Jelentkezett tízmilliárd forintjáért a hazai lottózás történetének legszerencsésebb nyertese

Publikálás dátuma
2020.01.15. 11:06

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Eurojackpoton nyert 30 millió euró minden idők legnagyobb hazai nyereménye.
Jelentkezett nyereményéért az a szerencsés, aki minden idők legnagyobb hazai lottónyereményét vihette haza - közölte a Szerencsejáték Zrt. szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a tavaly november 22-i Eurojackpot-sorsoláson egy magyar bruttó 30 millió eurót, azaz több mint bruttó 10 milliárd forintot nyert. A játékosnak a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kellett jelentkeznie a Szerencsejáték Zrt.-nél, ezt a napokban meg is tette. A cég azt írta, Magyarországon nagyon ritkán lehet a lottónyertesekről személyes információkat megtudni, de az Eurojackpot hazai nyertese névtelenül kitöltötte az úgynevezett nagynyertesek kérdőívét, így megosztott néhány információt játékszisztémájáról, életéről. A játékos elárulta például, hogy vidéken adta fel a nyertes szelvényét, amelyet önállóan, saját számok megjelölésével játszott meg. Kiderült az is, hogy több éve minden héten játszik az Eurojackpoton és korábban még nem nyert nagy összeget. Egyetlen rituáléja, hogy mindig ugyanazon a napon adja fel a szelvényét. Egy lottózóból értesült arról, hogy nyert, amiről azonnal értesítette házastársát. A játékos közölte, hogy utazásra, autóra, lakásra biztosan jut majd a nyereményből, de jótékonykodni és befektetni is fog, amelyhez pénzügyi befektető segítségét is igénybe veszi. Emellett úgy nyilatkozott, hogy szűkebb családja is részesül majd az összegből. Arra a kérdésre pedig, hogy a rengeteg pénz felvétele után abbahagyja-e a lottózást, egyértelmű választ adott: esze ágában sincs, tovább fog játszani.
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 16:23

A Néppártnak küldött levélben próbálják cáfolni Szájerék a Magyarországról szóló határozat-tervezet állításait

Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:57

Fotó: Pascal Bastien / Európai Parlament
Megdöbbentek azon, hogy a Néppárt is a nevét adta a tervezethez.
Cáfolni próbálja a Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárásról szóló európai parlamenti állásfoglalás-tervezet állításait a Fidesz EP-delegáció vezetése abban a lapunk által is megismert dokumentum-csomagban, amelyet még a múlt héten juttatott el az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló képviselőknek. A határozati javaslatról - amely a Lengyelország ellen zajló jogállamisági eljárásról is véleményt nyilvánít - csütörtökön szavaz az uniós törvényhozó testület, miután szerda délután plenáris vitát tart róla. A szöveget az EP öt meghatározó frakciója fogalmazta, köztük a Fidesznek helyet adó Európai Néppárt parlamenti csoportja. A magyar kormánypárti delegáció két vezetője, Szájer József és Deutsch Tamás a dokumentum-csomagot kísérő levelükben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy az EPP annak ellenére a nevét adta az indítványhoz, hogy arról nem folytattak vitát a frakcióülésen, és a fideszes képviselők hangot adtak a fenntartásaiknak. A két magyar politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a néppártiak egy olyan parlamenti szöveghez csatlakoznak, amely szerintük szembemegy az EU Szerződéseinek betűjével. “Ha a képviselőcsoport aláírja a határozati javaslatot, az azt jelenti, hogy az EPP engedelmeskedik az ellenfelek politikai nyomásának, és elfogadja, hogy beavatkozzanak a belső ügyeibe egy olyan időszakban, amikor a testvérpártok tagságáról szóló döntés kizárólag az EPP joga és kötelessége” - írja Szájer és Deutsch a levélben. Az irományhoz csatolt hét tematikus adatlapon a kormánypárti politikusok igyekeznek bizonyítani, hogy 
  • a magyar kormány a zéró tolerancia elvét alkalmazza a korrupcióval szemben;
  • az igazságszolgáltatás az európai élmezőnyben van, és a bírák függetlenségét semmi sem veszélyezteti;
  • a magyar média sokszínűbb, mint a nyugat-európai, a kormánypárti médiát tömörítő alapítvány létrehozása pedig a médiatulajdonosok önálló döntése volt;
  • a kormány semmiféle befolyást nem kíván gyakorolni a kulturális intézményekre;
  • az újságírók parlamenti munkáját korlátozó döntésről szóló hírek alaptalanok és szubjektív benyomásokon nyugszanak;
  • az orosz és a török vezetéssel ápolt jó viszony ellenére a magyar kormány képviselői mindig a két országgal kapcsolatban elfoglalt egységes uniós álláspontot támogatták;
  • a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése biztosítja a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét, a kutatóintézetek a parlament felügyelete alá tartoznak, független költségvetéssel.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárást az Európai Parlament 2018. szeptemberében kezdeményezte. Hasonló eljárás folyik Lengyelország ellen is, amelyet az Európai Bizottság döntése indított el. Az EP plenáris ülése előtt fekvő állásfoglalás-tervezetben a képviselők sajnálkozásuknak adnak hangot amiatt, hogy a folyamatok nem hoztak eredményt, jóllehet európai valamint nemzetközi intézmények értékelése szerint mindkét tagállamban rosszabbodott a helyzet. Ezért felszólítják az EU Tanácsát, hogy legyen aktívabb, és a 7. cikkelyes folyamat keretében fogalmazzon meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat a magyar és a lengyel kormány számára. Egyben felkérik az EU-ügyi minisztereket, hogy az eljárás elindítása óta eltelt időszak fejleményeiről is tárgyaljanak, és foglalkozzanak a bíróságok függetlenségét, a sajtó- és szólásszabadságot, a tudományos szabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyenlő elbánás elvét egyaránt sértő intézkedésekkel. Az indítvány szerzői kifogásolják azt is, hogy a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament mindmostanáig nem kapott lehetőséget rá, hogy hivatalosan ismertesse álláspontját az EU-ügyi miniszterek döntéshozó fórumán. A balliberális oldal egy módosító indítványt is beterjesztett, amely megerősíti az EP korábban kifejtett álláspontját, miszerint a jövőben az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kell kötni. Jó esély van rá, hogy a változtatás bekerüljön az eredeti szövegbe a csütörtöki szavazáson.
Frissítve: 2020.01.15. 11:32

