A hálapénz megmérgezi a bértárgyalásokat is

A Cser Ágnes nyilatkozata utáni helyzet azért különösen pikáns, mert az orvosi kamara eddig a szakszervezet meghívott társaként vett részt az úgynevezett sztrájktárgyalásokon, és mindeddig nem volt jele, hogy a törésvonal lenne a munkavállalókat képviselők, illetve a tárca között.

Etikátlannak és zavarkeltőnek nevezte Cser Ágnes, az MSZ-EDDSZ szakszervezet elnöke csütörtökön a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a béremeléssel és a hálapénzzel kapcsolatos egy nappal korábbi nyilatkozatát. Mint emlékezetes, a kamara azt közölte: ha az orvosok már annyi fizetést kapnak, hogy akár egy állás is biztosítja a megélhetésüket, akkor attól kezdve támogatja a hálapénz büntethetőségét és egy ezt segítő etikai kódexet is készít.

A szakszervezeti elnök szerint méltatlan egy köztestülettől a beteg-orvos kapcsolatnak ilyen módon való, büntetőjogi megközelítése. A Cser Ágnes nyilatkozata utáni helyzet azért különösen pikáns, mert az orvosi kamara eddig a szakszervezet meghívott társaként vett részt az úgynevezett sztrájktárgyalásokon, és mindeddig nem volt jele, hogy a törésvonal lenne a munkavállalókat képviselők, illetve a tárca között.

A sajtótájékoztatón, amelyen Cser Ágnes minősítette az egykori szövetségese, a kamara javaslatait, jelen volt az egészségügyi államtitkár, Horváth Ildikó is. A tőle elhangzottak azt is előrevetítik, hogy a kormány kijátszhatja egymás ellen a két szervezetet. Horváth Ildikó élt is a lehetősséggel és bejelentette: a Magyar Orvosi Kamara új vezetése által elkészített orvosi bérjavaslatot még a reprezentatív szakszervezetek bérajánlásaival is egyeztetni kell, és csak ezután folytatódhatnak a tárgyalások az orvosi béremelésről. Magyarul azt üzente: előbb küzdjenek meg egymással az érdekképviselők.

Meghökkenést keltett Horváth Ildikó egy másik megjegyzése: arról beszélt, hogy a hálapénz adását és elfogadását döntően etikai kérdésnek tartják a tárcánál, és meglepődtek az orvosi kamara javaslatán, amely büntetné a paraszolvenciát. Az orvosi kamara által szorgalmazott büntethetőség ugyanis nem új felvetés. Ez már a MOK régi vezetésének 2018 tavaszán nyilvánosságra hozott hat pontjában is olvasható. Ezért leginkább az különös, hogy mindez meglepte az ágazat vezetőjét.

A történtek felvetik azt a kérdést, hogy az orvosi kamara akar-e egyáltalán a továbbiakban az MSZ-EDDSZ „vendégeként” tárgyalni a kormánnyal. Álmos Péter, a MOK alelnöke lapunknak azt mondta: nem hoznak egyetlen döntést sem indulatból. A kamara új elnökségének tagjai javarészt az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportból indultak és kaptak erős felhatalmazást a paraszolvencia megszüntetésére. A magyar orvosok Európához szeretnének tartozni, ahol törvény tiltja a hálapénzt. „A mi célunk, hogy hálapénzmentes egészségügy legyen. Mindent megteszünk, hogy a kormány átláthassa a hálapénz széles körű romboló hatását. Azt gondoljuk, hogy az egészségügy működésének költségeit nem az állampolgároknak kell zsebből fizetniük, hanem egy átlátható rendszerre van szükség. A hálapénzt a „kommunizmusból” örököltük, nem szeretnénk ezt továbbvinni.” Hozzátette: azt a régi működési módot, hogy az elnök vagy az elnökség az orvostársadalom nevében maga dönt, nem fogják folytatni. Így ezúttal is megkérdezik a tagságot arról, hogy ők ezek után milyen tárgyalási formát szeretnének. „A célunk, hogy gyorsan érjünk el eredményeket”– mondta végül.