Előfizetés

Lassabban öregít a zsírszegény tej

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:42

Fotó: Peter Steffen/dpa Picture-Alliance / AFP
A teljes tejet fogyasztó felnőttek biológiai életkora gyorsabban nő, mint azoké, akik sovány tejet isznak egy tanulmány szerint.
A sovány vagy egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a kétszázalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból. A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, kétszázalékos, egyszázalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A telomer a DNS-t "becsomagoló" makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül. A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.
A tanulmány szerint az egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a kétszázalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.
A tanulmányba bevont emberek csaknem fele naponta, negyedük legalább hetente egyszer iszik tejet. Majdnem egyharmaduk teljes tejet, másik 30 százalékuk kétszázalékos zsírtartalmú, 10 százalékuk egyszázalékos zsírtartalmú, 17 százalékuk pedig sovány tejet fogyaszt. Nagyjából 13 százalékuk pedig nem iszik tehéntejet. Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.

„Depisen” a fogyás is nehezebb

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.01.16. 16:16

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Sokakat mentálisan is megvisel a túlsúly, de ha lelkileg jól vagyunk, a testünk még az életmódváltás – kezdeti – nehézségeire is jobban reagál.
Jó esetben tart még az újévi életmódváltós lendületünk. Bár a január, a szürkeség, a mindennapok már visszatért taposómalma, a munkahelyi stressz és egyéb nehézségek a legtöbb embert megviseli, nem árt tudni: a lelkiállapot hat a szervezetre. A tartós rosszkedv károsítja az egészséget, növeli a betegségek kialakulásának esélyét. Gyakran jelentkezhet fejfájás, ízületi és izomfájdalom, és megváltozhatnak az étkezési szokások: „depisen”, szomorúan, idegesen, jobban kívánjuk az édes, illetve a fűszeres ízeket és a nehezebb ételeket. Akik sokat búslakodnak, gyakrabban esznek kevésbé egészséges fogásokat, gyorséttermi menüket, ami hízáshoz vezethet, és az érrendszerükre és a keringésükre is negatív hatással van.
Minél tovább tart a rosszkedv, annál jobban megemelkedik a kortizol nevű stresszhormon szintje is, ami negatívan befolyásolhatja a vércukorszintet, a vérnyomást, illetve az alvás minőségét. Egy, a Molecular Psychiatry nevű magazinban korábban megjelent tanulmány szerint a stresszhormon növelheti a gyulladáskeltő fehérjék szintjét, amelyek szívbetegségek, stroke és keringési rendellenességek kialakulásáért is felelhetnek. A kedvetlenség fokozhatja a pajzsmirigy alulműködését, de ez visszafelé is igaz: a betegség lehangolhat.
Bár nagyon sok múlik a táplálkozáson, előfordul, hogy nem attól lesz valaki beteg, amit elfogyaszt, hanem attól, ami őt eszi: bánat, harag, stb. Persze ezek is hatnak egymásra: hiába támogatjuk a szervezetet megfelelő táplálkozással, ha mentálisan le vagyunk gyengülve. Ilyenkor ki kell deríteni, mi blokkol, mert ehetünk bármit, a panaszok nem múlnak – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
A szomorúságnak, illetve annak káros hatásainak jó ellenszere a rendszeres testmozgás, amely beindítja az endorfin termelődését. Az agyalapi mirigyben termelődő fehérje az opiátokhoz hasonlóan kellemes érzést ad, fájdalomcsillapító hatású, sőt sokszor euforikus állapot is előidéz, ezért hívják a köznyelvben boldogsághormonnak. Fontos az olyan alvási rutin kialakítása is, amelytől sem hétköznapokon, sem hétvégén nem térünk el – írta a Prevention alapján korábban a HáziPatika.

Két magyar hamburgerezőt megint Európa legjobbjai közé választottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.16. 14:38

Fotó: Bamba Marha Burger Bár
Továbbra is fent vagyunk a kontinens burgertérképén.
Tavalyhoz hasonlóan idén is Európa 50 legjobbja közé választott két magyarországi éttermet is a Big 7 Travel utazási magazin. A Bamba Marha Burger Bár a 6., míg a Tuning a 43. helyezést érte el.
A tesztelők minden országból választottak résztvevőket, a rangsor a magazin olvasótáborának és a gasztro-szakértő szerkesztőinek véleménye alapján alakult ki. Figyelembe vették az éttermek online értékeléseit, a megjelenéseit és szakblogok véleményét is. 
Európa legjobb burgerezője a prágai Sad Man's Tongue Bar & Bistro lett, ahol az értékelés szerint az egyszerűen tökéletes hamburger Gruyere sajtot, bacont és természetesen házi készítésű szószt tartalmaz. Második a tavalyi győztes, a Londonban lévő Burger And Beyond, a harmadik pedig a spanyolországi Valenciában található Goiko Grill lett. A teljes lista itt található.
2019-ben is ez a két magyar burgerező szerepelt az európai listán, mindkettő egy hellyel előrébb rangsorolva. A Bamba Marha Burger Bár az áprilisban készített világlistájukon, egyedüli magyar résztvevőként a 13. lett.