Megjött az eső és a politikai vihar Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.17. 08:05
Esik, de ahhoz kevés a csapadék, hogy érzékelhetoen segítsen a tűzoltásban
Fotó: XINHUA / AFP
Az ausztrál kormány súlyos hanyagságról tett tanúbizonyságot a pusztító tűzvész megfékezése során. Eközben Scott Morrison kabinetje és a jobboldali lapok mindenért a baloldalt hibáztatják.
Egyelőre felmérhetetlenek az ausztrál tűzvész következményei. Fel sem foghatjuk, hogy becslések szerint egymilliárd állat veszett oda. Állatfajok sora halhat ki. Szívszorítóak a Youtube-on és más közösségi oldalakon feltűnő felvételek, amikor koalák és más állatok kérnek segítséget emberektől. Szakértők egyetértenek abban, hogy egyedül a klímaváltozás nem okolható a szörnyű tragédiáért, de hogy van köze hozzá, azt még a jelenség legnagyobb tagadói is kénytelenek elismerni. Ausztrália szeptember óta éli át történetének legnagyobb tűzvészét, amely mindez idáig a leghosszabb a britek 1788-as inváziója óta. Eddig 28-an vesztették életüket, 2000 épület semmisült meg. Az ország egyes régiói mintha a földdel váltak volna egyenlővé. Tudósok rámutatnak, hogy a globális felmelegedés miatt vált a tűzvész még pusztítóbbá: 2019 volt Ausztrália történelmének legforróbb éve azóta, hogy hasonló méréseket végeznek. A tavalyi átlagos hőmérséklet 1,52 fokkal haladta meg a normális átlagot. Ezzel együtt példátlanul kevés csapadék hullott az országra. Az anyagi kár egyelőre felbecsülhetetlen, elérheti a több száz milliárd dollárt. A tűzvészért önmagában nem okolható a konzervatív kormány. Arról azonban nagyban tehet, hogy lassan, félszívvel tett lépéseket annak megfékezésére és a klímavédelemmel kapcsolatos hozzáállásával is tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy ily mértékű katasztrófa alakuljon ki. A kabinet baloldali ármánykodásnak tartja a globális klímaváltozást és alig tett bármit is a környezetvédelemért. Tavaly decemberben már tombolt a tűzvész és a helyi meteorológia drámai előrejelzést adott ki a válság és a hónapok óta tartó szárazság által sújtott Új Dél Wales-i régióra. Példátlan hőséget prognosztizáltak, melynek nyomán még gyorsabban terjedhetnek tovább a lángok. Scott Morrison miniszterelnök, a Liberális Párt elnöke azonban ügyet sem vetett a riasztó előrejelzésekre, Hawaii-ra utazott, hogy „jól megérdemelt nyaralását” töltse el, amint később lépését indokolta. A kontinensnyi államot ekkor Michael McCormack kormányfőhelyettes irányította, aki a tűzvész és a globális felmelegedés összefüggéseivel kapcsolatban egy alkalommal ezt találta mondani. Ez „egyes éber és felvilágosult fővárosi környezetvédő halandzsája”. Morrison nyaralását a közvélemény igen rossz szemmel nézte, s azzal sem sokat javított helyzetén, hogy december 23-án bocsánatot kért. A Newspoll hétfőn közzétett felmérése szerint egyetlen hónap alatt nyolc százalékkal csökkent népszerűségi mutatója, ami jelenleg 37 százalékos. Munkájával ezzel szemben a megkérdezettek 59 százaléka elégedetlen, ami 11 százalékos emelkedés. Anthony Albanese, az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének népszerűsége először előzte meg a kormányfőjét. Az ellenzéki politikai erő elnökhelyettese, Richard Marles azzal vádolta Morrisont, hogy teljesen elszakadt a valóságtól, s nem veszi figyelembe a nemzeti érdekeket. A kormány nagyon lassan reagált a tűzvészre, mintha az nem is igen létezett volna. A pusztítást látván azonban idővel Morrison kormánya is kénytelen volt mind nagyobb forrásokat felszabadítani a lángok megfékezésére és arra, hogy biztonságba helyezzék a lakosságot. Ehhez persze a nagy lakossági nyomásgyakorlásra is szükség volt, az emberek mind nagyobb türelmetlenséggel nézték a kabinet érzéketlenségét és lassúságát. Hamar kiderült, hogy a kormányfő, egykori marketingmenedzser és a pünkösdi egyház odaadó tagja, mennyire lélektelenül képes viselkedni olyan helyzetben, amikor éppen az emberek összetartására, összefogására lenne szükség. A tűzvész áldozatai sírva mondták el a kamerák előtt, hogy a hatóságoktól vajmi kevés támogatást kaptak.
