Egyelőre felmérhetetlenek az ausztrál tűzvész következményei. Fel sem foghatjuk, hogy becslések szerint egymilliárd állat veszett oda. Állatfajok sora halhat ki. Szívszorítóak a Youtube-on és más közösségi oldalakon feltűnő felvételek, amikor koalák és más állatok kérnek segítséget emberektől. Szakértők egyetértenek abban, hogy egyedül a klímaváltozás nem okolható a szörnyű tragédiáért, de hogy van köze hozzá, azt még a jelenség legnagyobb tagadói is kénytelenek elismerni.
Ausztrália szeptember óta éli át történetének legnagyobb tűzvészét, amely mindez idáig a leghosszabb a britek 1788-as inváziója óta. Eddig 28-an vesztették életüket, 2000 épület semmisült meg. Az ország egyes régiói mintha a földdel váltak volna egyenlővé. Tudósok rámutatnak, hogy a globális felmelegedés miatt vált a tűzvész még pusztítóbbá: 2019 volt Ausztrália történelmének legforróbb éve azóta, hogy hasonló méréseket végeznek. A tavalyi átlagos hőmérséklet 1,52 fokkal haladta meg a normális átlagot. Ezzel együtt példátlanul kevés csapadék hullott az országra. Az anyagi kár egyelőre felbecsülhetetlen, elérheti a több száz milliárd dollárt.
A tűzvészért önmagában nem okolható a konzervatív kormány. Arról azonban nagyban tehet, hogy lassan, félszívvel tett lépéseket annak megfékezésére és a klímavédelemmel kapcsolatos hozzáállásával is tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy ily mértékű katasztrófa alakuljon ki. A kabinet baloldali ármánykodásnak tartja a globális klímaváltozást és alig tett bármit is a környezetvédelemért.
Tavaly decemberben már tombolt a tűzvész és a helyi meteorológia drámai előrejelzést adott ki a válság és a hónapok óta tartó szárazság által sújtott Új Dél Wales-i régióra. Példátlan hőséget prognosztizáltak, melynek nyomán még gyorsabban terjedhetnek tovább a lángok.
Scott Morrison miniszterelnök, a Liberális Párt elnöke azonban ügyet sem vetett a riasztó előrejelzésekre, Hawaii-ra utazott, hogy „jól megérdemelt nyaralását” töltse el, amint később lépését indokolta. A kontinensnyi államot ekkor Michael McCormack kormányfőhelyettes irányította, aki a tűzvész és a globális felmelegedés összefüggéseivel kapcsolatban egy alkalommal ezt találta mondani. Ez „egyes éber és felvilágosult fővárosi környezetvédő halandzsája”.
Morrison nyaralását a közvélemény igen rossz szemmel nézte, s azzal sem sokat javított helyzetén, hogy december 23-án bocsánatot kért. A Newspoll hétfőn közzétett felmérése szerint egyetlen hónap alatt nyolc százalékkal csökkent népszerűségi mutatója, ami jelenleg 37 százalékos. Munkájával ezzel szemben a megkérdezettek 59 százaléka elégedetlen, ami 11 százalékos emelkedés. Anthony Albanese, az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének népszerűsége először előzte meg a kormányfőjét. Az ellenzéki politikai erő elnökhelyettese, Richard Marles azzal vádolta Morrisont, hogy teljesen elszakadt a valóságtól, s nem veszi figyelembe a nemzeti érdekeket.
A kormány nagyon lassan reagált a tűzvészre, mintha az nem is igen létezett volna. A pusztítást látván azonban idővel Morrison kormánya is kénytelen volt mind nagyobb forrásokat felszabadítani a lángok megfékezésére és arra, hogy biztonságba helyezzék a lakosságot. Ehhez persze a nagy lakossági nyomásgyakorlásra is szükség volt, az emberek mind nagyobb türelmetlenséggel nézték a kabinet érzéketlenségét és lassúságát. Hamar kiderült, hogy a kormányfő, egykori marketingmenedzser és a pünkösdi egyház odaadó tagja, mennyire lélektelenül képes viselkedni olyan helyzetben, amikor éppen az emberek összetartására, összefogására lenne szükség. A tűzvész áldozatai sírva mondták el a kamerák előtt, hogy a hatóságoktól vajmi kevés támogatást kaptak.
A miniszterelnök mintha nem akarta volna elhinni mindazt, amit pedig a saját szemével is láthatott. „A konzervatív ideológia a globális felmelegedés elutasításában, tagadásában jelenik meg” – idézte a Der Standard az egyik ausztrál kommentátort. A kormányzat egyes tagjai valóban ideológiát gyártanak a klímaváltozásból. Úgy vélik, ha elismernék a globális felmelegedés és a tűzvész közötti összefüggéseket, akkor azzal a progresszívek, a gyűlölt baloldal számára tennének szívességet. Michael West oknyomozó újságíró azt írta, Morrison úgy véli, semmi sem bizonyítja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése összefüggésbe hozható a tűzvész okozta súlyos következményekkel. Hozzátette, a fizika ily mértékű tagadása nem csak veszélyes, hanem álságos, sértő és súlyos hanyagságról tesz tanúbizonyságot. Annak is a jele, hogy a kormány mindent a gazdasági érdekeknek rendel alá.
