Ma is hat a migránspropaganda, azzal tarolja le a Fidesz a falvakat

Publikálás dátuma
2020.01.17. 06:35
A kocsmai vendégek félnek, bár még nem láttak menekültet
Fotó: Csortos Szabolcs
Bár sok városban győzött az ellenzék ősszel, a falvakban változatlanul működik a menekültekkel riogató kormányzati kommunikáció, emiatt ott töretlen a Fidesz népszerűsége.
– Orbán megvéd minket a migránsoktól – Csóka Sándor így összegzi, hogy miért népszerű a Fidesz a falujában. A 42 éves férfi a 230 lelkes, dél-baranyai Piskón él, ahol a 2018-as parlamenti választáson a helybéliek 96 százaléka a kormánypárti jelöltekre szavazott. Aztán 2019-es uniós voksoláson résztvevő valamennyi piskói a Fidesz-KDNP listáját ikszelte be. Csóka Sándor magányosan él, egy fakitermelő cégnél dolgozik, alkalmi munkásként napi 9-10 ezer forintot kap kézhez, ami errefelé meglehetős jövedelemnek számít, hisz Piskón az aktív korúak harmadának csak közmunka jut. A piskóiak többségének nincs piacképes szakmája, a környéken alig van munkahely, a közeli városokba busszal bejutni a reggeli munkakezdésig bajos, így sokaknak csak a bizonytalan napszám marad. Amikor arról kérdezem Csóka Sándort, hogy szerinte valóban kell-e itt félni a migránsoktól, akkor ő elbizonytalanodik:
– Nem is tudom. De ugye mit lát az ember a tévében? Azt, hogy a migránsok mindenütt cirkuszolnak, lopnak, gyilkolnak. Erről beszél az M1, a Hírtévé meg a Duna. Biztos van benne valami.
– Maga látott már menekültet? – vetem közbe.
– Még nem, ide nem jönnek. Itt ellopni sincs mit. A férfi a házától kőhajításnyira lévő rejtélyes kinézetű, kicsi dombra mutat. Mint kiderül, az ember magasságú, gazzal benőtt halom egykor ház volt, de 10-15 éve leégett, a romok maguk alá omlottak. A tulajdonos eladta az ingatlant, s az új gazda csak a mögötte levő egyhektáros kertet hasznosítja, tavaly tököt termelt rajta. De a lakott házak állapota is többnyire siralmas, a száz éves, egykor tehetős családoknak otthont adó porták falai átnedvesedtek, megrepedtek, lehullt róluk a vakolat, a repedt üvegű ablakokat leszakadt redőny takarja, sok épület teteje megroppant, ereszcsatornája hiányzik, az ólak dülöngélnek, jószág talán sehol sincs.
A Piskón élő Csóka Sándor szerint hozzájuk nem mennek migránsok
Fotó: Csortos Szabolcs
A szegénységen túl még az a közös a piskóiakban, hogy valamennyien tartanak a menekültektől. Az egyik legroskatagabb házban lakik Gabriella két kicsi gyermekével és férjével, aki a közeli Hegyszentmártonban, sertéstelepen dolgozik, és bár szombat délután van, a férfinek ilyenkor is ott kell szolgálnia: – A migránsok bármikor jöhetnek, bemondta a tévé, és az nem hazudik – vélekedik a madárcsontú fiatalasszony, majd hozzáteszi: – Valaki már itt is látott migránst. – Mikor történt ez, és ki látta őket? – lököm tovább a szót. – Azt nem tudom. Csak hallottam valakitől, hogy valaki már látott itt valahol egyet.
A dél-baranyai falvakban kérdezhetek bárkit, mindenki azzal magyarázza a kormánypártok népszerűségét, hogy ők nem engednek menekülteket az országba. Az egyik Dráva menti község független polgármestere – nevét nem adva – azért megemlíti, hogy a Fidesz sokat tett a falvakért, a közmunka-program errefelé ezreknek biztosított megélhetést, jó az is, hogy ingyen kapják a gyerekek a tankönyveket, meg jó a családtámogatási rendszer. Ideérve azonban hirtelen vált: – De nem ettől szavaznak a Fideszre a falusiak, hanem a migránsok miatt. Hogy a Fidesz kerítést épített, és nem engedi ide a migránsokat. – A többi párt se akar migránsokat idecsalni vagy betelepíteni, legfeljebb arról beszélnek, hogy a migránsoknak is jár az emberséges bánásmód – jegyzem meg. A polgármester legyint: – Itt mindenki úgy tudja, hogy a többi párt idehozná a menekülteket. Főleg a Gyurcsány. A falunkban mindenki a kormánytévék híradóját nézi. De hát másnak nem igen van híradója. Az RTL-nek van, de abban csak a bűntényekről beszélnek.
Piskó egyik legroskatagabb házában lakik Gabriella két kicsi gyermekével és férjével
Fotó: Csortos Szabolcs