Tűzoltó tanulmányozza a helyzetet Új-Dél-Wales államban
Fotó: SAEED KHAN / AFP
A miniszterelnök mintha nem akarta volna elhinni mindazt, amit pedig a saját szemével is láthatott. „A konzervatív ideológia a globális felmelegedés elutasításában, tagadásában jelenik meg” – idézte a Der Standard az egyik ausztrál kommentátort. A kormányzat egyes tagjai valóban ideológiát gyártanak a klímaváltozásból. Úgy vélik, ha elismernék a globális felmelegedés és a tűzvész közötti összefüggéseket, akkor azzal a progresszívek, a gyűlölt baloldal számára tennének szívességet. Michael West oknyomozó újságíró azt írta, Morrison úgy véli, semmi sem bizonyítja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás emelkedése összefüggésbe hozható a tűzvész okozta súlyos következményekkel. Hozzátette, a fizika ily mértékű tagadása nem csak veszélyes, hanem álságos, sértő és súlyos hanyagságról tesz tanúbizonyságot. Annak is a jele, hogy a kormány mindent a gazdasági érdekeknek rendel alá. Ausztrália a világ legnagyobb szén- és cseppfolyós földgázexportőre. Az ország áramellátásának mintegy hatvan százaléka a szén elégetéséből származik. Így cseppet sem meglepő, hogy a szénipar révén kerül a legtöbb károsanyag a levegőbe. Morrison azonban a múlt hónapban elutasította a jövedelmező ágazat visszafogására vonatkozó felszólításokat. Ez cseppet sem meglepő, mindig is közismert volt a széniparhoz fűződő szoros viszonya. Még pénzügyminiszterként, 2017-ben egy darab szénnel jelent meg a parlamentben, s megjegyezte, nem kell félniük tőle az embereknek. A „kincset” a fosszilis energia ernyőszervezetétől, az MCA-tól kapta. A miniszterelnök tanácsadói és miniszterei között is olyan személyek sora található meg, akik a széniparhoz köthetőek. Matthew Canavan, forrásokért felelős miniszter például a szénexport kiterjesztésének legnagyobb támogatója: nem csak saját maga, családja is érintett a „bizniszben”. A gazdasági élet szereplői pedig megjutalmazzák azokat, akik a szénipart segítik. A volt forrásügyi minisztert, Ian Macfarlane-t, aki felszámolta a bányászati adót, az ipari szövetség vezetőjévé nevezték ki. De más példákat is mondhatnánk a kormány és a klímát szennyező szénipar összefonódásaira. Angus Taylor energiaügyi miniszter például az energiaügyi tanács tanácsadója volt, mielőtt a politikai életet választotta volna. A megújuló energia egyik legnagyobb bírálója. Ami azonban különösen bizarr: Taylor a károsanyag kibocsátás csökkentéséért is felel a kabinetben. Sokat, úgy gondolja, nem kell tennie ezen a téren, mert hazája a világban kibocsátott károsanyagnak csak 1,3 százalékáért felel és épp eleget tesz a klímavédelemért. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz: a tavaly decemberi madridi klímacsúcson Taylor hátráltatta a megegyezést. A Párizsi Klímamegállapodás értelmében Ausztráliának a következő tíz évben 695 millió tonnával kell csökkentenie károsanyag kibocsátását. Bár a vállalást szakértők nem tartják túl merésznek, ezt sem akarják teljesíteni. A tűzvész talán sokakat ráébreszt arra, hogy a kormány politikája milyen veszélyeket rejt magában.

