Előfizetés

A Néppártnak küldött levélben próbálják cáfolni Szájerék a Magyarországról szóló határozat-tervezet állításait

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:57

Fotó: Pascal Bastien / Európai Parlament
Megdöbbentek azon, hogy a Néppárt is a nevét adta a tervezethez.
Cáfolni próbálja a Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárásról szóló európai parlamenti állásfoglalás-tervezet állításait a Fidesz EP-delegáció vezetése abban a lapunk által is megismert dokumentum-csomagban, amelyet még a múlt héten juttatott el az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló képviselőknek. A határozati javaslatról - amely a Lengyelország ellen zajló jogállamisági eljárásról is véleményt nyilvánít - csütörtökön szavaz az uniós törvényhozó testület, miután szerda délután plenáris vitát tart róla. A szöveget az EP öt meghatározó frakciója fogalmazta, köztük a Fidesznek helyet adó Európai Néppárt parlamenti csoportja. A magyar kormánypárti delegáció két vezetője, Szájer József és Deutsch Tamás a dokumentum-csomagot kísérő levelükben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy az EPP annak ellenére a nevét adta az indítványhoz, hogy arról nem folytattak vitát a frakcióülésen, és a fideszes képviselők hangot adtak a fenntartásaiknak. A két magyar politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a néppártiak egy olyan parlamenti szöveghez csatlakoznak, amely szerintük szembemegy az EU Szerződéseinek betűjével. “Ha a képviselőcsoport aláírja a határozati javaslatot, az azt jelenti, hogy az EPP engedelmeskedik az ellenfelek politikai nyomásának, és elfogadja, hogy beavatkozzanak a belső ügyeibe egy olyan időszakban, amikor a testvérpártok tagságáról szóló döntés kizárólag az EPP joga és kötelessége” - írja Szájer és Deutsch a levélben. Az irományhoz csatolt hét tematikus adatlapon a kormánypárti politikusok igyekeznek bizonyítani, hogy 
  • a magyar kormány a zéró tolerancia elvét alkalmazza a korrupcióval szemben;
  • az igazságszolgáltatás az európai élmezőnyben van, és a bírák függetlenségét semmi sem veszélyezteti;
  • a magyar média sokszínűbb, mint a nyugat-európai, a kormánypárti médiát tömörítő alapítvány létrehozása pedig a médiatulajdonosok önálló döntése volt;
  • a kormány semmiféle befolyást nem kíván gyakorolni a kulturális intézményekre;
  • az újságírók parlamenti munkáját korlátozó döntésről szóló hírek alaptalanok és szubjektív benyomásokon nyugszanak;
  • az orosz és a török vezetéssel ápolt jó viszony ellenére a magyar kormány képviselői mindig a két országgal kapcsolatban elfoglalt egységes uniós álláspontot támogatták;
  • a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése biztosítja a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét, a kutatóintézetek a parlament felügyelete alá tartoznak, független költségvetéssel.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárást az Európai Parlament 2018. szeptemberében kezdeményezte. Hasonló eljárás folyik Lengyelország ellen is, amelyet az Európai Bizottság döntése indított el. Az EP plenáris ülése előtt fekvő állásfoglalás-tervezetben a képviselők sajnálkozásuknak adnak hangot amiatt, hogy a folyamatok nem hoztak eredményt, jóllehet európai valamint nemzetközi intézmények értékelése szerint mindkét tagállamban rosszabbodott a helyzet. Ezért felszólítják az EU Tanácsát, hogy legyen aktívabb, és a 7. cikkelyes folyamat keretében fogalmazzon meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat a magyar és a lengyel kormány számára. Egyben felkérik az EU-ügyi minisztereket, hogy az eljárás elindítása óta eltelt időszak fejleményeiről is tárgyaljanak, és foglalkozzanak a bíróságok függetlenségét, a sajtó- és szólásszabadságot, a tudományos szabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyenlő elbánás elvét egyaránt sértő intézkedésekkel. Az indítvány szerzői kifogásolják azt is, hogy a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament mindmostanáig nem kapott lehetőséget rá, hogy hivatalosan ismertesse álláspontját az EU-ügyi miniszterek döntéshozó fórumán. A balliberális oldal egy módosító indítványt is beterjesztett, amely megerősíti az EP korábban kifejtett álláspontját, miszerint a jövőben az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kell kötni. Jó esély van rá, hogy a változtatás bekerüljön az eredeti szövegbe a csütörtöki szavazáson.

