Cáfolni próbálja a Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárásról szóló európai parlamenti állásfoglalás-tervezet állításait a Fidesz EP-delegáció vezetése abban a lapunk által is megismert dokumentum-csomagban, amelyet még a múlt héten juttatott el az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló képviselőknek.
A határozati javaslatról - amely a Lengyelország ellen zajló jogállamisági eljárásról is véleményt nyilvánít - csütörtökön szavaz az uniós törvényhozó testület, miután szerda délután plenáris vitát tart róla. A szöveget az EP öt meghatározó frakciója fogalmazta, köztük a Fidesznek helyet adó Európai Néppárt parlamenti csoportja.
A magyar kormánypárti delegáció két vezetője, Szájer József és Deutsch Tamás a dokumentum-csomagot kísérő levelükben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy az EPP annak ellenére a nevét adta az indítványhoz, hogy arról nem folytattak vitát a frakcióülésen, és a fideszes képviselők hangot adtak a fenntartásaiknak. A két magyar politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a néppártiak egy olyan parlamenti szöveghez csatlakoznak, amely szerintük szembemegy az EU Szerződéseinek betűjével. “Ha a képviselőcsoport aláírja a határozati javaslatot, az azt jelenti, hogy az EPP engedelmeskedik az ellenfelek politikai nyomásának, és elfogadja, hogy beavatkozzanak a belső ügyeibe egy olyan időszakban, amikor a testvérpártok tagságáról szóló döntés kizárólag az EPP joga és kötelessége” - írja Szájer és Deutsch a levélben.
Az irományhoz csatolt hét tematikus adatlapon a kormánypárti politikusok igyekeznek bizonyítani, hogy
a magyar kormány a zéró tolerancia elvét alkalmazza a korrupcióval szemben;
az igazságszolgáltatás az európai élmezőnyben van, és a bírák függetlenségét semmi sem veszélyezteti;
a magyar média sokszínűbb, mint a nyugat-európai, a kormánypárti médiát tömörítő alapítvány létrehozása pedig a médiatulajdonosok önálló döntése volt;
a kormány semmiféle befolyást nem kíván gyakorolni a kulturális intézményekre;
az újságírók parlamenti munkáját korlátozó döntésről szóló hírek alaptalanok és szubjektív benyomásokon nyugszanak;
az orosz és a török vezetéssel ápolt jó viszony ellenére a magyar kormány képviselői mindig a két országgal kapcsolatban elfoglalt egységes uniós álláspontot támogatták;
a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése biztosítja a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét, a kutatóintézetek a parlament felügyelete alá tartoznak, független költségvetéssel.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárást az Európai Parlament 2018. szeptemberében kezdeményezte. Hasonló eljárás folyik Lengyelország ellen is, amelyet az Európai Bizottság döntése indított el.
Az EP plenáris ülése előtt fekvő állásfoglalás-tervezetben a képviselők sajnálkozásuknak adnak hangot amiatt, hogy a folyamatok nem hoztak eredményt, jóllehet európai valamint nemzetközi intézmények értékelése szerint mindkét tagállamban rosszabbodott a helyzet. Ezért felszólítják az EU Tanácsát, hogy legyen aktívabb, és a 7. cikkelyes folyamat keretében fogalmazzon meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat a magyar és a lengyel kormány számára.
Egyben felkérik az EU-ügyi minisztereket, hogy az eljárás elindítása óta eltelt időszak fejleményeiről is tárgyaljanak, és foglalkozzanak a bíróságok függetlenségét, a sajtó- és szólásszabadságot, a tudományos szabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyenlő elbánás elvét egyaránt sértő intézkedésekkel. Az indítvány szerzői kifogásolják azt is, hogy a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament mindmostanáig nem kapott lehetőséget rá, hogy hivatalosan ismertesse álláspontját az EU-ügyi miniszterek döntéshozó fórumán.
A balliberális oldal egy módosító indítványt is beterjesztett, amely megerősíti az EP korábban kifejtett álláspontját, miszerint a jövőben az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kell kötni. Jó esély van rá, hogy a változtatás bekerüljön az eredeti szövegbe a csütörtöki szavazáson.