Murdoch médiája álhírekkel bombáz

Továbbra sem lehetünk biztosak abban, hogy az ausztrál társadalom a tragédia révén ráébred arra, mennyire fontos a klímavédelem szerepe és mennyivel többet tehetne a kabinet. A befolyásos televíziók és újságok ugyanis Rupert Murdoch kezében vannak. A médiamágnás a jobboldali kabinetek kitartó támogatója. A médiaimpériumához tartozó The Australian például rendre azt írta, hogy a tűzvész semmivel sem drámaibb a korábbiaknál, amit tudósok alapból cáfolnak. Eddig ugyanis 12 millió hektár vált a lángok martalékává, amire mindez idáig nem volt példa az ország történetében. A lap más álhíreket is megjelentetett például arról, hogy a tűzvész nem is annyira veszélyes. Murdoch New Corp nevű vállalata, az ország legnagyobb médiacége, a kormányhoz hasonlóan azt sugallja, hogy a globális klímaváltozás csak a zöldek, a baloldal ármánykodása. Márpedig nem is olyan könnyű Ausztráliában olyan médiumot találni, amely ne állna Rupert Murdoch ellenőrzése alatt, hiszen a lappiac mintegy hetven százaléka az övé. Jellemző az is, hogyan kezelik a lapok a tűzvész kérdését. Az egyik legismertebb napilapban, a Melbourne’s Herald Sunban például csak a negyedik oldalon szorítottak neki helyet. Az egyik vezető publicista, Miranda Devine egyik cikkében azt találta írni, hogy a környezetvédők és nem a klímaváltozás tehet a tűzvészről, mert a „jóemberek” éveken át ellenezték, hogy felégessék a veszélyeztetett területeket. A tűzoltóság egyik parancsnoka szerint egyértelmű hazugság. A News Corphoz tartozó lapok hevesen védelmezték Scott Morrison miniszterelnököt akkor is, amikor Hawaiira utazott nyaralni, ahelyett, hogy otthon maradt volna a válságos napokban. A News Corp azonban azt állítja, nem manipulálja a híreket, s Ausztrália szerte elismerik a tevékenységét, a klímaváltozásról szóló beszámolóit. Amint a New York Times megjegyzi, néha előfordul azért, hogy a hivatalos vonaltól eltérő állítás jelenjen meg valamelyik lapban. A világírű ausztrál golfozó, Greg Norman a vele készült interjúban elmondta, a klímaváltozás tény. Ugyanakkor a véleménycikkekben már igazodnak a fősodorhoz, s a szerzők azt állítják, a kormány igenis jó klímapolitikát folytat.
A sajtóbirodalom összevissza vág
Fotó: WILLIAM WEST / AFP

Mégsem úszták meg sértetlenül az amerikai katonák az iráni rakétcsapásokat

Publikálás dátuma
2020.01.17. 06:47

Fotó: bellflight.com
11 amerikai katona légnyomást kapott, még kivizsgálás alatt vannak.
Légnyomást kapott 11 amerikai katona, amikor január 8-án Irán rakétacsapást mért az iraki Ain al-Aszad légitámaszpontra - közölte csütörtökön az amerikai hadsereg, holott korábban azt állította, hogy amerikai katonának nem esett baja a támadásban. "Miközben amerikai katona nem halt meg az Ain al-Aszad légi támaszpont elleni támadásban, többeket robbanás okozta légnyomás tüneteivel kezeltek, és még kivizsgálás alatt vannak" - tájékoztatott közleményében Bill Urban, az amerikai hadsereg közel-keleti műveleteit irányító Középső Parancsnokságának szóvivője. Elővigyázatosságból egyes katonákat Németországban és Kuvaitban lévő amerikai kórházakba szállították további megfigyelésre. Ha szolgálatra alkalmasnak találják őket, várhatóan visszatérnek Irakba - tette hozzá a szóvivő. Ezt megelőzően a Defense One amerikai hírportál szellőztette meg a Pentagonból származó forrásokra hivatkozva, hogy 11 amerikai katonai légnyomást kapott. Irán egy tucatnál több ballisztikus rakétát lőtt ki január 8-án hajnalban az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra, hogy megtorolja Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz különleges egység parancsnokának megölését. A Pentagon akkori közlése szerint amerikai katonák nem sebesültek meg egyik légicsapásban sem. Az Ain al-Aszad elleni támadásban az iraki hadsereg egy tisztje meghalt, öt katonája pedig megsebesült.
