Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta az ország 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítését – szögezi le az illetékes innovációs és technológiai tárca annak kapcsán, hogy közzétették a kormány által a múlt héten jóváhagyott 2030-as energiastratégiát, klímaelképzeléseket, az idei elfogadásra váró, a 2050-ig szóló teendőkről szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezetét, valamint a kapcsolódó, összesen több mint 600 oldalra rúgó iratot és táblázatot. Megismétlik: mintegy 50 ezer milliárd forintot igényel, hogy az áramtermelés egyáltalán ne szennyezze a levegőt, teljes egészében kiváltsák a földgázt, illetve teljes körűen elektromos alapra helyezzék a közlekedést. A magyar kormány kikötötte, hogy e költségeket ne a felzárkózó, hanem a legnagyobb szennyező országok és nagyvállalatok fizessék meg, illetve ne nőjenek a családok energia- és élelmiszerköltségei. (Utóbbi a folyamatos hazai áremelkedés tükrében igen fura igény.)
Megismétlik: „a teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme érdekében” 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkentik a teljes légszennyezést. Ezen belül – az atomenergia és a napelemek révén – az áramtermelés 90 százaléka válik kibocsátásmentessé. A felhasználás megújuló forrásainak aránya a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő. „Megőrzik a rezsicsökkentés eredményeit”, csökkentik a behozatal arányát és korszerűsítik a távhőrendszereket is.
Mindezek kapcsán megerősítik környezetvédelmi elkötelezettségüket és felelevenítenek pár, tevékenységüket kedvező színben feltüntető adatsort.