Nyilvánosságra hozta Jávor Benedek a kormány szerint nem létező fejlesztési tervet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.15. 09:16

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Budapestet elkerülik a kormányzat fejlesztési tervei. Tokaj- Hegyalja és a Balaton, mint az Orbán-család kedvelt beruházási területe azonban jól járna – írja az EP-képviselő.
Nem csak Budapest kivéreztetése sejlik fel a Brüsszelben bemutatott kormányzati prezentációból, hanem az is, ahogy a NER a fideszes vezetésű nagyvárosok és az Orbán-közel beruházások térségébe terelné az uniós forrásokat – írja blogbejegyzésében Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője blogoldalán hozta nyilvánosságra az először a Népszava által ismertetett, a kormány által letagadott, ám természetesen létező  prezentációs anyagot.
Jávor az. anyag 9. diájában bemutatott fejlesztési térkép alapján rámutat, az innovációs tárca által megjelölt fejlesztési területek egyáltalán nincsenek átfedésben a leghátrányosabb helyzetű régiókkal és településekkel. Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés másik térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek. 
A baloldali térképen narancssárgával és lilával jelölték a legkevésbé fejlett magyar településeket a jobboldali térképen pedig a kormány által javasolt fejlesztési régiók láthatóak – a két dia egymásra illesztésével csak minimális átfedést találnánk.

Térképdia fejlesztési tervből, amit a kormány bőszen próbált letagadni
Fotó: ITM/javorbenedek.blog.hu.
A prezentáció ugyanakkor lefed néhány igen fejlett régiót, Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe. Az idegenforgalom fellendítése magában nem magyarázza a kijelölt zónákat, hiszen azokból kimaradt Budapest, Magyarország legfontosabb turisztika célpontja, de Pécs (Európa 2010-es kulturális fővárosa), Eger, Szeged is. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség mögött pedig végképp semmilyen szakmai koncepció nem azonosítható, véli a politikus.
Jávor ugyanakkor lát logikát a fejlesztési tervben. Mint emlékeztet, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség közepén helyezkedik el a paksi bővítés – szerinte a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani, mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba. Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolták a miniszterelnök veje és legjobb barátja – Tiborcz István és Mészáros Lőrinc – érdekeltségei. 
Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat

- állítja Jávor. Debrecen és környékének fejlesztése pedig bevallottan Budapest ellensúlyának kialakításáról szól. Egyedül Sopron lóghat ki a turisztikai fejlesztések közül, bár nyilván itt is erős a Fidesz, de ez még egy sor vidéki városra igaz. Megkockáztathatjuk, hogy ebben az Orbán-közeli „Család” következő nagyobb térfoglalási célterületét láthatjuk, amit jól ki fognak tömni uniós pénzzel a jövőben, amiből a szokásos fideszes tempóval nyomott fertőrákosi beruházás már ízelítőt adott – írja Jávor.

Az ellenzék vezetésű városokat elkerülné az uniós pénzeső

A többi fejlesztési terület kialakításában is van logika, amire az EP-képviselő szerint rögtön rájövünk, ha megnézzük az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat, és aztán rárajzoljuk őket a fejlesztési régiók térképére. 
Az egyetlen Miskolc kivételével valamennyi ellenzéki megyei jogú város (és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is) kívül esik a teljesen önkényesnek látszó fejlesztési régiókon. A szisztéma több lépcsőben szűri ki az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás - írja Jávor -, ebből a nagyvárosok automatikusan kimaradnak, a jellemzően magasabb helyi fejlettségi mutatók miatt. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd).
 De turisztikai régiókba bele tartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat – olvasható a blogbejegyzésben. Természetesen ez a rendszer önmagában még nem jelent forráselvonást. Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein. Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. 
Kapcsolódó
Alaptalan