Szerző
Témák
USA Irak katonák

Szabad szemmel: egyértelmű üzenetet kapott a Fidesz a Néppárttól

Publikálás dátuma
2020.01.17. 06:26

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 17.
Politico A néppárti képviselők többsége a Fidesz ellen voksolt tegnap az Európai Parlamentben és ez arra utal, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártcsalád és Orbán Viktor között. Az ár immár ellene fordul. A kereszténydemokraták soraiból 99-en támogatták az indítványt, ami elmarasztalta az Európai Tanácsot, miután az nem tesz hatékony intézkedéseket a magyar és a lengyel jogállami gondok megoldására. A határozat alapvetően jelképes jelentőségű, de hogy igen sok német és osztrák, valamint holland, ír, román, máltai, portugál és finn EPP-képviselő mellette volt, az jelzi, hogy a magyar párt mind inkább elidegenedik a középjobb frakciótól. Ennélfogva Orbán mostanában már nyíltan azt pedzegeti, hogy más pártcsaládhoz igazol át. De azért még akadnak szövetségesei ezen a táboron belül: összesen 24, nem magyar néppárti politikus elvetette a javaslatot, főleg olaszok, spanyolok és franciák, míg 21 tartózkodott. A finn Petri Sarvamaa arról beszélt, hogy a szavazás megmutatta: a Fidesz immár nem elfogadható a csoport számára, és 75-80 százalék kész ajtót mutatni a magyar pártnak, még akkor is egy részük később mégiscsak hiányolná Orbánt. De a lényeg, hogy egyértelmű többség hajlandó búcsút inteni neki.  
Bloomberg Szövetségesei magára hagyták a magyar kormányt, amikor az EP elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot a jogállam helyzete miatt, így Orbán Viktor közelebb került ahhoz, hogy kilépjen az Európai Néppártból. Az ugyanis megszavazta a határozatot, amely sürgeti, hogy az unió tegyen határozottabb lépéseket a demokratikus visszalépés feltartóztatására a két államban, mert ami eddig történt, az nem vezetett semmiféle javuláshoz. A képviselők nagy többsége azt is szükségesnek tartja, hogy hozzanak létre új mechanizmust, mivel a jelenlegi eszközök nem elégségesek a tilosba tévedő államok megrendszabályozására. Az EPP pártjainak túlnyomó többsége támogatta az indítványt. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már tárgyalt Lengyelország erős emberével az esetleges strasbourgi együttműködésről.      
Die Welt A lap úgy értesült, hogy Brüsszel kettős politikát kíván bevetni a visegrádi csoport kapcsán: von der Leyen egyrészt keménységet ígér a jogállam megsértése ügyében, másrészt jól tagolt párbeszédet tervez a négyekkel, messze túlmenve azokon a témakörökön, amelyek idáig napirenden voltak a két fél között. A cél a kölcsönös tisztelet és az, hogy a két oldal jobban odafigyeljen a másikra. Mert akkor enyhülne a viszony. Ennek megfelelően magas rangú európai politikusok, illetve biztosok az eddiginél többször akarnak ellátogatni az új tagállamokba, továbbá kiegyensúlyozott migrációs és felzárkóztatási politikát irányoznak elő, nehogy azt Keleten sértésnek vegyék. Von der Leyen azonban nem szándékozik engedni a jogállami elvektől, beleértve a szólásszabadságot, valamint az igazságszolgáltatás szuverenitását. Itt nincs kompromisszum. Megy tovább az eljárás a 7-es paragrafus alapján. Brüsszel a héten fordult az Európai Bírósághoz a lengyel bírósági reform miatt. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának CSU-s elnök asszonya pedig azt szorgalmazta, hogy maradéktalanul tisztázzák: követett-e el Babis üzleti érdekeltsége visszaéléseket az uniós szubvenciók kapcsán. Vagyis Brüsszel nem kíván lazítani a szorításon, amikor valamely tagállam megsérti a demokratikus normákat. Csak éppen a Bizottság elnöke ésszerűbben és stratégiailag bölcsebben akar eljárni, mint Timmermans. A hangsúlyt inkább az új megfigyelési mechanizmusra helyezné, nem pedig a jogállami eljárásra.    Most Ausztria kísérletezik azzal, ami Merkelnek nem sikerült, hogy összebékítse Kelet-Európát és az unió többi részét. Törekvését támogatja a Bizottság elnöke. A német kancellár azért nem jön szóba ennél a szerepkörnél, mert már csak legfeljebb 20 hónapig lesz hivatalban és a keletiek szerint elszúrta a menedékpolitikát. Azon kívül támogatja a kötelező kvótákat. Lehet, hogy Kurz ez ügyben is igyekszik elboronálni a dolgokat. Orbán szerint ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy modellül szolgál Európa számára a konzervatív-zöld osztrák szövetség. Számára nagy sikert jelentene, ha a Bizottság a migráció kapcsán azt csinálná, amit a visegrádiak is követelnek. Ha így lesz, az nagyot lendítene kompromisszumkészségén olyan témákban, mint a következő költségvetés, az éghajlat politika és a közös európai védelem. 
