Lassabban öregít a zsírszegény tej

Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:42

Fotó: Peter Steffen/dpa Picture-Alliance / AFP
A teljes tejet fogyasztó felnőttek biológiai életkora gyorsabban nő, mint azoké, akik sovány tejet isznak egy tanulmány szerint.
A sovány vagy egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a kétszázalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké - derült ki egy új tanulmányból. A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, kétszázalékos, egyszázalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A telomer a DNS-t "becsomagoló" makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül. A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.
A tanulmány szerint az egyszázalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a kétszázalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.
A tanulmányba bevont emberek csaknem fele naponta, negyedük legalább hetente egyszer iszik tejet. Majdnem egyharmaduk teljes tejet, másik 30 százalékuk kétszázalékos zsírtartalmú, 10 százalékuk egyszázalékos zsírtartalmú, 17 százalékuk pedig sovány tejet fogyaszt. Nagyjából 13 százalékuk pedig nem iszik tehéntejet. Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.
Szerző
Témák
tej zsír életkor

A klímaváltozás miatt több lehet az erőszakos bűncselekmény

Publikálás dátuma
2020.01.16. 13:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterestock
Évente akár több tízezerrel is több bántalmazás, rablás történhet a globális felmelegedés hatására – figyelmeztettek amerikai kutatók
"Attól függően, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, akár két-három millió erőszakos bűncselekménnyel is több történhet mostantól a század végéig ahhoz képest, mintha egy nem felmelegedő világban élnénk" - mondta el Ryan Harp, a boulderi Coloradói Egyetem Környezettudományi Kooperatív Kutatóintézetének kutatója, az Environmental Research Letters folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI bűnügyi adatbázisát és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) klímaadatait elemezte, kapcsolatot keresve a felmelegedés és a bűncselekmények aránya között, különösképpen a téli időszakban. A melegebb teleken ugyanis több erőszakos bűncselekmény, bántalmazás és rablás történik, valószínűleg azért, mert a kevésbé rossz idő több alkalmat nyújt az emberek közötti interakcióra - számolt be a tanulmányról az eurekalert.org portál.
A kutatócsoport 42 klímamodell és a korábbi kutatásaikban feltárt matematikai összefüggések összekapcsolása révén próbálták meghatározni a jövőben bekövetkező bűnesetek számát. A kutatók olyan faktorokat is figyelembe vettek, amelyeket korábban nem, köztük a bűnözés arányának az évszakok közötti és az ország különböző régiói szerinti eltéréseit. "Egyelőre csak a felszínt kezdtük kapargatni azzal kapcsolatban, hogyan hat a klímaváltozás az emberekre, különösen a szociális rendszerek és egészség révén. Egy olyan jövőt látunk, ahol ezek az eredmények hatással lesznek a tervezésre és az erőforrások elosztására az egészségügyi, a bűnüldözési és igazságszolgáltatási közösségek körében is" - fogalmazott Karnauskas.
Szerző

Az erdőirtások is hozzájárulhatnak a malária terjedéséhez

Publikálás dátuma
2020.01.16. 11:58

Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / AFP/Science Photo Library
Minden négyzetkilométernyi kiirtott erdő mintegy hat új maláriás esetet eredményez – állapították meg kutatók.
Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott.
"Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte, hogy az emberek letelepedjenek Amazóniában, ezzel kapcsolatban nagy növekedést láttunk a maláriás esetek számában" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál MacDonaldot, az UCSB betegségökológusát.
A kutatók összehasonlították az erdőirtás alakulását a maláriás esetek számával. Az erdőfelületeket műholdak adatai alapján becsülték meg, a közegészségügyi adatok értékes forrásául a brazil kormány nyilvántartása szolgált. Minden egyes modellben, amelyet használtak, erős és állandó összefüggést találtak az erdőirtás és a malária terjedése között. Több erdőirtás több maláriához vezetett, a több malária pedig az erdőirtás csökkenéséhez.
"Minden négyzetkilométernyi kiirtott erdőre mintegy hat új maláriás esettel számolhatunk.

Ugyanakkor a betegség befolyásolja az Amazóniába települt lakosság egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét: 
minden maláriás eset nagyjából 0,7 százalékkal kevesebb kiirtott erdőt jelent"

- tette hozzá Mordecai.

Szerző