Felfüggesztette a kormány a borzalmas börtönviszonyok miatt megítélt kártérítések kifizetését

Publikálás dátuma
2020.01.15. 11:23

Fotó: Népszava
Orbán kiadta az ukázt, a kormány az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben is megvitatná, járhat-e kártérítés az elítélteknek.
A kormány az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben vitatná meg, tényleg jár-e pénz azoknak az elítélteknek, akiknek a rossz börtönkörülmények miatt ítéltek meg kártérítést. Addig felfüggesztették a kártérítések kifizetését - mondta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a HírTV-ben. (A hírt a 444 szúrta ki.) Tuzson szerint 12 ezer eljárásról van szó, ami azért lehetséges, mert „erre üzlet épült, az üzlet lényege pedig abban áll, hogy ezek az emberek ott vannak a börtönben és, amint belép a börtönbe rögtön feltűnik valaki, valamilyen civil szervezet, valamilyen ügyvéddel az oldalán, hogy ebből bizony üzletet lehet csinálni. Köztudott, hogy futószalagon lehetett pereket nyerni. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, az nem lehetséges, hogy bűnözőknek fizet a magyar állam”. A jelszót Orbán adta ki évindító sajtótájékoztatóján, amikor a gyöngyöspatai szegregáció miatt a roma gyerekeknek megítélt kártérítés mellett a börtönviszonyok miatti jóvátételt is támadta. Az erről készült videót a Fidesz külön megosztotta a Facebookon.
Tuzson HírTV-s fellépése után Nacsa Lőrincet, a KDNP frakciószóvivőjét állították ki, hogy a kormánypártok nevében elmondja: mára tízmilliárdos iparággá vált a "börtönbiznisz", amelyen bűnözők, dörzsölt ügyvédek és Soros-szervezetek gazdagodna. Nagy meglepetésre közölte: Orbán Viktor miniszterelnöknek teljesen igaza van abban, hogy véget kell vetni a "börtönbiznisznek". 
Mára 12 ezer ilyen pert indítottak a magyar állam ellen közel tízmilliárd forintos kártérítési összegben - közölte az MTI tudósítása szerint kereszténydemokrata képviselő, hangsúlyozva, hogy ez így nem mehet tovább. 

"Nem a törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye"

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke viszont már Orbán megnyilatkozása után közölte, hogy "a miniszterelnök téved, ezeket a kártalanításokat magyar bíróságok ítélik meg, magyar törvények alapján". Ezekhez az ítéletekhez pedig 
az a törvény kellett, amit 2016-ban a Fidesz szavazott meg kétharmados többségével. Ez a törvény pedig úgy szól, hogy a fogvatartottnak megítélt kártérítésből először le kell vonni az áldozatot megillető kártalanítást.

Így sok esetben voltaképpen az áldozatoknak fizeti ki a pénzt a kormány. Tuzson bejelentése után, szerdán közösségi oldalán is kiadott egy közleményt a Magyar Helsinki Bizottság. Ebben azt írják: "ahol a törvények alapján meghozott jogerős ítéleteket egy politikus utasítására semmibe lehet venni, ott nem a törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye". Azt is hangsúlyozzák, hogy tudomásuk szerint
a 12 ezer ügy egyikében sem kapott pénzt egyetlen civil szervezet sem.

Megjegyzik, nyilvánvaló hazugság az is, hogy "civil szervezetek járnak be ügyvéddel börtönbe", hiszen köztudottan kitiltotta onnan őket a kormány lassan három éve.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága még 2015-ben mondta ki egy ítéletben, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják fogva az elítélteket.  Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított féléven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 15:50

Jelentkezett tízmilliárd forintjáért a hazai lottózás történetének legszerencsésebb nyertese

Publikálás dátuma
2020.01.15. 11:06

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az Eurojackpoton nyert 30 millió euró minden idők legnagyobb hazai nyereménye.
Jelentkezett nyereményéért az a szerencsés, aki minden idők legnagyobb hazai lottónyereményét vihette haza - közölte a Szerencsejáték Zrt. szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a tavaly november 22-i Eurojackpot-sorsoláson egy magyar bruttó 30 millió eurót, azaz több mint bruttó 10 milliárd forintot nyert. A játékosnak a sorsolás másnapjától számított 90 napon belül kellett jelentkeznie a Szerencsejáték Zrt.-nél, ezt a napokban meg is tette. A cég azt írta, Magyarországon nagyon ritkán lehet a lottónyertesekről személyes információkat megtudni, de az Eurojackpot hazai nyertese névtelenül kitöltötte az úgynevezett nagynyertesek kérdőívét, így megosztott néhány információt játékszisztémájáról, életéről. A játékos elárulta például, hogy vidéken adta fel a nyertes szelvényét, amelyet önállóan, saját számok megjelölésével játszott meg. Kiderült az is, hogy több éve minden héten játszik az Eurojackpoton és korábban még nem nyert nagy összeget. Egyetlen rituáléja, hogy mindig ugyanazon a napon adja fel a szelvényét. Egy lottózóból értesült arról, hogy nyert, amiről azonnal értesítette házastársát. A játékos közölte, hogy utazásra, autóra, lakásra biztosan jut majd a nyereményből, de jótékonykodni és befektetni is fog, amelyhez pénzügyi befektető segítségét is igénybe veszi. Emellett úgy nyilatkozott, hogy szűkebb családja is részesül majd az összegből. Arra a kérdésre pedig, hogy a rengeteg pénz felvétele után abbahagyja-e a lottózást, egyértelmű választ adott: esze ágában sincs, tovább fog játszani.
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 16:23