FAZ Orbán Viktor úgy nyilatkozott a prágai tanácskozás után, hogy az megerősítette véleményében, mármint hogy Ausztria természetes partner Magyarország és a V4-ek számára. Kijelentése a migrációra vonatkozott, ami nála mindig fókuszban van, jóformán bármiféle szövetségi kérdésről is essék szó. Örömmel beszélt arról, hogy az osztrákok együtt akarnak működni a négyekkel biztonsági kérdésekben. Merthogy a menekültek, akik keresztülhaladtak Magyarországon előbb vagy utóbb úgyis Ausztriában, illetve Németországban bukkantak fel. Bécs ugyanakkor segített a határokat megvédeni. Ott viszont már megmutatkoztak az ellentétek, hogy az osztrákoknak, nettó befizetők lévén, semmi kedvük sincs, hogy a tagállamok növeljék hozzájárulásukat az uniós költségvetéshez. Még nagyobb a vita a nukleáris energia hasznosításáról. Az atomerőművek elutasítása immár az osztrák nemzeti identitás szerves része, akárcsak a semlegesség, noha az ország mindkét területen élvezi a szomszédok nyújtotta előnyöket. Miközben Prágában az öt politikus nem győzte egymás vállát veregetni, Strasbourgban határozatot fogadtak a magyar és a lengyel jogállamról. A döntés ugyan jogilag nem kötelezi a címzett Európai Tanácsot semmire sem, mégis politikai jelzést küldött. Az osztrák néppártiak egyöntetűen megszavazták, míg néhány német uniós képviselő tartózkodott. A demokrácia a cseh fővárosban hivatalosan nem szerepelt napirenden. Kurz azonban utalt arra, hogy megvitatták, milyen fontos is betartani a szabályokat, a jogállamiságtól kezdve, Maastrichton át egészen a Dublini szerződésekig. Ez jól rávilágít, mekkorát kell spárgáznia Ausztriának hídépítőként
Neue Zürcher Zeitung Az osztrák kancellár Prágában próbált ugyan hidat építeni a visegrádi államok felé, de az árok csak mélyebb lett. Kurz ugyan azon van, hogy közvetítsen a Kelet és Nyugat között, de az eredmény meglehetősen soványka, és nem erősödik a kölcsönös tisztelet. Pedig úgy lép fel, mint meggyőződéses európai, illetve a V4-ek szövetségese, utóbbi a sok megpróbáltatásnak kitett migrációs politika kapcsán értendő. Ugyanakkor tisztában van azzal, milyen jelképes jelentősége van az euroszkeptikus államok összefogásának. Erre von der Leyen is rájött és a kapcsolatok javításában számít az osztrák közvetítésre, mind a menedékpolitika, mint a környezetvédelem területén. Ám Kurz az atomenergia ügyében nemigen alkalmas erre a feladatra. A magyar, a cseh és a szlovák vezetés különösen környezetbarátnak tartja az atomenergiát és támogatást követel a nukleáris erőművek számára. Az osztrák fél évek óta vitázik Prágával és Pozsonnyal két határ menti reaktor miatt. De eltérnek az érdekek a következő hosszú távú EU-költségvetés kapcsán is, ez ugyancsak kiderült Prágában. A visegrádiak a Brexit ellenére hallani sem akarnak a támogatások csökkentéséről, Bécs viszont nem kíván többet befizetni a közösbe. Ugyanakkor a tegnapi egyeztetésen tanácsosabbnak látták, hogy szóba se kerüljön a jogállam. Kurz ebben a kérdésben a Bizottságot pártolja, itt ugyancsak erős korlátokba ütközik a hídépítés. Brüsszel ugyan évek óta próbálkozik ezen a területen, de a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Magyarország már kész tényeket teremtett a