A 220 lelkes Lúzsok utolsó házának kapujában Gyócsi Györgyné arra vár, hogy ideguruljon az öt portányira álló, ütött-kopott, fehér furgon, a mozgóbolt. A 66 éves asszony közben elmondja, hogy ő és férje egykor a helyi téesz tehéntelepén dolgoztak. A pár egy fiút nevelt föl, az ötven méter hosszú vályogház, amiben laknak a téesz gazdasági épülete volt, kétszáz éves, a kárpótláskor kapták meg, és kialakítottak benne két önálló lakást. Gyócsinét is arról kérdezem, miért kedvelik a faluban a Fideszt: – Nézze, az én szüleim elváltak, anyám egyedül nevelt minket. Négyen voltunk testvérek, és telt valahogy mindenre. A Kádár idején sokan így éltek. A Fidesz is odafigyel a szegényekre, ahogy a Kádár, ezért szavaznak rá sokan. Igaz, a nyugdíjam kevés, 84 ezer forint az emelés után is, de nem panaszkodom, megvagyunk. Van 17 tyúkom, abból kilenc tojik, de nyáron majd több tojásom lesz. – Akkor nem is a migránsozás miatt volt itt a Fidesznek nyolcvan százaléka? – állítom meg szavait. – Jaj, dehogynem! Attól ilyen erősek, hogy az embereket riogatják a migránsokkal. – Maga szerint alaptalanul? – Azt nem tudom, az emberek elhiszik. Én nem félek a migránsoktól, még az ajtónkat se zárom. Később megtudom az asszonytól, hogy három unokája van, s a két nagyobb Amszterdamban él, segéd- és betanított munkásként dolgoznak. – Ők már nem jönnek haza – állítja Gyócsiné. – Az albérletük 900 euró, de telik rá, mert az órabérük tíz euró. Amszterdam gyönyörű. A harmadik unokám is odakészül. – És az unokák mit mondanak, kell-e félni a migránsoktól? – Dehogy kell félni. Hollandiában béke van és jólét. – Pedig ott azért akad migráns. Lúzsokon sose volt, mégis félnek. – Ez így van. – Mit gondol, miért van az, hogy Budapesten és több megyeszékhelyen már nem a Fidesz nyert az önkormányzati választáson? – Hát ott már nem félnek annyira a migránsoktól. A városi emberek mások. Ott nemcsak azt hallják meg, hogy félni kell a migránsoktól, hanem azt is, hogy a fideszesek lopnak. Amúgy a szocialisták is loptak, de az már régen volt, most a fideszesek lopnak. Aki felkapaszkodik a politikában, az mindjárt elkezd lopni. Ezért vesztett a Fidesz Pesten. Mehetek bármelyik környékbeli aprófaluba, azt tapasztalom, hogy az emberek többsége biztos abban: csakis a kormánypártok védik meg őket a migránsoktól, a többi párt „nyakukra hozná” őket. A kérdezettek úgy tudják, hogy ma is ugyanannyi migráns jön, mint négy éve, csak épp a kerítés meg Orbán keménysége miatt elkerülik az országot. Megemlítem, hogy 2015-ben csaknem százszor annyian jöttek errefelé, mint 2019-ben, s ez főleg azért van így, mert a menekültek be se jutnak már a Balkánra. Kétkedve vagy elutasítón fogadják szavaimat. A jelek szerint a négy éve tartó migránsos kampányt a kormánymédia továbbra is sikeresen „melegen” tartja. A hiricsi kocsma vendégei is maradéktalanul hisznek a kormánymédiának. Ez várható is volt: a 2018-as parlamenti választáson 81, a tavalyi az uniós voksoláson a szavazók 93 százaléka támogatta a Fideszt és szövetségesét. A 20 négyzetméteres ivó négy asztalából egyiknél ülnek csak, középkorú férfiak söröznek jókedvűen. Számukra sem kérdés, hogy egyedül Orbán képes megvédeni az országot a migránsoktól, ezért kell rávoksolni. Ők se szeretnék, ha akár csak egy menekült is megpróbálna letelepülni a 230 lelkes faluban. Szerencsére eddig nem is jött egy se. Velem viszont kedélyesek, vendégszeretők, egymással versengve hívnak meg egy koccintásra. Lajos, a feleségével, Máriával viszi a kocsmát. Az 57 esztendős férfi és asszonya hibátlanul felmondja a négy éve rögzült kormányleckét a migránsokról. – Miféle menekültek ezek? – kérdezi Mária. – Jó ruhákban, Nike cipőben jönnek, drága mobiltelefonnal. Beteszik a csónakba a gyereküket, hát nem féltik őket a tengeren?
A hiricsi kocsma vendégei is maradéktalanul hisznek a kormánymédiának
Fotó: Csortos Szabolcs
Magyarmecskén, az egyik ház előtt nagyapa, apa és fia fát fűrészelnek. – Fideszesek vagyunk – ismeri el 42 éves apa, aki az önkormányzatnál festőként dolgozik. – Ne kérdezze, miért lettünk azok! Azok lettünk, és kész. A férfi felkap egy tuskót, és indulna, de megállítom: – Jobb lett a Fidesztől az ország? – Nekünk régen se volt jó – feleli -, nekünk mindig csak a munka és szegénység jutott. A férfi – kérdéseimre válaszolva – végül elismeri, hogy a Fidesz ebben a 300 lelkes faluban is a migránsozással állította maga mögé az embereket. Aztán ő és fia otthagy a 61 éves nagypapával, aki Nándiként mutatkozik be. Megtudom tőle, hogy 2010-ig a pécsi Elcoteq-nél volt szalagmunkás, a gyár bezárása óta pedig közfoglalkoztatott Mecskén. – Ne kérdezzen a migránsokról, én nem politizálok – mondja hosszan szemembe nézve. – Jehova tanúja vagyok, és azt mondom, hogy a Biblia két parancsot adott. Az egyik, hogy szeresd a mindenható istent, a másik, hogy szeresd embertársaidat! Vagyis a feleségünket, a gyermekeinket és minden embert, őket is úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat. A migránsokat is. Mindannyian Ádámtól és Évától származunk, ők is, mi is. Az emberek azt mondják, tisztelik az istent, de tetteikből látszik, hogy ez nem igaz, nem tisztelik. Elköszön, és beindítja a fűrészt. Sietni kell, lassan teljesen besötétedik.
Témák
vidék propaganda
Frissítve: 2020.01.17. 06:54

