban változtatva meg a tudomány és a technológia világát.
Naponta érkeznek hírek arról, hol, milyen területen segítik, akár helyettesítik egyre jobban az embert okosrobotok, számítógépek, vagy éppen arról, számon tartják, hogy  mit tesz, hova megy, hogyan viselkedik. Egy chicagói vállalkozás azt állítja, hogy az Onetrack.AI villástargonca megfigyelő rendszeréről, hogy az a balesetek megelőzését és a hatékonyabb munkavégzést szolgálja, miközben egy nagy raktárban azt figyeli, mit csinálnak a kezelők, például mobiloznak-e vezetés közben – írja a builtn.com. Marc Gyongyosi, a cég igazgatója azt mondja, hogy az okostelefonok rendkívül olcsóvá tették a képérzékelőket és a kamerákat. Egy képből ma még csak 25 jelzést tudnak leolvasni, de fél éven belül ez akár 100-150 is lehet, csak az értékelő szoftvert kell fejleszteni. Már most is figyelemre méltó, amit a cipős doboz méretű megfigyelő eszközük tud, a későbbiekben az egymással összeköttetésben lévő vállalatoknál szolgáló rendszerek egymástól is tanulhatnak. Ma már alig van olyan komoly iparág, ahol az AI ne lenne megtalálható, noha némely szektorban még éppen csak elkezdődött pályafutása. Vannak olyan területek, ahol már nem lehet nem tudomást venni róla. Ezek a következők: 1. Még több mint egy évtizedig tarthat, míg az önvezető autók tökéletesek lesznek, de bizonyos, hogy egy nap ezek fognak minket egyik helyről a másikra juttatni. 2. A gyártási folyamatokban az intelligens robotok együtt fognak dolgozni emberekkel, bár csak korlátozott feladatokat elvégezésre használják, összeszerelnek, összegyűjtenek dolgokat, miközben az előrelátó analitikus érzékelők gondoskodnak arról, minden simán fusson. 3. Az oktatásban a könyveket az AI segítségével digitalizálják, korai fejlesztési fázisban lévő oktatási segéderők szolgálják az emberi tanítókat, arcanalízissel tapogatják le az érzelmeket, segítenek eldönteni, ki élvezi a tanítást, ki unatkozik, ki küzd az anyaggal, így lehetővé téve az egyéni tanítási folyamatot. 4. Az egészségügyben az AI segíti a gyorsabb pontosabb diagnosztizálást, felgyorsul a gyógyszerfelismerés és az alkalmazás, adagolás személyre szabása, virtuális ápolók figyelik a betegeket, és a nagy mennyiségű adatfeldolgozás is a betegekkel való személyesebb bánásmódot segíti elő. 5. Az újságírás is felhasználja az AI-t: a Bloomberg már a Cyborg technológiát használja a gyors üzleti jelentések készítéséhez. Az Associated Press az Automated Insights képességeit hasznosítja, hogy 3700–4000 haszonszerzési történetet mutathasson be évente. 6. Az ügyfélszolgálatoknál a Google AI asszisztense emberi hívások nyomán képes kívánságokat intézni, például időpontot foglal a fodrásznál, és képes kontextusba helyezni a helyzeteket. Bárki, aki azt hiszi, az AI képességei egy nap elérik a nincstovábbot, téved, mondják a szakemberek. A vállalatok és techóriások – Amazon, Google, Microsoft, Apple - milliárd dollárokat öntenek az AI fejlesztésekbe, a Massachusettsi Műszaki Egyetem egymaga egymilliárd dollár fektetett egy új komputeres kar felépítésbe, ahol a központban a mesterséges intelligencia oktatása áll. Elon Musk nemrégiben újabb tízmillió dollárt adományozott egy nonprofit AI kutató vállalatnak, az OpenAI-nek miután 2015-ben már egymilliárdot fektetett a megalapításába. Célja ezzel az, hogy elérje, a mesterséges intelligencia csak olyan módon fejlődhessen, hogy az emberiségnek hasznot hozzon, ne legyen kárára. Az AI guru Kai-Fu Lee viszont arra figyelmeztetett, hogy a világ jövedelmét, és az oktatás minőségét tekintve az emberek alsó 90 százaléka, különösen a legalsó 50 százaléka nagyon rosszul fog járni a munkahelyek átrendeződése miatt, mert az AI a rutinfeladatok elvégzése közben képes lesz önmaga optimalizálására. Minél inkább a mennyiségi mutató, és a tárgyszerűség határoz meg egy munkát - dolgok szétválasztása a dobozokba, az edények elmosása, gyümölcsszedés, ügyfélszolgálat - , annál jobb kezekben van a mesterséges intelligenciánál, és ez 10-15 éven belül teljesen így lesz. Azoknak, akik ismétlődő vagy rutin feladatokat végeznek, új készségeket kell megtanulniuk. ,, Az AI számos területen való sikeres sikerességének egyik feltétlen feltétele, hogy óriási befektetéseket invesztáljunk az oktatásba az emberek átképzéséhez” - mondja Klara Nahrstedt, az Urbanói – Champaign Illinois Egyetem számítástechnikai professzora. Az Amazon például pénzt kínál az alkalmazottainak, hogy tanuljanak, hogy más cégeknél más munkát vállalhassanak. Gyongyosi egyenesen azt mondja, az embereknek úgy kell programozni tanulniuk, mintha egy új nyelvet sajátítanának el. Amilyen hamar csak lehet, el kell kezdeniük, mert ez a jövő útja. Ha az emberek nem tudnak programozni, minden egyre nehezebb lesz. A folyamat, az átállás az új helyzetre, nem lesz gyors és egyszerű: csakúgy, mint az ipari forradalom idején, amikor az amerikaiaknak át kellett állni a mezőgazdasági termelésről az iparira, amely a nagy gazdasági világválság egyik kiváltó oka volt. Fel kell ugyanakkor a társadalmat vértezni az AI némely káros hatása ellen is. Ilyen lehet az úgynevezett deep fake, ez a képet és a hangot oly’ mértékben képes manipulálni, hogy az a megszólalásig hasonlóvá válhat az eredetihez. Ez ugyanakkor nem csak a politikusokra, tágabban az egész demokratikus berendezkedésre jelenthet veszélyt, de az üzleti életre és a magánéletünkre is. A valódi kihívás az, hogyan tanítsuk meg az embereket arra, hogy ne higgyenek azonnal abban, amit látnak és hallanak, ugyanakkor ez mégse rombolja le a társadalmi bizalmat teljes mértékben.