polgári társadalom elleni fellépéssel. A lengyelek pedig folyamatosan támadják az igazságszolgáltatás önállóságát és ezzel veszélyes irányba viszik a dolgokat. Ezen nem segítenek a Bécsből elhangzó szép szavak sem. Annál többet számítanak viszont az Európai Bíróság ítéletei. Egyáltalán nem világos, miként akar Budapest és Varsó tekintélyvesztés nélkül kikeveredni a slamasztikából. A Fidesz részéről szintén a tekintélyelvűség irányába mutat, hogy erősen megkérdőjeleződött a párt tagsága az EPP-ben. Sorra jönnek a hírek, hogy Orbán kilépéssel akar elébe vágni a kizárásnak. Meg hogy jobboldali-nemzeti pártcsaládot akar életre hívni. De jelezte, hogy döntésében nagy szerepet játszik, mit hall Kurztól Prágában. Nos, a kancellár nem sokat tud felmutatni a viszály kapcsán. A döntést Tusk hozza meg, de túl nagyok az ellentétek a mérsékelt konzervatívok és a szélsőjobb között. Kurz szövetsége pontosan ezen bukott el odahaza az FPÖ-vel. Ez pedig aligha növelte befolyását Orbánnál.    
Washington Post/Yahoo/AFP Ausztria nem tudta megnyerni keleti szomszédjait annak, hogy fokozatosan mondjanak búcsút az atomenergiának. Kurz, aki odahaza a napokban a környezetvédőkkel hozott létre koalíciót, Prágában találkozott a V4-ek vezetőivel és kénytelen volt elismerni, hogy azok másként képzelik el a maguk zöld programját. Mint mondta, abban egyetértettek, hogy át kell térni a környezetbarát energiaforrásokra, ám az osztrák elképzelésekben ehhez nem szerepelnek nukleáris erőművek. A szlovák kormányfő azt hangoztatta, hogy minden államnak szuverén joga dönteni a saját energiatermelésének szerkezetéről. Egyébként országa éppen két reaktort épít Mohiban. A csehek 2036-ra akarnak létrehozni új egységet Dukovanyban, és Babis azt hangoztatta a prágai egyeztetés házigazdájaként, hogy máskülönben nem tudják elérni a klíma semlegességet. Egyébként náluk két atomerőmű is van. Az pedig közismert, hogy Magyarország milyen mértékben függ Pakstól.  
Der Standard Az osztrák kormányfő jól választotta meg az időpontot, hogy ismételten jelezze: hídépítő akar lenni a Kelet és Nyugat között. Még akkor is, ha a törésvonalak régóta nem csupán az egykori Vasfüggöny mentén futnak. De a V4-eknek is kell egy külső közvetítő, akivel egy követ fújnak pl. a migráció ügyében. Ráadásul von der Leyen is ösztökélte Kurzot, hogy vonja be jobban a négyeket az európai kérdések megvitatásába. De minden jó szándék ellenére az derült ki, hogy igen gyorsan előtérbe kerülhetnek a régi ellentétek. Ezúttal a klímapolitika, egészen pontosan az atomenergia volt a viszály almája. A vendég ugyanis nem szeretné, ha klímasemlegesség elérését szolgáló uniós alapból reaktorokat finanszíroznának. A visegrádiak ezt másként látják, megoldás nincs a láthatáron. A feleket összeköti viszont a migráció, mivel Ausztria hasonló állásponton van ebben a kérdésben, mint keleti szomszédjai, ugyanakkor jók a kapcsolatai a nyugati partnerekkel. Főként a Néppárttal, amelyben az orbáni Magyarország már a szélsőjobb legszélére manőverezte magát, ám vezetője szót tud érteni Kurzzal. Hogy azután éppen a környezetvédelem tépi fel a régi árkokat, az éppenséggel nem teszi egyszerűbbé a sokat hangoztatott „árokbetemető” szerepkört.  
