A Fidesznek otthont adó Európai Néppárt (EPP) tagjainak túlnyomó többsége is az igen gombot nyomta meg csütörtök délben: a 155 jelenlévőből 99-en támogatták a határozatot, amely egyebek között megállapítja, hogy a folyamat életbe lépése óta a jogállam helyzete mindkét országban romlott. Az EPP-sek közül 35-en ellenszavazatot adtak le, 21-en tartózkodtak. A 35 EP-képviselőből 11-en a Fideszhez tartoznak, a többiek francia, spanyol, olasz és szlovén politikusok. Figyelemre méltó, hogy a pártcsalád befolyásos főtitkára, a spanyol Antonio López-Istúriz White is nemmel szavazott.
Megfigyelők szerint a néppárti szavazatmegoszlás előre jelezheti, hogy a felfüggesztett Fidesz milyen támogatásra számíthat a pártcsaládban, ha majd a tagságáról döntenek. Egy frakcióhoz közelálló forrás azonban lapunknak azt mondta: az eredményből nem lehet egyenesen következtetést levonni, mert az EP állásfoglalás a magyar mellett a lengyel helyzetet is minősíti, ráadásul inkább a 7. cikkelyes eljárásról mond ítéletet, semmint a két ország demokratikus teljesítményéről. „Ez nem egy második Sargentini jelentés” – mondta az illetékes. „Ha a néppártiak nagy része elutasította volna a határozatot, akkor Jarosław Kaczyński nagyon boldog lenne, amit mi szeretnénk elkerülni” – tette hozzá. A Kaczyński által vezetett lengyel Jog és Igazságosság párt EP-képviselői a parlament Konzervatívok és Reformerek nevű, euroszkeptikus politikai csoportjában ülnek.
Lapunk értesülése szerint az EPP szerda esti frakcióülésén a képviselők a tervezettnél jóval hosszabb, több mint egyórás vitát folytattak az állásfoglalásról. Végül nagy többséggel úgy határoztak, hogy támogatni fogják, és nem a tagok lelkiismeretére bízzák a szavazást. Egyébként az indítvány beterjesztői között voltak a néppártiak is, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak mellett.
Az EP állásfoglalása leszögezi, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal a 7. cikkelyes eljárás keretében zajló unió egyeztetések eddig nem vezettek eredményre. Ezért a parlament felkéri a párbeszédnek helyet adó kormányközi EU Tanácsot, hogy tartson rendszeres meghallgatásokat, és tegyen konkrét ajánlásokat a két tagállamnak.
Emellett sürgeti az Európai Bizottságot, mint a szerződések őrét, hogy minden rendelkezésre álló eszközt vessen be annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az EU alapvető értékei. Az EP szerint sürgősen szükség van egy új jogállamisági mechanizmusra, amely az összes tagállamban egyazon feltételrendszer alapján értékelné az uniós értékek érvényesülését. A végleges szövegbe bekerült az a módosító indítvány is, amely a parlament korábbi álláspontját megerősítve leszögezi, hogy a jövőben a jogállam tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós pénzek kifizetésével. A passzust az EPP tagjainak túlnyomó többsége megszavazta.
