versek;

2020-01-18 09:00:03

Triceps versei

Magamról

olyan akartam lenni

mint az ember

egynevű

és

soklényegű

de vállalkozásomat

csak siker koronázta

egynevű lettem

és

lényegében sok 

Vad ligetek

Bemegyünk egy virágos-kertben –

és örvendve kiáltunk fel –

én már itt voltam –

nagyon jól emlékszem –

még erről a rózsatőről szakítottam –

egy bimbót s a kalapom mellé tűztem –

Sohasem fordult meg abban a kertben –

abban a kertben sohasem volt rózsatő –

sohasem illatozó rózsabimbó –

Bemegyünk egy virágos-kertben –

és csodálkozólag kérdjük –

hová lett abból a vörös márványmedenczés szökő-kút –

hát a sarokból miért kivágták a terebélyes tölgyfát –

bekár érte –

menynyi kellemes órámnak volt az tanúja –

árnyékában pihentem –

emlékezel –

egy forró nyári délutánon ingujjra vetköződve –

savanyúvizes bor mellett –

emlékezel –

hányszor fogtam át a derekadat –

Sohasem fordult meg abban a kertben –

abban a kertben sohasem volt vörös márványmedenczés szökő-kút –

sohasem terebélyes tölgyfa –

sohasem savanyúvizes bor –

ingujjra vetköződve nem fogta át egyvalaki derekát –

sohasem volt forró nyári délután – 

Álnok álmok

A világ a legnagyobb műalkotás.

Mint ilyen, világszerű és sűrítve is tartalmazza önmagát.

A világ hasonlatos

egy buddhista sziklatemplomhoz.

Biztos kőmenedék erős szelek ellen.

S egy-kavicson egyensúlyoz.

Megismerhető; és aztán iszonyatos bizonytalanság következik.

Áhítatos félelem a lezuhanástól és ellene.

Mégis laknak benne. 

Régi szerelmekről

Régi Illés-lemezeket hallgatok, recsegnek, és Máriára gondolok,

akit nagyon szerettem régen.

Ő már fejlett és okos nő, komoly szándékú udvarlók foglalkoztatják.

Ritkán, ha találkozunk, szembe jövet nem ismer meg; s én

kicsi nosztalgiát érzek.

Megfordulok utána, és úgy nézem; mintha valami nagyon jó

rongyot látnék; pedig csak sajnálkozok.

Az ember önös álmaiba, illúziókba, oktalan terveibe öltözve,

vaksin a világba lép. 

Sziklák és görgetés

Lángolt a testünk, szikrát vetett agyunk,

amikor tizenhét évesek voltunk.

Sziklákat görgettünk le és föl, nevetve Sziszüphoszt.

Mindenben való kétkedés és hencegés.

Hitetlenség.

Kétség, kétely.

Gyötrő vágy az elérhetetlen után.