Yahoo/AFP A hírügynökség azt találta az Orbán-kormány honlapján, hogy Magyarország kereszténydemokrata alapokon kívánja megközelíteni a globális felmelegedés kérdését. A most közzétett éghajlat változási stratégia azt irányozza elő, hogy főleg az atom- és napenergia révén 2030-ra karbonsemleges legyen az energiatermelés. Maga is miniszterelnök is azt fejtegette a minap, hogy kereszténydemokrata irányvonalat kíván követni ezen a területen. A jelzőt gyakran használja, ideértve amikor keményen szembeszáll a muzulmán bevándorlással. Ellenfelei szerint viszont ez utóbbi álláspontja rasszista és nacionalista. Kaderják Péter, az illetékes államtitkár úgy nyilatkozott az AFP-nek, hogy a természet megőrzése azt jelenti: megóvnak valamit, amit Isten teremtett. Mindenesetre a fejlemény arra utal, hogy Orbán hangot váltott, mert idáig a fideszes politikusok ambivalens nézeteket hangoztattak a klímaváltozás kapcsán. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az új felfogást annak tulajdonítja, hogy a kormányfő nem szeretné, ha az éghajlat védelme kizárólag a baloldal témája lenne, akár Magyarországon, akár Európában. Ezért most konzervatív, jobboldali zöld politikát igyekszik kialakítani.
New York Times/Washington Post/AP A lengyel igazságügyi miniszter paródiának minősítette a Velencei Bizottság állásfoglalását, miszerint a folyamatban lévő bírósági reform még inkább aláássa a bíróságok függetlenségét és sérti az EU alapelveit. Az Európa Tanács szakértői testületét a varsói Szenátus ellenzéki elnöke kérte fel, miután a felsőház éppen most tárgyalja a tervezetet. Ám mivel a vélemény a többi közt azt tartalmazza, hogy a készülő jogszabály korlátozza a bírák véleményszabadságát, valamint egyesülési jogát, az igazságügyi tárca vezetője kijelentette, hogy itt kioktatásról van szó és az sértő Lengyelországra nézve. Egyben kétségbe vonta a Bizottság tagjainak hozzáértését. De ettől még azok úgy gondolják, hogy meg kell semmisíteni a leendő törvényt és vissza kell térni ahhoz kinevezési rendszerhez, amely a bírák esetében a PiS hatalomra jutása előtt volt érvényben. Merthogy máskülönben csak tovább romolhat a helyzet.  
Frankfurter Rundschau A kommentár úgy ítéli meg, hogy Lengyelországban a minden a tét: a vitatott igazságügyi változások ugyan kudarcot vallhatnak az Európai Bíróság miatt, de Varsó egyenesen keresi az ütközés lehetőségét, noha egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a bírók ügyében. Ám véleményét aligha befolyásolja az Európai Parlament csütörtöki határozata, miszerint a lengyel és a magyar kormány megszegi a közös értékeket és ily módon aláássa az EU hitelességét. Tehát ez is mutatja, mi forog kockán. Kaczynski azonban a Bizottság minden próbálkozása ellenére megy tovább a maga útján, igyekszik minél nagyobb befolyás alá vonni a 3. hatalmi ágat. Jelezte, hogy kitart a kérdéses jogszabály mellett, döntsön akárhogyan is az Európai Bíróság. Merthogy szerinte itt belpolitikai ügyről van szó. De ezt pl. a német Alkotmánybíróság elnöki tisztének várományosa is másként látja. Ha pedig az Európai Bíróság is így dönt, az rettenetesen rontana Varsó és Brüsszel kapcsolatán. Ám ha a PiS valóban megmakacsolja magát, akkor az az uniós alapszerződések nyílt megsértését jelentené – szinte beláthatatlan következményekkel.    