Háromnaponta rendelt új közvélemény-kutatást Rogán hivatala

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.15. 07:21
Rogán Antal
Fotó: Népszava
Volt, hogy két hónap alatt 55 felmérést készíttetett az Orbán-kormány; az elképesztő méretű adatgyűjtés megágyazhatott a Soros-ellenes kampányhoz is.
Közel 400 közvélemény-kutatást rendelt két és fél év alatt Rogán kabinetirodája: Döbbenetes mennyiségben gyártatja magának a közvélemény-kutatásokat az Orbán-kormány – értesült a 24.hu. A lap szerint eddig sem volt titok, hogy a kormányzati kommunikáció stratégiai lépéseiről nem egy előre lefektetett kormányprogram alapján döntenek, hanem a rövidtávú érdekek diktálnak. Azt viszont
csak a beavatottak tudhatták, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jóformán 2-3 naponta szondáztatja a közvéleményt különböző felmérésekkel, hogy kitalálják, mivel érdemes előrukkolnia a kormánynak.

Egy, a hírportál birtokába került dokumentum szerint a Rogán Antal irányítása alatt álló kabinetiroda a megalakulása, vagyis a 2015 novembere utáni két és fél év alatt (tehát a 2018-as kormányalakításig) mintegy 400 közvélemény-kutatást készíttetett. A mérések többségét a „kormányzati kommunikációs stratégia megalapozására” hivatkozva rendelték meg. Az adatokból az látszik, hogy Rogánék egy havonta ismétlődő rutineljárást alakítottak ki: minden hónapban nyolc telefonos lekérdezést csináltattak 500 fős mintán, de ezeken felül további három-hat 1000 fős kutatásra is igényt tartottak. A legforgalmasabb időszak a kabinetiroda indulása körüli volt: 2015 utolsó két hónapjában (közvetlenül a szeptemberben tetőző menekültválság utáni hetekben, hónapokban) 55 különféle közvélemény-kutatást készíttettek.

Elárulták, de nem önszántukból

A fenti adatokat maga a Miniszterelnöki Kabinetiroda állította össze, persze nem önszántából, a Fővárosi Törvényszék számára. A  minisztériumot a Demokratikus Koalíció perelte be egy évvel ezelőtt, miután George Birnbaum egy svájci újságnak adott interjúban azt állította: korábbi üzlettársával, a 2017 nyarán elhunyt politikai tanácsadóval, Arthur Finkelsteinnel közösen ő alkotta meg a széles körben használt tökéletes ellenségképet a Fidesz számára. A svájci lap forrásai szerint telefonos közvélemény-kutatással mérték fel, Soros György megfelelő alany-e ahhoz, hogy fel lehessen építeni ellene egy negatív kampányt. Bár ezt Birnbaum konkrétan nem erősítette meg, azt elmondta, hogy Orbán Viktor feltétlenül megbízott Finkelsteinben, ezért nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy Soros legyen az ellenség. Az eredmény közismert.
A bírósági eljárást Arató Gergely, a DK politikusa és a Czeglédy Ügyvédi Iroda kezdeményezte, mert hiába kérték a kabinetirodától, hogy adja ki a Stop Soros! kampányt alátámasztó kutatásokat és a kapcsolódó számlákat. Megpróbáljuk jobban megérteni és bemutatni azt, hogy hogyan működik a Fidesz hazugsággyára, és mivel úgy látjuk, az ügyészségnek gondot okoz a tények és a jogszabályok értelmezése, egyben a benyújtott feljelenésünket is szeretnénk további adatokkal alátámasztani – magyarázta Arató 2019 januárjában, hogy miért igyekeznek megszerezni a közvélemény-kutatásokat. A kormány akkor még tagadta, hogy születtek ilyenek Soros Györggyel kapcsolatban. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára például az akkoriban a csapból is folyó érvelést használva kijelentette, a kabinetnek nem volt szüksége arra, hogy külön kutatásokat végeztessen, mivel Soros György tervei nyilvánosak, az ellenzék pedig ezeket a terveket akarja megvalósítani.
A 24.hu információja szerint a kabinetiroda a perben is sokáig tartotta magát Dömötör érveihez, de az utóbbi hetekben megváltozott a helyzet. 
Rogánék most már nem állítják, hogy nem létezhetnek akár Sorossal is foglalkozó kutatások, hanem azt, hogy az elmúlt években akkora tömegben zúdult rájuk a ok felmérés, hogy már maguk sem tudják megtalálni, amit a DK kér tőlük.