A Néppártnak küldött levélben próbálják cáfolni Szájerék a Magyarországról szóló határozat-tervezet állításait

Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:57

Fotó: Pascal Bastien / Európai Parlament
Megdöbbentek azon, hogy a Néppárt is a nevét adta a tervezethez.
Cáfolni próbálja a Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárásról szóló európai parlamenti állásfoglalás-tervezet állításait a Fidesz EP-delegáció vezetése abban a lapunk által is megismert dokumentum-csomagban, amelyet még a múlt héten juttatott el az Európai Néppárt (EPP) frakciójában helyet foglaló képviselőknek. A határozati javaslatról - amely a Lengyelország ellen zajló jogállamisági eljárásról is véleményt nyilvánít - csütörtökön szavaz az uniós törvényhozó testület, miután szerda délután plenáris vitát tart róla. A szöveget az EP öt meghatározó frakciója fogalmazta, köztük a Fidesznek helyet adó Európai Néppárt parlamenti csoportja. A magyar kormánypárti delegáció két vezetője, Szájer József és Deutsch Tamás a dokumentum-csomagot kísérő levelükben megdöbbenésüknek adnak hangot amiatt, hogy az EPP annak ellenére a nevét adta az indítványhoz, hogy arról nem folytattak vitát a frakcióülésen, és a fideszes képviselők hangot adtak a fenntartásaiknak. A két magyar politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a néppártiak egy olyan parlamenti szöveghez csatlakoznak, amely szerintük szembemegy az EU Szerződéseinek betűjével. “Ha a képviselőcsoport aláírja a határozati javaslatot, az azt jelenti, hogy az EPP engedelmeskedik az ellenfelek politikai nyomásának, és elfogadja, hogy beavatkozzanak a belső ügyeibe egy olyan időszakban, amikor a testvérpártok tagságáról szóló döntés kizárólag az EPP joga és kötelessége” - írja Szájer és Deutsch a levélben. Az irományhoz csatolt hét tematikus adatlapon a kormánypárti politikusok igyekeznek bizonyítani, hogy 
  • a magyar kormány a zéró tolerancia elvét alkalmazza a korrupcióval szemben;
  • az igazságszolgáltatás az európai élmezőnyben van, és a bírák függetlenségét semmi sem veszélyezteti;
  • a magyar média sokszínűbb, mint a nyugat-európai, a kormánypárti médiát tömörítő alapítvány létrehozása pedig a médiatulajdonosok önálló döntése volt;
  • a kormány semmiféle befolyást nem kíván gyakorolni a kulturális intézményekre;
  • az újságírók parlamenti munkáját korlátozó döntésről szóló hírek alaptalanok és szubjektív benyomásokon nyugszanak;
  • az orosz és a török vezetéssel ápolt jó viszony ellenére a magyar kormány képviselői mindig a két országgal kapcsolatban elfoglalt egységes uniós álláspontot támogatták;
  • a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése biztosítja a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét, a kutatóintézetek a parlament felügyelete alá tartoznak, független költségvetéssel.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban Magyarországgal szemben zajló 7. cikkelyes eljárást az Európai Parlament 2018. szeptemberében kezdeményezte. Hasonló eljárás folyik Lengyelország ellen is, amelyet az Európai Bizottság döntése indított el. Az EP plenáris ülése előtt fekvő állásfoglalás-tervezetben a képviselők sajnálkozásuknak adnak hangot amiatt, hogy a folyamatok nem hoztak eredményt, jóllehet európai valamint nemzetközi intézmények értékelése szerint mindkét tagállamban rosszabbodott a helyzet. Ezért felszólítják az EU Tanácsát, hogy legyen aktívabb, és a 7. cikkelyes folyamat keretében fogalmazzon meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat a magyar és a lengyel kormány számára. Egyben felkérik az EU-ügyi minisztereket, hogy az eljárás elindítása óta eltelt időszak fejleményeiről is tárgyaljanak, és foglalkozzanak a bíróságok függetlenségét, a sajtó- és szólásszabadságot, a tudományos szabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyenlő elbánás elvét egyaránt sértő intézkedésekkel. Az indítvány szerzői kifogásolják azt is, hogy a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament mindmostanáig nem kapott lehetőséget rá, hogy hivatalosan ismertesse álláspontját az EU-ügyi miniszterek döntéshozó fórumán. A balliberális oldal egy módosító indítványt is beterjesztett, amely megerősíti az EP korábban kifejtett álláspontját, miszerint a jövőben az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kell kötni. Jó esély van rá, hogy a változtatás bekerüljön az eredeti szövegbe a csütörtöki szavazáson.
Frissítve: 2020.01.15. 11:32