Zöld kölyke született egy kutyának (videó)

Publikálás dátuma
2020.01.16. 18:00

A Marvel-képregények hőse után Hulknak keresztelt eb egészséges, várhatóan néhány hét múlva "rendes" színe lesz.
Az észak-karolinai Haywood megyei család fehér juhászkutyájának, Gypsynek péntek reggelre nyolc fehér, illetve fekete kölyke jött világra. A háromórás vajúdás simán folyt, amíg a negyedik kiskutya, egy kicsi, limezöld bundájú kölyök elő nem bújt – mesélte a Shana Stamey. „Ijesztő volt. De mindegyik kutya egészséges” – nyilatkozta a helyi lapoknak.
Szakértők szerint van magyarázat a kutyakölyök különös színére. Valószínű, hogy a vemhesség alatt Gypsy gyomrából származó folyadék szennyezhette be a magzat fehér szőrét – magyarázta Suzanne Cianciulli, a waynesville-i állatkórház igazgatója. A rendszeres fürdetés és az anyaállat nyalogatása várhatóan néhány hét alatt elhalványítja a Marvel-képregények zöld bőrű izomemberéről, Hulkról elnevezett kiskutya különleges színét. 
Szerző

A kihalás szélére sodródtak a tengeri teknősök

Publikálás dátuma
2020.01.16. 12:12

Fotó: Basri Marzuki/NurPhoto / AFP
Már a dinoszauruszok korában is éltek, de az emberi tevékenység következtében ma már a kihalás szélén állnak – derült ki a Greenpeace erősen veszélyeztetett állatok helyzetét vizsgáló jelentéséből.
"A teknősök már a dinoszauruszok korában is éltek, de csupán 50 év alatt mi, emberek a kihalás szélére sodortuk őket" - mondta Adam Pawloff, a Greenpeace osztrák szóvivője. A helyzet fő okai a műanyagszemét, az ipari halászat és a klímakrízis.
Francia Guyana partjainál még az 1990-es években is több mint 50 ezer fészket raktak a teknősök szezononként. Mára számuk nem éri el a 200-at sem - áll a Turtles Under Threat című jelentésben.
A világ vizei a hetvenes évek óta folyamatosan melegszenek, 1993 óta a melegedés sebessége megkétszereződött. Emiatt a korallzátonyok, amelyek például a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) számára fontos táplálékforrást jelentenek, kifehérednek és elpusztulnak, ennek következtében a hüllők elveszítik táplálkozásuk alapjait. A felmelegedés a tengeri áramlatokat is megváltoztatja az óceánokban, ami hatással van a tengeri teknősök vándorútjaira is.
A Greenpeace helyi kutatókkal közösen 2019-ben megvizsgálta Francia Guyana kérgesteknős-populációját. Tíz nőstény vándorútját nyomon követve megállapították, hogy az állatok kétszer akkora távolságokat tesznek meg, mint tíz évvel korábban. Ez az erőkifejtés szintén hatással lehet a szaporodásukra: a tudósok szerint nagyon valószínű, hogy a kérgesteknősöknek ilyen óriási utazásokat követően kevesebb energiájuk marad a tojások létrehozására.
A fészekrakásnál is nagy befolyással bír a klíma felmelegedése, a kikelő utódok nemét ugyanis többek között az is meghatározza, milyen hőmérsékletű a homok, amelybe lerakták a tojásokat - hangsúlyozta a Greenpeace. Minél melegebb a homok, annál valószínűbb, hogy nőstény kel ki a tojásból, ez a nemi arányokat tekintve egyenlőtlenségeket idéz elő, ami pedig egész populációkat veszélyeztethet. Azt már megállapították, hogy például a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) egyik Ausztrália közelében élő populációjában egy hímre 116 nőstény jut.
A klímaváltozás és annak következményei mellett más tényezők is erőteljesen veszélyeztetik a teknősök túlélését. Gyakran végzik halászhálókba akadva vagy fulladnak meg a műanyagszemétben. A Greenpeace ezért egy tengerekre vonatkozó ENSZ-egyezmény létrehozását sürgeti, hogy az állatállomány, például az erősen veszélyeztetett tengeri teknősök újra erőre kaphassanak. "A teknősök gyors tempóban halnak ki a szemünk láttára. Hogy ezeknek az egyedülálló állatoknak a túlélését biztosítsuk, minden államnak gondoskodnia kell arról, hogy legkésőbb 2030-ig az óceánoknak legalább 30 százaléka védelem alá kerüljön" - fejtette ki Pawloff.
Hétből hat tengeriteknősfajt már a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorol a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).
Szerző

A klímaváltozás okozta a tömeges madárpusztulást a Csendes-óceánban

Publikálás dátuma
2020.01.16. 09:51

Fotó: Tesni Ward / Biosphoto / AFP
Kiderítették, hogy a hőhullámok miatt sodort több tízezer madarat évekkel ezelőtt az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire a víz.
A kutatóknak sikerült megtalálniuk a lummák (Uria aalge) pusztulásának okait: a vizek hőmérséklet-emelkedése miatt bekövetkezett táplálékhiány áll a háttérben. Eredményeikről a Plos One című tudományos folyóiratban számoltak be.
A Csendes-óceán partjainál 2014 és 2016 között szokatlanul meleg, nagy víztömeg volt megfigyelhető, amely a blob (massza) nevet kapta. A madárhullás részleteit John Piatt, az amerikai Földtani Intézet Alaszkai Kutatóközpontjának munkatársa és kutatócsoportja vizsgálta, amely elemezte a lummák költőkolóniáinak szaporodási arányait is.
A madárpusztulási hullám idején több mint 60 ezer haldokló vagy már elpusztult lummát sodort partra az óceán. A régióban összesen egymillió madár hullott el, Alaszkában a szokásosnál ezerszer is több madártetemet találtak. Ráadásul 2015 és 2017 között rekordszámú kolóniában nem jött világra utód.
A kutatók eredményei szerint a tengeri hőhullámok csökkentették a planktonok mennyiségét és minőségét, ennek következtében csökkent az ezzel táplálkozó halak, a lummák zsákmányának száma. A melegebb vizekben a halak anyagcseréje is felgyorsul, így a ragadozóhalaknak több zsákmányra volt szükségük, és ez is csökkentette a tengeri madarak rendelkezésére álló halak számát.
Más élőlényeket is érint a probléma - mondta Kevin Trenberth, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal szakértője, aki kutatócsoportjával az óceánok globális felmelegedéséről készített tanulmányt. Többek között 100 millió közönséges tőkehal, valamint bálna is szenvedett a meleg víztömeg hatásaitól. Ez a tömeges lummapusztulás az Egyesült Államok partjainál csak egy "ízelítő" abból, milyen következményekkel járhat az óceánok hőmérsékletének emelkedése - fejtette ki Piatt.
Szerző