Tízmilliókkal tartoznak a baranyai tanároknak

Publikálás dátuma
2020.01.17. 06:00

Fotó: Népszava
Nem kapták meg díjazásukat a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését segítő pedagógusok a Szigetvári Tankerület több iskolájában. Vannak, akiknek félmillió forinttal tartoznak.
Több mint 60 millió forinttal tartozik a Szigetvári Tankerület azoknak a pedagógusoknak, akik korábban az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) keretében hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében, felzárkóztatásában vettek részt. Az ügyben nagyjából 150-en, legalább nyolc iskola pedagógusai érintettek, akik több mint két éve várják, hogy megkapják díjazásukat – 2018. január elsejétől hatályos ugyanis az a kormányrendelet, amely a kifizetések jogalapját képezi. Az érintettek közül többen a tankerület figyelmét is felhívták erre, majd azt a tájékoztatást kapták: a tankerület 2018-as költségvetésébe nem tervezték be az összeget. Ígéretet kaptak arra, hogy a 2019-es költségvetés elfogadása után rendezik az elmaradt, fejenként 400-500 ezer forintra tehető összegek kifizetését, ám ez mind a mai napig nem történt meg. Az ügy a Magyarországi Roma Parlament elnöke, Horváth Aladár figyelmét is felkeltette, aki decemberben Maruzsa Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkárától is tájékoztatást kért. Szerinte azért is fontos tisztán látni a kérdésben, mert az IPR nagy szerepet játszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – jelentős számban roma – tanulók esélyhátrányainak csökkentésében. – Nyilvánvaló, hogy az iskola önmagában nem képes ellensúlyozni a szociális és etnikai szelekciót, a társadalmi elkülönítés széles körét, ugyanakkor az iskolán belüli és az iskolák közötti szegregációt csökkentheti – fogalmazott Horváth Aladár. Levelére tegnap kapott választ. Maruzsa Zoltán elismerte az IPR pozitív hatásait, tájékoztatása szerint meg is kezdődött a program pedagógiai keretrendszerének fejlesztése: az „Esélyteremtés a köznevelésben” projekt keretében intézményfejlesztési program és eszközrendszer készül, „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” nevű projektben pedig a pedagógiai keretrendszer fejlesztése valósult meg, ennek kiadása előkészítés alatt áll. Az elmaradt tanári díjazásokkal kapcsolatban az államtitkár azt írta, a minisztérium fejezeti előirányzatain az integrációs fejlesztőprogramok megszervezésére fordítandó forrás nem áll rendelkezésre, e forrás az iskolafenntartók költségvetésébe épült be. Úgy tudjuk, a Szigetvári Tankerület értesítette a problémákról a Klebelsberg Központ (KK) elnökét és a KK gazdasági elnökhelyettesét is. Lapunk szintén érdeklődött az állami iskolafenntartónál arról, mi az oka annak, hogy nem fizették ki a tanárokat, illetve mikor várható, hogy a tankerület rendezi a tartozást, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint cinikus és felháborító, hogy míg a december 10-én megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány hozzájárult a 2019-es költségvetésben szereplő köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás legfeljebb 32,5 milliárd forinttal történő túllépéséhez, addig a tanároknak még mindig nem rendezték a tartozásokat. – Éppen azoknak a pedagógusoknak a díjazását nem fizetik ki, akik a legnehezebb körülmények között dolgoznak – mondta Totyik Tamás. Emlékeztetett: a kormány annak idején arra hivatkozva központosította az iskolákat, hogy mindenhol egyenlő feltételeket teremtsenek. – Akkor mégis miként fordulhat elő, hogy az egyik tankerületben ki tudják fizetni a pluszmunkát, a másikban nem? – tette fel a kérdést.