Ausztrália a világ legnagyobb szén- és cseppfolyós földgázexportőre. Az ország áramellátásának mintegy hatvan százaléka a szén elégetéséből származik. Így cseppet sem meglepő, hogy a szénipar révén kerül a legtöbb károsanyag a levegőbe. Morrison azonban a múlt hónapban elutasította a jövedelmező ágazat visszafogására vonatkozó felszólításokat. Ez cseppet sem meglepő, mindig is közismert volt a széniparhoz fűződő szoros viszonya. Még pénzügyminiszterként, 2017-ben egy darab szénnel jelent meg a parlamentben, s megjegyezte, nem kell félniük tőle az embereknek. A „kincset” a fosszilis energia ernyőszervezetétől, az MCA-tól kapta.
A miniszterelnök tanácsadói és miniszterei között is olyan személyek sora található meg, akik a széniparhoz köthetőek. Matthew Canavan, forrásokért felelős miniszter például a szénexport kiterjesztésének legnagyobb támogatója: nem csak saját maga, családja is érintett a „bizniszben”. A gazdasági élet szereplői pedig megjutalmazzák azokat, akik a szénipart segítik. A volt forrásügyi minisztert, Ian Macfarlane-t, aki felszámolta a bányászati adót, az ipari szövetség vezetőjévé nevezték ki. De más példákat is mondhatnánk a kormány és a klímát szennyező szénipar összefonódásaira. Angus Taylor energiaügyi miniszter például az energiaügyi tanács tanácsadója volt, mielőtt a politikai életet választotta volna. A megújuló energia egyik legnagyobb bírálója. Ami azonban különösen bizarr: Taylor a károsanyag kibocsátás csökkentéséért is felel a kabinetben. Sokat, úgy gondolja, nem kell tennie ezen a téren, mert hazája a világban kibocsátott károsanyagnak csak 1,3 százalékáért felel és épp eleget tesz a klímavédelemért. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz: a tavaly decemberi madridi klímacsúcson Taylor hátráltatta a megegyezést. A Párizsi Klímamegállapodás értelmében Ausztráliának a következő tíz évben 695 millió tonnával kell csökkentenie károsanyag kibocsátását. Bár a vállalást szakértők nem tartják túl merésznek, ezt sem akarják teljesíteni. A tűzvész talán sokakat ráébreszt arra, hogy a kormány politikája milyen veszélyeket rejt magában.
Murdoch médiája álhírekkel bombáz
Továbbra sem lehetünk biztosak abban, hogy az ausztrál társadalom a tragédia révén ráébred arra, mennyire fontos a klímavédelem szerepe és mennyivel többet tehetne a kabinet. A befolyásos televíziók és újságok ugyanis Rupert Murdoch kezében vannak. A médiamágnás a jobboldali kabinetek kitartó támogatója. A médiaimpériumához tartozó The Australian például rendre azt írta, hogy a tűzvész semmivel sem drámaibb a korábbiaknál, amit tudósok alapból cáfolnak. Eddig ugyanis 12 millió hektár vált a lángok martalékává, amire mindez idáig nem volt példa az ország történetében. A lap más álhíreket is megjelentetett például arról, hogy a tűzvész nem is annyira veszélyes.
Murdoch New Corp nevű vállalata, az ország legnagyobb médiacége, a kormányhoz hasonlóan azt sugallja, hogy a globális klímaváltozás csak a zöldek, a baloldal ármánykodása. Márpedig nem is olyan könnyű Ausztráliában olyan médiumot találni, amely ne állna Rupert Murdoch ellenőrzése alatt, hiszen a lappiac mintegy hetven százaléka az övé. Jellemző az is, hogyan kezelik a lapok a tűzvész kérdését. Az egyik legismertebb napilapban, a Melbourne’s Herald Sunban például csak a negyedik oldalon szorítottak neki helyet. Az egyik vezető publicista, Miranda Devine egyik cikkében azt találta írni, hogy a környezetvédők és nem a klímaváltozás tehet a tűzvészről, mert a „jóemberek” éveken át ellenezték, hogy felégessék a veszélyeztetett területeket. A tűzoltóság egyik parancsnoka szerint egyértelmű hazugság.
A News Corphoz tartozó lapok hevesen védelmezték Scott Morrison miniszterelnököt akkor is, amikor Hawaiira utazott nyaralni, ahelyett, hogy otthon maradt volna a válságos napokban.
A News Corp azonban azt állítja, nem manipulálja a híreket, s Ausztrália szerte elismerik a tevékenységét, a klímaváltozásról szóló beszámolóit.
Amint a New York Times megjegyzi, néha előfordul azért, hogy a hivatalos vonaltól eltérő állítás jelenjen meg valamelyik lapban. A világírű ausztrál golfozó, Greg Norman a vele készült interjúban elmondta, a klímaváltozás tény. Ugyanakkor a véleménycikkekben már igazodnak a fősodorhoz, s a szerzők azt állítják, a kormány igenis jó klímapolitikát folytat.