Nyilvánosságra hozta Jávor Benedek a kormány szerint nem létező fejlesztési tervet

Publikálás dátuma
2020.01.15. 09:16

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Budapestet elkerülik a kormányzat fejlesztési tervei. Tokaj- Hegyalja és a Balaton, mint az Orbán-család kedvelt beruházási területe azonban jól járna – írja az EP-képviselő.
Nem csak Budapest kivéreztetése sejlik fel a Brüsszelben bemutatott kormányzati prezentációból, hanem az is, ahogy a NER a fideszes vezetésű nagyvárosok és az Orbán-közel beruházások térségébe terelné az uniós forrásokat – írja blogbejegyzésében Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője blogoldalán hozta nyilvánosságra az először a Népszava által ismertetett, a kormány által letagadott, ám természetesen létező  prezentációs anyagot.
Jávor az. anyag 9. diájában bemutatott fejlesztési térkép alapján rámutat, az innovációs tárca által megjelölt fejlesztési területek egyáltalán nincsenek átfedésben a leghátrányosabb helyzetű régiókkal és településekkel. Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés másik térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek. 
A baloldali térképen narancssárgával és lilával jelölték a legkevésbé fejlett magyar településeket a jobboldali térképen pedig a kormány által javasolt fejlesztési régiók láthatóak – a két dia egymásra illesztésével csak minimális átfedést találnánk.

Térképdia fejlesztési tervből, amit a kormány bőszen próbált letagadni
Fotó: ITM/javorbenedek.blog.hu.
A prezentáció ugyanakkor lefed néhány igen fejlett régiót, Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe. Az idegenforgalom fellendítése magában nem magyarázza a kijelölt zónákat, hiszen azokból kimaradt Budapest, Magyarország legfontosabb turisztika célpontja, de Pécs (Európa 2010-es kulturális fővárosa), Eger, Szeged is. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség mögött pedig végképp semmilyen szakmai koncepció nem azonosítható, véli a politikus.
Jávor ugyanakkor lát logikát a fejlesztési tervben. Mint emlékeztet, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség közepén helyezkedik el a paksi bővítés – szerinte a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani, mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba. Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolták a miniszterelnök veje és legjobb barátja – Tiborcz István és Mészáros Lőrinc – érdekeltségei. 
Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat

- állítja Jávor. Debrecen és környékének fejlesztése pedig bevallottan Budapest ellensúlyának kialakításáról szól. Egyedül Sopron lóghat ki a turisztikai fejlesztések közül, bár nyilván itt is erős a Fidesz, de ez még egy sor vidéki városra igaz. Megkockáztathatjuk, hogy ebben az Orbán-közeli „Család” következő nagyobb térfoglalási célterületét láthatjuk, amit jól ki fognak tömni uniós pénzzel a jövőben, amiből a szokásos fideszes tempóval nyomott fertőrákosi beruházás már ízelítőt adott – írja Jávor.

Az ellenzék vezetésű városokat elkerülné az uniós pénzeső

A többi fejlesztési terület kialakításában is van logika, amire az EP-képviselő szerint rögtön rájövünk, ha megnézzük az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat, és aztán rárajzoljuk őket a fejlesztési régiók térképére. 
Az egyetlen Miskolc kivételével valamennyi ellenzéki megyei jogú város (és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is) kívül esik a teljesen önkényesnek látszó fejlesztési régiókon. A szisztéma több lépcsőben szűri ki az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás - írja Jávor -, ebből a nagyvárosok automatikusan kimaradnak, a jellemzően magasabb helyi fejlettségi mutatók miatt. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd).
 De turisztikai régiókba bele tartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat – olvasható a blogbejegyzésben. Természetesen ez a rendszer önmagában még nem jelent forráselvonást. Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein. Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 09:24

Kapcsolódó

Alaptalan