Korábban is történt hasonló eset

Nem először fordul elő, hogy a felzárkóztató programokban dolgozó pedagógusoknak futniuk kell a pénzük után. Tavaly novemberben a 24.hu számolt be arról, hogy Az út a szakmaváltáshoz nevű uniós oktatási-felzárkóztatási programban több mint száz tanár nem kapta meg a bérét. Augusztusban pedig a lapunk írt arról, hogy a roma nőket a szociális és gyermekvédelmi szakmára felkészítő, Nő az esély elnevezésű program külsős – vagyis főállásban nem a kormánynak dolgozó – oktatóit nem fizették ki.

Pedagóguskar: kockázatos az új NAT

Még a kormány saját tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is éles kritikát fogalmazott meg az idén szeptembertől bevezetni kívánt, megújított Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. Mint írták, a módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. A módosított NAT-koncepciót a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is szerette volna véleményezni, ám ők meg sem kapták az anyagot.

Szerző
Témák
tanárok Oktatás
Frissítve: 2020.01.17. 17:25

Simonka Facebookon üzent az ellene vallóknak

Publikálás dátuma
2020.01.16. 22:21

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megfélemlítést és nyomásgyakorlást emleget.
A költségvetési csalással vádolt fideszes parlamenti képviselő a mai, harmadik  tárgyalás után úgy kezdte posztját: "Ma négy vádlott próbált meg úgy menekülni a büntetőeljárás alól, hogy a kedvező ítélet érdekében a vádiratban leírtakat elismerte. A négy ember által tett nyilatkozatot a bíróság viszont nem fogadta el. (...) Szerintem a megfélemlítés és nyomásgyakorlás hatására próbáltak elismerni olyan dolgokat, amelyekről fogalmuk sem volt." Az ügyészség szerint a Simonka rendelkezései szerint lebonyolított beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárdot. A csütörtöki tárgyaláson a 33 vádlottból összesen nyolc ismerte be bűnösségét, négyen egyezséget is kötöttek. Simonka szerint akik terhelő vallomást tettek rá, azok a korábbi büntetéseik következményei elől menekültek, mert priuszuk van. Az Index emlékeztet, hogy a keddi első tárgyalási napon Simonka kezdeményezte, hogy küldjék ki a hallgatóság közül az ott ülő Hadházy Ákost és a jelenleg újságíróként dolgozó Bod Tamást, az Együtt Békés megyei szervezetének elnökét - aki 2016-ban feljelentést tett Simonka ellen -, mondván, majd később tanúkénti kihallgatásukat fogják kezdeményezni. Bodék erre úgy reagáltak Facebookon, hogy "meglepő és mulatságos". Simonka mai Facebook-posztjában azt válaszolta: "Hadházy Ákos és Bod Tamás tanúkénti idézése azért szükséges, mert a nyomozati szakaszban olyan szabálytalanságok történtek, amelyekre fény fog derülni többek között az ő tanúvallomásaik meghallgatása után. Hogy meglepőnek és mulatságosnak tartják az idézésüket? Azt elhiszem, hogy meglepődtek, de kíváncsi vagyok rá, hogy a végén is mulatozni fognak-e." Majd azzal zárja posztját: "Sokan érdeklődnek a vagyonnyilatkozatom és a zár alá vételek felől. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a valóságnak megfelelő a vagyonnyilatkozatom, a zár alá vételt törvénytelennek tartjuk és kérjük azok feloldását." 
Szerző