Fenntarthatóság, klíma és környezet

Hosszú távon az AI komoly hatást gyakorolhat a fenntarthatóságra, klíma- és környezeti kérdésekre. Ideális esetben a kifinomult érzékelőknek köszönhetően a városok kevésbé zsúfoltak és szennyezettek lehetnek, azaz élhetőbbek. Ezek a forgalomirányító technikák még gyerekcipőben járnak, de évek múlva igazán jelentős szerepet játszhatnak. A "jövő városának” prototípusát készül megépíteni a Fudzsi hegy lábánál a Toyota Motor japán járműgyártó, amelynek tervei szerint a hidrogén üzemanyagcellás technológiára épülő város laboratóriumként fog szolgálni az önvezető autók, az okosotthonok, a mesterséges intelligencia és egyéb technológiák számára. A Toyota a Las Vegas-i Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításon (CES) mutatta be a Woven City terveit. 

Orwelli megoldás

Mesterséges intelligencia alkalmazásával akarják új alapokra helyezni az oktatást Kínában. A gyerekek fejükön egy elektromos pánttal, egy EEG-vel ülnek (az agyi elektromos aktivitást mérő elektroenkefalográf) az iskolapadban. Homlokuk felett a LED vörösen világít, ha az EEG szerint megfelelően koncentrálnak, fehéren, ha a műszer úgy érzékeli, elkalandozott a figyelem, unatkozik, mással foglalkozik a gyerek. A bekamerázott termekben az elektródákon keresztül szállított információkból a tanár képet kap az osztály változó figyelemszintjéről, de tanulókra lebontva, külön-külön is látja, hogy mennyire fókuszált a gyerek a tanórákon. A görbét azután az iskola megosztja egy chatszobában a szülőkkel is, akik egész nap kontrollálni tudják a gyerek figyelmét. 
Szerző