BBC Egy 14 éves menekült szerint nemrégiben ugyan átjutott a magyar határzáron, de elkapták, megrugdosták. Arra kényszerítették, hogy mezítláb gyalogoljon, hideg vízzel öntötték nyakon. Társai azt mesélik, nekik is hasonló élményeik voltak a magyar oldalon. A hivatalos magyar reakció az a vádakra, hogy a katonai és rendőri egységek már hatodik éve védik a schengeni határokat az illegális migránsoktól, minden erőszak nélkül. Az országban folyamatosan érvényben van a szükséghelyzet, de a keményvonalas Orbán Viktor úgy érzi, hogy jogosan hozták meg a szóban forgó intézkedéseket, annál is inkább, mivel bármikor újraindulhat az invázió. Ám akik megpróbáltak magyar területre lépni, azok gyakran számolnak be rendőri brutalitásról, miután kísérletük kudarcot vallott és visszatoloncolták őket Szerbiába. Az éhenhalástól az menti meg őket, hogy időnként kapnak rizst, cukrot, kenyeret és olajat. A magyar határőrség már új migránshullámról beszél, mert naponta hozzávetőleg 100-an próbálnak meg bejutni az országba Szerbiából és Romániából. Távoltartásukra a kormány erősítést küldött a térségbe, beleértve egy katonai hajót, amely a Tiszán járőrözik. Egyesek ugyanis gumicsónakon igyekeznek elérni a magyar partot, miután a szárazföldi szakaszon szögesdrót állja útjukat. Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez juttatni őket. Tűzhelyeket állít fel ott, ahol vesztegelnek, mert úgy gondolja, nem jó az, ha kilökik a hidegbe ezeket az embereket. Keresztényi kötelességének tekinti, hogy segítsen a bajbajutottaknak. Azt mondja, a népek sokszor többet törődnek az állatokkal, mint az emberekkel, ami fáj neki. Ő szeretettel és gondoskodással szeretne enyhíteni a rettenetes körülmények között élő menekültek helyzetén. Segélyszervezetek szerint nagyjából 500-an élnek lepusztult házakban, Szabadkán és környékén.
Financial Times A lap szerint Trump nemigen titkolja, mennyire tiszteli az erős embereket, de jobb óvatosnak lenni annak kapcsán, hogy nagyra becsüli Putyint, Hszit, Erdogant és a többieket. Terveiből ugyanis sokat elárul, hogy dicshimnuszt zeng a tekintélyelvű vezetőkről, akik életük végéig hatalmon akarnak maradni Pekingben, illetve Moszkvában. Orosz kollégájáról soha egyetlen rossz szót nem ejtett ki a száján nyilvánosan. Ugyanakkor ez egyáltalán nem áll azokra az európai vezetőkre, akiket demokratikusan választottak meg. Ha az elnök újrázni tud novemberben, az azt bizonyítja majd, hogy következmények nélkül mondhat és tehet bármit. Azzal pedig meg is kezdődhet a fékek és ellensúlyok lebontása. Ennek legjobb bizonyítéka az volna, ha semmire sem jutna az alkotmányos vádemelés folyamata. Pedig csaknem bizonyos, hogy felmentik a szenátusban a vádak alól. Akkor azonban csakis a közvélemény tudná megállítani. Ebből a szempontból sokat elárul, hogy mi történik, ha egy tekintélyelvű vezetőnek sikerül újraválasztatnia magát. Ilyenkor gyorsan lekerültek a glaszékesztyűk Kínában, Oroszországban, Indiában, Törökországban Magyarországon és Egyiptomban is. Trump nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy ha meg tudja tartani a Fehér Házat, akkor elsősorban az ellenségeinek kívánja benyújtani a számlát. A történelem azt mutatja, hogy a paranoia meghatározó vonás az erős embereknél. Trump esetében biztos, hogy ragaszkodni akar a hatalomhoz. Ám kérdés, mit tennének a bíróságok, ha egyszer kikerül kezéből a kormányrúd?     
Szerző
Frissítve: 2020.01.17. 08:52