“Szégyen, amit Orbán Viktor művel Magyarországgal”

Publikálás dátuma
2020.01.15. 19:34

Párthovatartozásuknak megfelelően bírálták, illetve védelmezték Orbán Viktor rendszerét az Európai Parlament szerda esti plenáris vitájának résztvevői.
A képviselők a Magyarországgal szemben másfél éve zajló 7. cikkelyes eljárásról fejtették ki a véleményüket. A folyamatot csaknem másfél évvel ezelőtt a parlament indította el, azt kérve a kormányok képviselőiből álló döntéshozó fórumtól, az EU Tanácsától, hogy állapítsa meg: fennáll-e az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye Magyarországon. A vitát csütörtökön egy parlamenti állásfoglalás jóváhagyása követi. Az ülésen a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali felszólalók előhozakodtak mindazokkal az “aggodalomra okot adó” fejleményekkel, amelyek már az elmúlt tíz év parlamenti vitáiban is elhangzottak. A média- és az akadémiai szabadság korlátozása éppúgy szóba került, mint a romák iskolai szegregációja és a korrupció. Az Újítsuk meg Europát nevű liberális frakció egyik képviselője “szégyennek” nevezte, amit Orbán Viktor Magyarországgal művel, és úgy fogalmazott, hogy a kormányfő “a gyűlölet, a dezinformáció és a manipuláció birodalmát építi ki”. Többen sürgették annak a jogszabálynak a mielőbbi elfogadását, amely az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt mondta: Orbán addig nem fog leállni, amíg az európai döntéshozók csak az aggodalmuknak adunk hangot, és valaki jó keményen rá nem üt a kezére. A momentumos Donáth Anna szerint a Fidesz az elmúlt másfél évben "egy újabb Sargentini-jelentésre való rombolást hajtott végre”, és csak abból értene, ha a büntetés elkerülhetetlenségével szembesülne. A balliberális hozzászólók többsége bírálta a lassú és eredménytelen 7. cikkelyes eljárást, és egy új jogállamisági mechanizmust sürgetett, amely rendszeresen és minden tagállamra kiterjedően vizsgálná az uniós értékek betartását. Figyelemre méltó, hogy az Európai Néppárt frakciójához tartozó képviselők olykor egymással vitatkozva fejtették ki a véleményüket: a holland, a luxemburgi és a lengyel felszólalók jóval kritikusabb hangot ütöttek meg Orbán Viktor rendszerével szemben, mint például a francia hozzászóló, aki méltatta, hogy Magyarországon szabad a választás, van ellenzék és a sajtónak is joga van a kritikára. A fideszes EP-képviselők “boszorkányüldözésnek” nevezték a “hamis vádakon alapuló” 7. cikkelyes eljárást. Járóka Lívia azt hányta képviselőtársai szemére, hogy kizárólag a balliberális médiából tájékozódnak, Győry Enikő pedig szerződésszegést olvasott a fejükre, mert olyasmiről is véleményt alkotnak, amit a Sargentini-jelentés nem tartalmaz. Az Orbán-rezsim legodaadóbb parlamenti védelmezői ismét az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak voltak, akik a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolták “a magyar belügyekbe beavatkozó” uniós intézményeket. Vera Jourová bizottsági alelnök bevezetőjében kiemelte, hogy az uniós testület szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, elemzi a média helyzetét, az igazságszolgáltatás és a tudományos kutatás bírálatokat kiváltó reformját. A vita végén Didier Reynders igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta nem javult a helyzet Magyarországon. 

A csütörtöki elfogadás előtt álló ötpárti parlamenti állásfoglalás sürgeti a horvát EU elnökséget és a többi soron következő elnökséget, hogy a 7. cikkelyes folyamat keretében rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat. Felszólítja a kormányközi EU Tanácsot, hogy intézzen konkrét ajánlásokat az érintett országhoz, és tűzzön ki határidőket a végrehajtásukra. Az indítvány szerint a kormányközi fórumnak foglalkoznia kellene az új fejleményekkel is, például az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető lépésekkel. Egy módosító indítvány szorgalmazza, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Jó esély van rá, hogy a változtatást beszavazzák a nem kötelező erejű állásfoglalásba. 

Sűrű köd lepi el az országot csütörtökön, figyelmeztetést adott ki az OMSZ

Publikálás dátuma
2020.01.15. 19:11

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A látótávolság pár száz méter lehet csak, a köd pedig tartós.
Az egész országra figyelmeztetést adott ki a tartós, sűrű köd veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szerda este. Mint a veszélyjelzésben közölték:
sűrű, zúzmarás köd, hószállingózás, szemcsés hó és ónos szitálás is előfordulhat, a látótávolság pár száz méterre csökkenhet.

Csütörtökön a felhőzet felszakadozása nem valószínű, jobbára zárt felhőzet lesz párássággal és köddel. Az előrejelzés szerint a hőmérséklet hajnalban -6 és 0 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de ahol kisüt a nap, ennél pár fokkal melegebb is lehet.
Témák
időjárás

Átnevezhetik az Árpád híd metróállomást, még január végén Göncz Árpád városközpont lehet belőle

Publikálás dátuma
2020.01.15. 18:07

Fotó: Közlekedő Tömeg / Facebook
A Közlekedő Tömeg egyből tiltakozik: az ötletszerű átnevezések folytatása helyett átfogó koncepció kidolgozására kérik a főváros új vezetését.
Január végén újabb fővárosi közlekedési csomópont veszíti el megszokott nevét, értesült a Közlekedő Tömeg Egyesület. Mint szerdai közleményükben, közösségi oldalukon írják, most
az Árpád híd metróállomás került sorra, ami ezentúl a Göncz Árpád városközpont metróállomás nevet viselheti majd.

Az átnevezést azonban egyáltalán nem tartja jó ötletnek az egyesület, ami szerint "Budapest csomópontjainak neve az elmúlt időszakban egyfajta sajátos játszótérré alakult". Sorra jelennek meg különböző átnevezések, hozzátoldások, kezelhetetlenül hosszú megállónevek, miközben ezektől egyáltalán nem lesz egyszerűbb a tájékozódás - részletezik. A "Göncz Árpád városközpont metróállomás" átnevezés kapcsán például joggal merül fel szerintük:
"milyen városközpont az, amelyik 4 kilométerre van a város tényleges központjától? Milyen félreértésekhez vezethet ez angolul?"

Az egyesület szerint nem politikai indíttatásból kéne ötletszerűen átnevezni mindent, hanem egyben az összes szerencsétlen megállónevet, és csak azokat. Megjegyzik, amikor az is fél évbe telik, hogy a városban lévő térképek lekövessék a metrópótlás fázisait, ezek az ad-hoc átnevezések pazarlóak és indokolatlan többletmunkát rónak az egyébként is leterhelt közlekedési dolgozókra. A rossz gyakorlat folytatása helyett átfogó koncepció kidolgozására kérik a főváros új vezetését.
Szerző